Sajtószemle - fagazdaság hazánkban

Válságban is bővítenek

A bútorgyártás, illetve piaca nem bővült, viszont az egerszegi kereskedelmi cég az idén is a meglevő keresletből szakít ki nagyobb részesedést, és arra alapozva fejleszt.

Megkezdődött az építkezés az egerszegi Forest Hungary Kft-nél. A bútorgyártáshoz szükséges anyagokat, rész-egységeket, illetve egyre nagyobb arányban komplett bútorokat is forgalmazó vállalkozás újabb korszerű csarnokkal bővíti raktárbázisát. Mint Dóra János és Lőrincz Tamás, a cég ügyvezetői és Nagy Balázs marketingvezető az építkezés kapcsán elmondták, a cég évek óta tartó növekedése idén is folytatódott. Részben azért, mert ebben a kereskedelmi profilban le-épült a klasszikus értelemben vett hazai nagykereskedelem, s ez a Forest erőssége. A még meglevő kisebb üzletek, a gondokkal küzdő gyártók beszerzési forrásai szerteágazóak, a legnagyobb hazai partnernek a barkácsáruházak számítanak.

- Az egész bútoripari ágazatra nehezebb időszak vár, a partnereink között is vannak már olyanok, akiknek megtört a fejlődési pályája, és nem lehetnek illúzióink, a belső kereslet visszaesését mi is érezni fogjuk. Ugyanakkor egy ilyen helyzetből profitálni is lehet, a hitelesség, a tudatosság, a szellemi és anyagi tőkeerő nagyobb szerepet kap. Vannak terveink, alkalmazkodunk és előre tekintünk, beruházással, fejlesztéssel folytatjuk a munkát - fogalmazott Dóra János. Az ügyvezető által említett fejlesztés, egy új raktár felépítése az egerszegi központjuk mellett vásárolt nagy területen valósul meg. A beruházás nettó értéken is közel 400 millió forint nagyságrendű, amely egy 3000 négyzetméteres raktár-csarnokot, és két további épületet foglal magában. Az egyikben bemutató termet rendeznek be, a másikban pedig szociális helyiségeket alakítanak ki. A tervek szerint jövő májusban elkészülő épülettel 15 ezer négyzetméterre bővül a cég raktárbázisa.

A cégvezetés működésük során az idei évet tartják a legeredményesebbnek. Az év vége közeledtével látszik, hogy idén közel 6 milliárd forint árbevételell számolhatnak, s bár növekedtek a közterhek, s bővültek az üzletvitelt nehezítő szabályok, megtartották 125 dolgozójuk kedvezményeit, s kifizették számukra a 13. havi bért.

Az idei év bevételi sikerét érdeklődésünkre azzal támasztották alá, hogy megduplázódott az export, és a belföldi forgalmukat is növelték. A piacépítés hazai eszköze a választék szélesítése volt. Az elmúlt években már elmozdultak a kész bútorok, bútorelemek felé, s most már önálló üzletággá fejlesztették az étkezőbútorok értékesítését. Külföldön pedig új kereskedelmi partnereket sikerült felkutatniuk. A tavalyi horvát, boszniai, román megrendelők mellé idén szerb és szlovén megrendelők csatlakoztak. A Horvátországban már meglevő leányvállalatuk mellett hamarosan Szerbiában is egy filiálét alapítanak. Mint Dóra János elmondta, az eredmények egyik kulcsa a szállítás megbízhatósága, ezt azzal jellemezte, hogy száz megrendelésből kilencvenkilencet azonnal szállítanak. Az egerszegi bázis növelésével ezt az előnyüket igyekeznek erősíteni.  Az 1990-ben alapított Forest Hungary Kft. export-import és nagykereskedelmi tevékenységével meghatározó beszállítói szerepet tölt be a bútoripari, belsőépítészeti alapanyagok és alkatrészek hazai piacán. Alapítói először egy garázsban rakták le a cég kezdő árukészletét. Az elmúlt évek fejlődése folyamatos volt, 2005-ben 4,1 milliárd forint volt, a következő évben 4,9 milliárd, tavaly pedig megközelítette az 5,5 milliárd forintot az árbevételük. A külföldi és hazai beszállítóik száma megközelíti a 100-at, az egerszegi cég pedig közel 500 partnerét látja el bútoripari termékekkel.

