Rom�n faipari-b�toripari sajt�szemle

Nagy sz�m� faipari c�gcs�d Suceava megy�ben

Sok kereskedelmi t�rsas�g mellett, amely kereskedelmi tev�kenys�get folytatnak, sok c�g, amelyik a faipari szektorban Suceava megy�ben tev�kenykedik, komoly gondokkal k�szk�d�tt. Egyharmada a 95 cs�delj�r�si dosszi�nak, amit a Suceavai B�r�s�gon jegyeztek, ebb�l a tev�kenys�gi szektorb�l sz�rmazik.

A Suceavai Erd�szeti Igazgat�s�g igazgat�ja, Valerian Solovastru, azon a v�lem�nyen van, hogy a vesz�lyeztetett id�szak a faipari c�gek sz�m�ra, akik a k�rzetben folytatj�k tev�kenys�g�ket fokoz�dni fog, �s a cs�delj�r�sos c�gek sz�ma szaporodni fog. 33%-a a 95 bejelentett cs�delj�r�sb�l a k�t eml�tett tev�kenys�gi k�r� c�geket �rintenek. "Nagyon sok c�g ebb�l a szak�gazatb�l nem rendelkezett elad�si piaccal, �s csak az�rt maradtak fenn, mert nagyon j� min�s�g� term�keket forgalmaztak. A probl�m�k f�leg a kis c�gekn�l jelentkeztek, akik egyre nagyobb konkurenci�val �tk�ztek a piacon", nyilatkozta Solov�stru. A 95 cs�delj�r�si dosszi�b�l 60-at a P�nz�gy kezdem�nyezett. A tartoz�s, amelyet ezek a kereskedelmi t�rsas�gok felhalmoztak az �llami kincst�r fel�, meghaladj�k a 36 milli� lejt.

A Mopaf Vrancea november 1.-�n bez�rt

A focsani-i MOPAF b�torgy�r v�gleg bez�rta kapuit 2008 november 1.-�n, amikor a felsz�mol� MBV Insolv IPURL c�g megkezdte a cs�delj�r�si folyamatokat. A cs�d oka: a profitad� fizet�si k�ptelens�ge. A MOPAF cs�delj�r�st a P�nz�gyi Igazgat�s�g k�relmezte, egy 3,6 milli� lejes ad�s�g miatt, amely a t�rsas�g �ltal fizetend� profitad�t k�pezi az el�z� �vre. Annak ellen�re, hogy profitot val�s�tott meg, a t�rsas�g tulajdonos�nak m�r nem volt p�nze, hogy az �llamkassz�ba befizesse az ad�kat, �gy a gy�r cs�dbe ment. A gy�r alkalmazottai megkapt�k a felmond�si �rtes�t�s�ket november elsejei kezdettel. A felsz�mol� c�g k�pvisel�i szerint k�vetkezik a lelt�r, a g�pek fel�rt�kel�se �s �rt�kes�t�se �rver�sen kereszt�l, vagy alkudoz�ssal. Az �rver�sen az indul�si �r 1,68 milli� lejben volt meg�llap�tva, �fa n�lk�l. A MOPAF vezet�s�ge azt �ll�tja, hogy az alkalmazottak technikai munkan�lk�li szabads�gra voltak k�ldve augusztus elej�t�l, ugyanis "a b�tor piaca visszaesett". A gy�r igazgat�ja, Aurelia Chirita, m�g kijelentette, hogy "augusztusban megrendel�si kr�zis volt, de a dolgok most kezdenek visszat�rni a norm�lis ker�kv�g�sba. Sajnos, a gy�r banksz�ml�i z�rolva vannak, mert nem fizette ki az ad�ss�gait �s a legjobb embereink mentek el. Szem�ly szerint, nem tudom elkezdeni a gy�rt�si folyamatot min�s�gi szem�lyzet n�lk�l". MOPAF augusztus 1.-ig kiz�r�lag exportra dolgozott, az Eur�pai Uni� sz�m�ra gy�rtv�n h�l�szoba �s kis b�torzatot, massz�v f�b�l �s t�lgyf�b�l. A privatiz�l�s pillanat�ban a MOPAF-n�l 1.200 ember dolgozott. A gy�rat egy focsani-i �zletember vette meg, ez ut�n eladt�k az Avrig 35-nek, amelyik a gy�r 22 hekt�ros ter�let�n egy lak�parkot akar l�trehozni. A MOPAF gy�r Vezet�s�gi Tan�cs�nak az Eln�ke Florin Adrian Selaru, aki ugyanezt a funkci�t ell�tja a bukaresti Termotehnic c�gn�l is. A gy�r 350 alkalmazottja tan�csad�sban fog r�szes�lni a Megyei Munkaer� Foglalkoztat�si Hivatal r�sz�r�l a szakmai �jrak�pz�s �rdek�ben.

