Modell technológiák ültetvényes faanyagok feldolgozására

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásából, a FAFORRAS project részeként készült el a "Modell tachnológiák ültetvényes faanyagok feldolgozására", aminek szerői: dr. Gerencsér Kinga és dr. Pásztory Zoltán. A kiadvány iránt náluk lehet érdeklődni, illetve a FAGOSZ titkárságon is van belőle példány.

A kiadvány akác és nyár fűrészüzem mintákat mutat be az alábbi esetekhez:

Továbbá áttekintést ad a kiadvány a rönkfeldolgozás gépeiről és a vágásmódokról.

A kiadvány bevezése az alábbi:

1. BEVEZETES

A Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mernöki Kara, az Erdészeti Tudományos Intézet, az Energetikai, Környezetvedelmi és Faipari Mernöki Szolgaltató Kft., mint szellemi Műhelyek együttműködve az ültetvényes fagazdálkodásban kiemelkedő eredményeket felmutató Kisalföldi és Kiskunsági Erdőgazdasagi Zrt.-vel, valamint a hazai faipar három jelentős vállalkozásával (Kronospan-MOFA Hungary Kft., GRABOPLAST Zrt., Kecskeméti Parkettagyára és a KARDEX Kft. Türjei fűrészüzeme), 2005-ben arra szövetkeztek a Jedlik Ányos Nemzeti Kutatási Program keretében, hogy az ültetvényes fagazdálkodás (termesztés-feldolgozás) fejlesztésére egy komplex programot valósítanak meg.

E hároméves projekt a fajtanemesítéstől a korszerű parkettagyártásig átfogta az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás minden fontosabb területét. Így új fajták, eljárások, technológiák és termékek születtek. A hazai adottságainknak megfelelően a munka középpontjában a nyár- és az akácgazdálkodás állt.

A kutatási terv 2.4 fejezetét a fűrészipari feldolgozás fejlesztése jelentette. Figyelemmel a hazai fűrészipar szükségszerű korszerűsítésére, úgy döntöttünk, hogy a munkánk eredményeit egy önálló kiadvány formájában is közreadjuk.

Felmerülhet a kérdés: a fafeldolgozáson belül miért éppen a fűrészipart részesítettük ebben a megkülönböztetett figyelemben?

A minőségi hengeresfa (rönk, kivágás, fagyártmányfa) hasznosításának, feldolgozásának első és alapvető - de nem kizárólagos - technológiai módszere a fűrészüzemi technológia, amely megalapozza a továbbfeldolgozás, a félkész- és késztermek kibocsátás lehetőségeit is.

A hazai erdők fafaj összetételével függ össze, hogy a fűrészipar fejlesztésekor kimondottan csak a lombosfa feldolgozó üzemek kérdéseivel fontos foglalkozni (erdeink 87%-a lombos fafajú). Az adott projekt keretében két fafajra: az akácra (az erdőterület 23%-a) és a nyarakra (erdőterület 10,5%) koncentráltunk, mivel a jelenlegi kiemelkedő térfoglalásuk mellett az új telepítéseknél is meghatározó a szerepük. A törpe és kisüzemekben e két fafajcsoport jelentősege kiemelkedő.

Az akácot kiváló fizikai és mechanikai jellemzői és kiemelkedő tartóssága miatt igen szeles körben lehet alkalmazni a külső és belső terekben egyaránt. Meg kell azonban említeni, hogy a fűrészipari alapanyag viszonylag kis átmérője (átlag 23-24 cm), a fűrészáruban megfigyelhető nagyszámú ággöcs, a nehéz megmunkálhatóság (pl. a fűrészelés teljesítmény szükséglete, és az éltompító hatás 20-30%-kal nagyobb a tölgyekénél), a faanyag erős vetemedési és repedési hajlama jelentősen befolyásoljak az alkalmazandó technológiákat. Az akácfa színbeli tarkasága különösen a parketta- és a bútorgyártásnál előnytelen. Ez gőzöléssel és száraz termikus kezeléssel megszüntethető és esztétikus sötét színárnyalatok biztosíthatók.

A nyárfajok, fajták tulajdonságai között igen nagyok az eltérések (pl. az I214 típusú olasz nyár sűrűsége 320, az óriás nyáré 420, a Pannoniáé 406 kg/m3), a geszt nedvesebb a szijácsnál és a nettó (szárazanyagra vonatkoztatott) nedvességtartalom a frissen kitermelt fánál elérheti a 160-200%-ot is. A faanyag felszíne a mechanikai megmunkálás során bolyhosodik, ezért a fenyőknél alkalmazott előtolási értékeket nem lehet elérni. A nyarak mindemellett homogén szövetűek, alacsonyabb keménységük és szilárdságuk miatt kisebb energia igénnyel dolgozhatók fel a keménylombos fákhoz viszonyítva.

A két fafajcsoporttal kapcsolatban kötelességünk még megjegyezni, hogy az általunk kidolgozott projektben bemutatott új fajták és a korszerű erdőnevelési technológiák alkalmazásával lényegesen javítható a fűrészipari választékok kihozatala (Fuhrer E, Redei K, Tóth B.: Ültetvényszerű fatermesztés I-II, Bp. 2006-2008).

