Ősszel éled újjá a famaffia

Az igazságügyi tárca egy erdővédelmi szolgálat felállítását tervezi. Ez a szolgálat azonban alacsony létszámmal dolgozik, a mai magyar valóságban pedig magánhadseregek és a Magyar Gárda védi a fát és a vadat, gyakran a gyerekbűnözőktől. Erdészek, tulajdonosok és tolvajok lövöldöznek egymásra.

A fűtési szezon beindulásával és a gázárak folyamatos emelkedésével hagyományosan megkezdődik a falopások időszaka is. Az erdészetek tehetetlenek, a tolvajok pedig egyre rafináltabbak. A tűzifát saját felhasználásra gyűjtők, az úgynevezett megélhetési bűnözők mellett egyre nagyobb gondot okoz a famaffia működése.

A legnehezebb helyzetben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Duna-Tisza közén, illetve Zala megyében fekvő erdészetek vannak. Az őrzők akkor is tehetetlenek, ha észreveszik a tolvajokat, ugyanis sokszor egyszerre csak egy kerékpárnyi fát tulajdonítanak el, ez pedig csupán szabálysértésnek minősül, amiért legfeljebb helyszíni bírság róható ki, aminek nincs túl nagy visszatartó ereje. Különösen akkor, ha azt az önkormányzatok nem is tudják behajtani.

A tolvajok olykor az erőszaktól sem riadnak vissza: néhány napja légpuskával lőttek a járőröző erdészekre, februárban pedig az őket tettenérő rendőrökre támadtak, akik kénytelenek voltak figyelmeztető lövést leadni. Tavaly baltával támadtak egy természetvédelmi őrre, aki lelőtte a tetteseket.

Gyakran a maffia áll a háttérben

Vannak olyanok is, akik nagyban játszanak. Somogy megyében Csurgó mellett háromszázharmincegy ezüstfenyőt ástak ki földlabdával együtt Horváth Sándor birtokán. A tulajdonos szerint legalább négyemberes, jól megszervezett munka volt 80-100 centis fákat vittek el, a kár 700 ezer forint körül van.

"Az erdészet által kitermelt fák mellett a tolvajok már saját maguk is kicsapnak fákat, gyakran öt perc alatt. Később kiskorúakkal apránként lehordatják, a nagybani kereskedők a gyűjtőhelyről összeszedik, teherautóra rakják, kiállítanak egy hamis szállítólevelet, és már viszik is eladni a fát" - vázolta az Egererdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese az egyik legelterjedtebb módszert. Egy másik bevett taktika, hogy az erdőrész tulajdonjogát egy nincstelen személyre ruházzák át, majd ő ad megbízást az engedély nélküli kitermelésre, az okozott természeti kár pedig így gyakorlatilag behajthatatlan.

Az erdészek famaffiáról, szervezett bűnözésről beszélnek, arra panaszkodnak, hogy keveset tehetnek: ha tetten is érik a tolvajokat, és feljelentést tesznek, meg kell várniuk a rendőrség kiérkezését, ugyanis nincs visszatartási jogkörük.

A kormány bekeményítene

Pontosan ezen változtatna az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tervezete (közösen a vidékfejlesztési tárcával), amely egységes, az egész országot lefedő erdővédelmi szolgálat felállításáról rendelkezik. Az FN információi szerint a jelenlegi elképzelések szerint mintegy ötven főből álló alakulat a területi erdészeti igazgatóságoknál három-öt fős kivonuló egységet tartana ügyeletben. Fegyverviselési és visszatartási jogkörük lenne, valamint egy országos diszpécserközpontot működtetnének, amelyen keresztül a rendőrséggel együttműködve ellenőriznének minden közúti faszállítmányt.

A románok követnek minden fát

Ennél is tovább mentek Romániában. Az illegális fakitermelés körülbelül 80 százalékos csökkenését remélik egy október elején bevezetett informatikai faanyag követési rendszertől. A bukaresti tárca saját fejlesztésű úgynevezett SUMAL számítógépes rendszere minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező október elejétől.

A programba be kell vezetni az erdészetek által kiállított minden dokumentumot, ezekből kiderül, hogy mennyi fát termelhetnek ki a cégek egy parcelláról. Ugyancsak be kell vezetni a fuvarlevelet és az adásvételi szerződéseket. Az adatokat a minisztérium központi számítógépén tárolják. A program folyamatosan figyeli, hogy a cégek által ténylegesen kivágott és eladott fa mennyisége egyezik-e azzal, amelyre az engedélyt kiadták.

Az unió is sürgeti Magyarországot

A magyar hatóságokon egyre nagyobb a nyomás. Civil szervezetek információi alapján az Európai Bizottság megrótta Magyarországot, mivel eltűnt az uniós védettséget élvező Sajóládi-erdő 98 százaléka, a civilek szerint az erdészet nem akadályozta meg a falopásokat, ráadásul részt is vett az illegális kitermelésben. Az erdészet válaszában az szerepel, hogy az erdőben már évtizedek óta nem volt védendő érték. A vidékfejlesztési tárca egyelőre nem foglalt állást hivatalosan.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint az illegálisan kitermelt faanyagok értéke éves szinten eléri a 3 milliárd forintot. Az újraerdősítés évi 1 milliárdba kerül, legalább 10 évet vesz igénybe, ráadásul a szakszerűtlen kivágás talajpusztuláshoz vezet, és nagymértékben károsítja az élővilágot. Tehát a hatóság 100 milliós nagyságrendű költségei bőven megtérülhetnek majd.

Az illegális kitermelők és a tolvajok az erdészetek nyereséges működését is nagyban veszélyeztetik. A lopott vagy kétes eredetű tűzifát általában olyan áron értékesítik, hogy az éppen az erdészetek önköltségi ára alatt legyen, ráadásul áfa nélkül adják tovább, vagyis kiszorítják a törvényes termelőket, s így szinte a teljes eladási ár haszonként csapódik le a tolvajoknál.

Az erdészek szerint gyenge lesz a szervezet

"Több a semminél, de kevés lesz az emberállomány" - vélekedett az FN által megkérdezett somogyi magán-erdőtulajdonos. A megyében egyébként a gombát és a vadat is előszeretettel lopják. Az országban több helyen a Magyar Gárdát is felkérték már magánvédelemre.

"Van olyan erdő, például Sóstófalva mellett, amit már egy éve védünk, azóta nemcsak az erdőben nem történt lopás, a faluban sem" - nyilatkozta az FN-nek Szegedi Csanád, a gárda egyik alapítója, a Jobbik alelnöke, és hozzátette, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sokszor már a megjelenésük is elriasztja a tolvajokat. Arra a kérdésre, hogy voltak-e már fegyveres összetűzéseik, nem kaptunk választ.

Forrás: EU-Info