A Sortilemn az IKEA-nak k�sz�nhet�en szinten tartja az �zletk�t�seket

A Sortilemn v�llalat �v v�g�n a tavalyihoz k�zeli, 36 milli� eur�s szinten z�rja p�nz�gyi m�rleg�t. B�r a v�llalkoz�s stagn�l, ez az eredm�ny a v�llalat k�pvisel�i szerint az IKEA c�gnek k�sz�nhet�. "Az eur�pai b�torpiac cs�kken�se miatt, a v�llalat b�torelad�sai a 2007-es �vhez hasonl�an stagn�lni fognak. Az IKEA-val val� egy�ttm�k�d�s azonban el�nyt jelent sz�munkra, f�leg, hogy a b�torpiac cs�kken� tendenci�t mutat. �gy v�lem, hogy ez a folyamat j�v�re is folytat�dni fog, �s 2010-t�l kezd�d�en �jra n�vekedni fog a piac. De azt hiszem, m�g t�z �vnek kell eltelnie, am�g a hazai b�torpiac feln�tt� v�lik" - hangs�lyozta Michael Brandhuber, a Sortilemn vez�rigazgat�ja. A nemzetk�zi gazdas�gi v�ls�gnak Rom�ni�ban is megmutatkoznak a hat�sai az �sszes tev�kenys�gi ter�leten, bele�rtve a faipart is. A Sortilemn k�pvisel�je szerint a n�metorsz�gi, franciaorsz�gi, nagy-britanniai b�torpiacok visszaes�ben vannak, �s jelenleg a legjobb lehet�s�geket Hollandia �s a skandin�v orsz�gok k�n�lj�k. A szamos�jv�ri gy�rt� kliensei k�z�tt norv�giai �s sv�dorsz�gi c�gek tal�lhat�k. A Sortilemn az �ves termel�s�nek 70 sz�zal�k�t sz�ll�tja az IKEA-nak. A v�llalatnak gy�rtott term�kek a sv�dorsz�gi, n�metorsz�gi, franciaorsz�gi, nagy-britanniai, ausztriai, oroszorsz�gi, g�r�gorsz�gi, t�r�korsz�gi, ciprusi sza�d-ar�biai, jap�n, Egyes�lt �llamokbeli, kanadai, norv�giai �s lengyel piacokra ker�lnek. "2008-ban m�sf�lmilli� eur� �rt�kben �j�tjuk fel a c�g g�pparkj�t, ezt a p�nzt egy lakkoz� sor beszerz�s�re ford�tjuk" - tette hozz� Michael Brandhuber.

Padl�burkolat gy�rt�k orsz�gos versenye

A F�b�l K�sz�lt Padl�burkolatok Professzion�lis Gy�rt�inak Egyes�lete okt�ber 28-31 k�z�tt szervezi a m�sodik Padl�burkolat Gy�rt�k Orsz�gos Verseny�t. Az esem�ny Nagyszebenben fog zajlani, a Thomsit t�mogat�s�val. A padl�burkolatok szakemberei jutalomban fognak r�szes�lni a Thomsit j�volt�b�l a verseny v�g�n, amely az Ambien �zlet �p�letben lesz megrendezve Nagyszebenben. A tavalyi kolozsv�ri rendezv�nyt�l elt�r�en, az idei verseny k�t k�l�nb�z� csoportra lesz osztva: parkett lerak�s �s finissz�l�s, �s hajl�kony padl�burkolatok lerak�sa: moketta, PVC sz�nyeg, lin�leum. Az idei �v rendezv�ny�nek gy�ztesei r�szt vesznek majd a Hajl�kony Padl�burkolatok Lerak�inak Eur�pai Verseny�n, amelyet a legnagyobb, padl�burkolatoknak sz�nt eur�pai ki�ll�t�s keret�n bel�l fogj�k megszervezni, Domotex Hannoverben, 2009. janu�rj�ban. Thomsit az egyik legfontosabb r�szlege a Henkel Ragaszt�anyagoknak. A padl�burkolatok ter�n t�bb mint 60 �ves tapasztalattal rendelkez� Thomsit ma m�r az els� helyen �ll lefedetts�g szempontj�b�l a padl�burkolatok ter�n N�metorsz�gban �s Eur�pa t�bbi r�sz�n.