Zalai Hírlap dec 8.

Elbocsátás a Sellatonnál - Nagyarányú létszámleépítésre kényszerül az egyik legnagyobb múlttal rendelkező debreceni bútoripari cég

A Sellaton Zrt. vezérigazgatója azzal magyarázta a döntést, hogy a válság miatt cége elvesztette amerikai és angol piacát. Közben más vállalkozások milliárdos pályázati forrásokat vehetnek igénybe termelésük fejlesztésére. Kérdés, hogy mihez kezdenek a cégek a lehetőséggel, ha piacaikat sorra veszítik el.

Tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a bútoripari cég. A több gazdasági nehézséget túlélt Sellaton Zrt. most kénytelen munkatársainak harmadát elküldeni. A 152 dolgozót foglalkoztató társaság nemrég 14 főtől vált meg, hamarosan pedig újabb 50 embert küld el.

Semmilyen megrendelésünk nincs az Egyesült Államokból - ez a legfontosabb oka a létszámleépítésnek. A cég vezérigazgatója azt mondja: nemcsak a külföldi piacaik szűntek meg, jelentős a kintlévőségük is.

Elsősorban az USA az, ami minket jelentősen érintett, sajnos nagyon nagy a kintlévőségünk, ami behajthatatlannak tűnik. Ez pénzügyileg is nagyon megviseli a céget, ezért kényszerültünk arra, hogy ennyi embert leépítsünk - nyilatkozta Görömbei Csaba, a Sellaton Hajlított Bútorgyár Zrt. vezérigazgatója.

DebrecenTelevízió

A versenyképességről tartottak konferenciát a Kodolányi János Főiskolán - Versenyképesség - Változó Menedzsment / Marketing címmel rendezett konferenciát december 3-án a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszéke. A konferencia fő célja az volt, hogy az ország egyetemi, főiskolai oktatóit, doktorandusz hallgatói és a cégek vezetői bemutassák, hol is tartanak a címben említett szakterületek, milyen eredményeket tudnak felmutatni a szakma legjobbjai.

A Versenyképesség - Változó Menedzsment / Marketing konferencián 46 előadó vett részt, többek között a Cerbona Zrt. Vezérigazgatója Szabó István Tivadar, valamint a Nagy Alajos a Garzon Bútor Zrt. Vezérigazgatója, Dr. Bauer András a Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Tanszékének tanszékvezetője, Dr. habil DSc Józsa László a Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszékének tanszékvezetője és Prof. Dr. habil Csath Magdolna a Kodolányi János Főiskola, Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék tanszékvezetője.

Az előadók 11 főiskoláról és egyetemről (Széchenyi István Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Kodolányi János Főiskola, Budapesti Műszaki Főiskola, Pannon Egyetem, Kaposvári Egyetem, Szent István Egyetem, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Harsányi János Főiskola, Károly Róbert Főiskola) valamint vezető magyar cégektől (Mobil Innovációs Központ, Magyar Cukor Zrt, Malév Zrt, Audi Hungaria Motor Kft, Metro Kereskedelmi Kft, Magyar Telekom Nyrt, Sinus Fair Kft, KHEOPS Automobil - Kutatóintézet, LAH Innovációs Központ) érkeztek.

