Válság a bútoriparban is

A közületi piacokra gyártó bútoripari vállalkozások jobban megsínylik a pénzügyi válságot, mint a lakossági piacra termelők. Habár előreláthatólag az ő piaci pozíciójuk is romlani fog.

Ezt Hidas Mátyás, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség elnöke mondta lapunknak a nagykanizsai Kanizsa Trend Kft-nél pénteken tartott évzáró elnökségi ülés után.

- A Magyar Bútor- és Faipari Szövetség körülbelül 100 céget, vállalkozást tömörít - mondta Hidas Mátyás, aki az Európai Bútorszövetség egyik alelnöke is. Gyakorló vállalkozó, cége irodai bútorok gyártásával foglalkozik.

- Évente öt-hat kihelyezett elnökségi ülést tartunk, igyekszünk minél több régióba eljutni, s megismerni az ottani problémákat - így választottuk az évzáró gyűlés helyszínéül az ország legnagyobb bútorgyártójának számító Kanizsa Trendet. Nem túlzás azt állítani: az ide látogató szakmabelieknek mindaz, amit itt tapasztalhatnak, felér egy időutazással, mert Kanizsán valóban a jövőt láthatják.

- Hogyan jellemezné a hazai bútoripar mai helyzetét?

- Napjainkban jellemzően mikro-, illetve kis-, jó esetben közepes vállalkozások alkotják a magyar bútoripari ágazatot. A korábbi nagyvállalatok megszűntek, a szakma a kilencvenes évek közepétől kezdődően jelentősen átalakult. De ez nem ördögtől való: Olaszországban például a családi vállalkozások együttműködéséből hihetetlenül ütőképes és erős iparág jött létre. Nekem az ott tapasztalt kooperációs készség azt mutatta, hogy csakis az összefogás lehet előrevivő az iparágban. Úgy vélem, egy sok beszállítóval dolgozó, esetleg kárpitozott bútorokat gyártó hazai vállalkozásnak is manapság elsősorban megbízható, szakmailag magas színvonalat képviselő, jó partnereket, szövetségeseket kell találnia.

- Napjaink pénzügyi válsága mekkora veszélyt jelent a kicsi, vélhetően nem túl sok tartalékkal rendelkező cégekre? Vannak már előjelei annak, hogy mi vár rájuk?

- Nézze, a kérdés igazán az, hogy az országot mennyire viseli meg ez az egész. Én rossz alvó vagyok, s bizony, az éjszakáim rádiózással, tévézéssel telnek. Hallom és figyelem a külföldi csatornákat, a rádióadókat, s picit más információkhoz jutok, mint amit - egyébként érthető módon - politikusainktól hallok nappal. Nyilván nem akarnak pánikot kelteni, de sajnos még mindig csődközeli állapotban van az ország. Valószínűleg nem jelentünk államcsődöt, erre jó volt az Európai Unió segítsége, amellyel igyekeznek megvédeni a mundér becsületét. Ez a jól felfogott érdekük egyébként, nem kell emögött semmiféle emberbaráti érzelgősséget keresni - az országban rengeteg invesztíció volt, az EU hazánkban állomásozó befektetői pedig vélhetően nyomást gyakoroltak az unió döntéshozóira. De hogy a kérdésre is válaszoljak: bizony, nem talált bennünket jó időben a válság, de hát az országot sem találta jó helyzetben. Mint ahogy azt már említettem, a mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják a bútoripar gerincét, mintegy ötezer cég foglalkoztat csaknem 17 ezer embert. Ha gyors fejszámolást végzünk, akkor átlagosan három fő jut egy cégre, de a jellemző üzemméret a 20 és 50 fő közötti. Az iparág összetételéből következik, hogy a kisszériás lakossági bútorok gyártásával viszonylag kevés számú hazai vállalkozás foglalkozik. Ezek nem képesek állni a versenyt. A szövetségünk egyébként végeztetett egy piacanalízist is a Nyugat-magyarországi Egyetem marketing tanszékével. Nagyon tanulságos volt, azzal a céllal készíttettük, hogy tagjaink asztalára letegyünk egy javaslatot, amellyel megmutathatjuk, mit érdemes megcélozni, milyen irányba lehet és kell(ene) fejleszteni. Ebből pedig az de-rült ki, hogy a vásárlók zöme egyedi igényeivel a hazai gyártókhoz fordul. Ez is mutatja, hogy a 10-12 fős vállalkozások rugalmasak, jó minőséget tudnak gyártani egyedi igényekhez igazodva. Úgy vélem, a belső piac elszegényesedésével e vállalkozások pozíciói is romlani fognak, biztosak lehetünk abban, hogy a bútor lesz az utolsó, amire költenek majd az emberek. Ám a közületi bútorgyártók minden bizonnyal sokkal jobban megsínylik ezt az időszakot, hiszen beruházás-stop várható, s vélhetően a már elindított közbeszerzéseket is leállítják. Összességében, sajnos, nem jó idők jönnek a bútoriparra.

Horváth-Balogh Attila

Forrás: ZalaiHírlap