T�rt�nelmi faszerkezetek

A T�rt�nelmi M�eml�kek Restaur�torainak Egyes�lete �s a Transsylvania Nostra Alap�tv�ny, az ICOMOS Rom�n Nemzeti Bizotts�ggal egy�tt, n�h�ny nappal ezel�tt megszervezte Kolozsv�rott a T�rt�nelmi Hordoz� Szerkezetek 12.-ik nemzetk�zi konferenci�j�t, ahol a t�rt�nelmi faszerkezetek problematik�j�t t�rgyalt�k.

Az esem�ny okt�ber 16-18 k�z�tt zajlott, �s az id�n, a T�rt�nelem �s Vagyongazd�lkod�si Egyetem konzerv�l�si - restaur�l�si katedr�j�nak �gisze alatt zajlott, a Nagyszebenbeni Lucian Blaga egyetem keret�n bel�l. A rendez�k szerint, ennek a projektnek a kezdem�nyez�se a "faszerkezetek felbecs�lhetetlen �rt�k�nek �s a s�r�l�kenys�g�knek, mint anyag, amit fokoznak a technikai t�rv�nykez�s �tveszt�i, amelyek a fa anyaggal, mint �p�t� anyaggal foglalkoznak, de a faszerkezetek fel�letes kezel�se miatt is az egyetemi programok szintj�n, �s a mindennapi gyakorlatban". Az el�z� 9 rendezv�nyhez hasonl�an, a 2008.-as kiad�s a faszerkezetek kor�val kapcsolatos probl�m�kat t�rgyalta, a kutat�st�l, tervez�st� �s kivitelez�st�l, eg�szen a felhaszn�l�sig �s karbantart�sig. A h�rom nap alatt, am�g az esem�nyek zajlanak, bemutat�kat szerveztek, egy dokument�ci�s m�sort mutattak be �s egy vita m�helyt rendeztek be, a t�rt�nelmi tet�szerkezetek restaur�l�s�val kapcsolatban. A t�rgyalt t�m�k k�z�tt szerepelt a "T�rt�nelmi hordoz� faszerkezetek biol�gi�ja", "M�v�szi alkot�sok fa fel�leteken - kutat�sok �s beavatkoz�sok", "A t�rt�nelmi faszerkezetek s�r�l�kenys�ge".

A finnek erd�t v�s�rolnak Rom�ni�ban

A Tornator finn t�rsas�g, amely az erd�kitermel�sben szakosodott, 10.000 hekt�r erd�t v�s�rolt Rom�ni�ban a 2008.-as �vben. Nem hivatalos forr�sok szerint a tranzakci�k �rt�ke k�r�lbel�l 50 milli� eur�.

A Tornator k�pvisel�i szerint a t�rsas�g az elk�vetkezend� �vekben m�g 20.000 hekt�r erd�t sz�nd�kozik v�s�rolni. A felv�s�rolt ter�letek nagy r�sze B�k� megy�ben tal�lhat�, az elad�k a mag�n szf�r�hoz tartoznak. "Folyamatosan fogunk v�s�rolni. Meg kell vizsg�ljuk, hogy a kapott �r �sszer� legyen. M�g fel tudunk v�s�rolni 10.000 vagy 20.000 hekt�rt. Be akarunk fektetni az erd�be, hogy a j�v�ben f�t adjunk el a helyi termel�knek", jelentette ki Henrik Nieminen, a t�rsas�g p�nz�gyi igazgat�ja. A t�rsas�g eladja a f�k egy r�sz�t, m�g helyett�k m�s f�kat �ltetnek, hogy p�tolj�k. A Tornator k�pvisel�je szerint, a t�rsas�g 600.000 hekt�r erd�t birtokol Finnorsz�gban, valamint egy erd�ter�letet �sztorsz�gban, Rom�nia a harmadik eur�pai orsz�g, ahova a c�g kiterjesztette a tev�kenys�g�t. "Rom�nia teljes�tette a m�sodik legfontosabb felt�telt: nagy rendelkez�sre �ll� erd�s ter�letek, �s mag�nszem�ly tulajdonosok", nyilatkozta m�g Nieminen. "T�rgyal�sokat fogunk kezdem�nyezni a helyi b�tor gy�rt�kkal - de nem csak vel�k - hogy f�t sz�ll�tsunk nekik.", sz�gezte m�g le a Tornator k�pvisel�je. Szerinte, a t�rsas�g portf�li�j�nak kiterjeszt�se Rom�ni�ra az elad�k �ltal alkalmazott �rakt�l fog f�ggni.