Kiadványunk felhasználását illetően felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új technológiák kialakításakor természetes, hogy az akáchoz hasonlóan kell feldolgozni - a bükk kivételével - az egyéb keménylombos fafajokat is, a nyarakra javasolt technológiai megoldásaink pedig alkalmasak az éger, a fűz és a hazai fenyők feldolgozására. Tehát kiadványunk hasznosan segítheti a fűrésziparban dolgozók fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ez azért is sürgetővé vált, mivel sajátos módon a társadalmi és gazdasági rendszerváltást követően a legnagyobb gazdasági összeomlás a faiparon belül a fűrésziparban következett be. Az 1980-as években 2 millió m3/ev körüli hengeres faanyag feldolgozás 50-70%-ra esett vissza. A szerencsétlenül végrehajtott privatizációk következtében olyan nagy múltú üzemek mentek tönkre és zártak be, mint a nagykőrösi, felnémeti, barcsi, nagykanizsai, körmendi, mátészalkai, soroksári, szegedi stb.

Az összeomlási okokat nem részletezve ma tisztán kell látni, hogy a fűrészipar az 1970-es évekhez hasonló átfogó fejlesztést igényel. Meggyőződésünk azonban - az európai tapasztalatokkal összhangban -, hogy nem csak a nagyüzemek lehetnek versenyképesek. A magán erdőgazdálkodáshoz és az erdészetekhez kapcsolódóan mar ma is jó példákat láthatunk korszerű kis- és középüzemek létesítésére, amelyek a vidékfejlesztés meghatározó vállalkozásaivá válhatnak.

Csak a korszerű fűrészüzem, a minden elemében és résztechnológiájában gazdaságos termelést biztosító vállalkozás képes biztosítani az európai konkurenciával való éles minőségi és árversenyt, amely korszerűség egyik meghatározó eleme a megfelelően kialakított és a vállalkozás megcélzott kapacitása és késztermék-palettája alapján meghatározott gépi és anyagmozgatási technológia (amelyet a jelen kiadvány elsősorban bemutat).

A gazdaságos termelés biztosításához igen jelentős további szempontok, amelyeknek figyelembe vétele, érvényesítése - a korszerű technológiával egyenrangú fontossággal - elengedhetetlen a gazdaságos fűrészipari vállalkozás megvalósításához:

• Korszerű fűrészüzemnek rendelkeznie kell minimálisan a saját késztermék-mennyiségének szárítását biztosító kapacitású fűrészárú szárítókkal.
• A korszerű fűrészüzem a saját termelési hulladékának hasznosításával rendelkezik jó hatásfokú, korszerű hőellátással, kazánüzemmel, amely biztosítja a szárítók hőellátását, sőt - a vidékfejlesztés meghatározó vállalkozásaként - az üzem környezetében bázisa lehet egy korszerű "falufűtés"-nek is, ezzel is növelve a feldolgozott alapanyag teljes kihasználását, hasznosítását.
• A korszerű fűrészüzem rendezett, védett, különösen a szárított termékek részére kialakított zárt tárolóhellyel rendelkezik.
• A korszerű fűrészüzem korszerűen kialakított villamosenergia-ellátása is meghatározó a gazdaságos működés biztosítása érdekében, miután a termelés költségelemei között a nagy energiaigényű gépek villamosenergia-ellátásának költsége jelentős.
• A korszerű fűrészüzem nagy figyelmet fordít az "emberi tényező"-re, mivel a fűrészüzemi termelés egyes műveleti elemei visszafordíthatatlanok, a termelés kihozatalát, a termek minőségét - a korszerű, jól megválasztott technológián kívül, sőt azzal egyenértékűen - a gépet felügyelő, kezelő, a gépek megmunkáló szerszámait felügyelő munkaerő jelentős mertekben befolyásolni képes.

További tényezők, műveleti elemek, amelyek a termek értékesítésére, az elérhető értékesítési árra jelentős befolyással bírnak:

• Jelentős tényező, az elérhető értékesítési ár, a "tiszta, rendezett fűrészüzem" kép, amely a potenciális vevő számára igen fontos pozitív jelzés.
• Fontos eleme a piaci munkának az értékesítendő termek kiszerelése, a rendezett rakatképzés.

A hazai adottságokkal, a keménylombos alapanyag-feldolgozás igényeivel és lehetőségeivel összhangban 3 üzemnagyságra dolgoztunk ki javaslatokat:

• közép üzemek: 15.000-30.000 m3/ev (magan vállalkozások, önálló erdészeti jogú üzemek),
• kis üzem: 5.000-8.000 m3/ev (magán vállalkozók, erdészeti üzemek),
• törpe üzem: 2.000-4.000 m3/ev hengeresfa feldolgozó kapacitás (családi vállalkozások, erdészeti telepek).

Külön megköszönjük Dr. Gerencsér Kinga egyetemi docens és Dr. Pásztory Zoltán tud. munkatárs lelkiismeretes szerzői és szerkesztői munkáját, hogy a kutatási projekt eredményeit könyv formában is kidolgoztak. Hasonlóan hálásak vagyunk Dr. Bariska Mihály zürichi professzornak szakmai útmutatásaiért.

Bízunk abban, hogy munkánk eredményeit nagyszámú új fejlesztésben fogjuk viszontlátni. E helyen is megköszönjük a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetségének az együttműködési keszeget kiadványunk közreadásában.

Sopron, 2008. szeptember 22.