A délelőtti plenáris ülést 4 szekció követte, amelyekben összesen 36 előadást hangzott el marketing, versenyképesség, menedzsment és szálloda/vendéglátás témakörben. A konferencia a szakma legjobbjait hozta össze, így első kézből szerezhettek információt a résztvevők arról, melyik szakmai műhelyben milyen kutatások folynak, a rendezvény ugyanakkor arra is lehetőséget teremtett, hogy az intézmények feltérképezzék, milyen területeken tudnak együtt dolgozni a jövőben. Az egyetemi, főiskolai oktatók mellett a cégvezetők bemutathatták a stratégiai vezetés területén elért eredményeiket. A konferenciára ellátogatók így az elméleti háttér mellett gyakorlati problémák megoldási lehetőségeibe is bepillantást nyerhettek.

Székesfehérvár.hu dec 5.

380 hektár erdőt loptak el tavaly - Fotón rögzítsék az erdőtulajdonosok területeiket - ajánlja a rendőrség az egyre szaporodó falopások miatt.

A rendszerváltás utáni kárpótlással az erdők 40 százaléka került magántulajdonba. A tulajdonosok egy része nem folytat tényleges gazdálkodást, de nem megoldott az állami erdők őrzése sem.

Több megyei rendőr-főkapitányság tapasztalatai szerint az erdők a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek szabad prédájává váltak. A falopások ilyen, kisipari jellege milliós károkat okoz, az erdőket apránként elhordják. Az erdők környékének lakosai a gázárak növekedésével egyre inkább vevők a lopott fára, feljelentést érintettség, félelem, vagy érdektelenség miatt nem tesznek - tájékoztatott a zalai, borsodi és somogyi rendőrök tapasztalatai alapján az Országos Rendőr-főkapitányság. Tavaly csak Borsodban 119 millió forint értékű fát loptak el.

Sokszor a lopás már nagyipari méreteket ölt: gépekkel, láncfűrészekkel esnek az erdőknek. Előfordul, hogy hajléktalanok nevére kiállított adásvételi, vagy csereszerződéssel ellátva vágják tarra - engedély nélkül - az erdőket. A kitermelt fa eladása után az áltulajdonos újabb erdőt vesz és más helyszínen folytatja a tevékenységét.

A tettenérés esélye kicsi, az erdők őrzése nehéz és költséges. Az alkalmankénti tettenérésekkor nehéz a bizonyítás, gyakran szakértő sem tudja megmondani, honnan származik a fa. A tolvajok ezen felül gyakran fel is gyújtják maguk mögött a megmaradt erdőket, hogy nyomaikat eltüntessék, vagy megbosszulják az erdő gazdájának esetleges korábbi közbeavatkozását. Az esetleges bírósági ítéletekkor a büntetés is alacsony, mert a kárt tűzifa értéken számolják, figyelmen kívül hagyva a lopással okozott egyéb - például környezetvédelmi - károkat.

Megoldás lehet a rendőrök szerint a rendőrség és az érintett szervezetek hatékony, közös és rendszeres ellenőrzése, akciói. Ebben partnerek lehetnek a polgárőrök, az erdőkerülők, erdészek, a vadászok, mezőőrök, falu és tanyagondnokok, postások, és ahol van, a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) tagjai.

Az erdőt járó önkénteseknek, illetve az odavezető út mentén lakó SZEM tagoknak érdemes minden fát és a kitermeléshez használt gépeket, vagy brigádokat szállító járművek adatait a pontos időponttal feljegyezni. Az erdőtulajdonosoknak pedig érdemes lefotózniuk a területeiket, mert ez fontos információ lehet a kárbecslés és megtérülés szempontjából.

Azokat a fenyőfákat, amelyeket nem akarnak hamarosan kivágni, érdemes bekenni az eredetileg vadkárok elleni anyaggal, ami nem mosható le, kellemetlen szaga van, így az ezzel kezelt fenyő hónapokig nem adható el karácsonyfának, dísznövénynek. A kereskedők, vásárlók, csak igazolt eredetű fákat vegyenek, mert a megvásárolt fa értékétől függően akár orgazdasággal is gyanúsíthatják őket, a fát pedig lefoglalják.

(FH)

HírTv dec 10.

Gyűjtötte: Tóth Eszter