A kitermelt famennyis�g megn�tt 19,6%-al 2007-ben

Az erd�szeti fakitermel�sben enged�lyezett gazdas�gi t�rsas�gok �ltal kitermelt fa mennyis�ge 19,6%-al n�tt 2006-hoz k�pest, amint ez kider�l az Orsz�gos Statisztikai Hivatal �ltal kibocs�jtott �js�g�r�i k�zl�nyb�l kider�l. Az elm�lt �vben kitermelt feny�fa mennyis�ge 2,087 milli� k�bm�terrel n�tt 2006-hoz k�pest, el�rv�n az 5,67 milli� k�bm�tert. Ugyanakkor a 2007-ben kitermelt b�kkfa mennyis�ge 0,282 milli� k�bm�terrel n�tt 2006-hoz k�pest, el�rv�n a 3,957 milli� k�bm�tert, m�g a kitermelt t�lgyfa mennyis�ge 105 k�bm�terrel volt nagyobb 2006-hoz k�pest, el�rve az 1,054 milli� k�bm�tert. A fakitermel�s eloszt�sa fejleszt�si r�gi�kra egy nagyobb �sszpontosul�st mutat az �szak- Keleti r�gi�ban, 30,6%-al az �sszesen kitermelt mennyis�gb�l, ezt k�veti a K�z�p r�gi� 19,7%-al �s kisebb ar�nyokkal k�vetkezik az �szak- Nyugati r�gi� 12,5%-al, a Nyugati 11,2%-al, D�l-Havasalf�ld 10%-al, D�l- Kelet 7,8%-al, D�l- Nyugat Olt�nia 7,8%-al �s Bukarest-Ilfov 0,4%-al a kitermelt mennyis�gb�l.. A legnagyobb kitermelt fa h�nyaddal Suceava megye j�r az �len, 15,2%-al, ezt k�vetik Neam� megye 7,2%-al, Maros megye 5,6%-al �s B�k� megye 5,0%-al, valamint a legkisebb kitermelt mennyis�gek, 0,5% alatt Ilfov, Gala�i Konstanca �s Teleorman megy�kben voltak. A kitermelt fa f� felhaszn�l�sa a deszkagy�rt�sban volt, 60,4% ar�nyban, 2,8%-al nagyobb mennyis�gben 2006-hoz k�pest.

IKEA Rom�nia: 99,4 milli� eur�s bev�tel augusztus 31-ig

A t�rsas�g Rom�ni�ban 99,4 milli� eur�s forgalmat jelentett 2008 augusztus 31.-�n, amikor a p�nz�gyi �v�k lez�rult, amely id�szakban t�bb mint 12 milli� term�ket adott el. Kor�bban a c�g 95,2 milli� eur�s forgalmat tervezett a p�nz�gyi �v alatt, 4,2 milli� eur�val kevesebbet, mint amennyit megval�s�tottak. "Kerest�k �s megtal�ltuk a pontos jav�t�si megold�sokat a logisztikai folyamatban, a rakt�roz�s �s a sz�ll�t�s ter�n, olyan form�ban, hogy az �zletben lev� term�kek �ra hozz�f�rhet� legyen, an�lk�l, hogy a min�s�g, a diz�jn �s a funkcionalit�s rov�s�ra menjen. Az idei nagy volumen� elad�sok az Ikea csapat hat�konys�g n�vel�si tev�kenys�geinek k�sz�nhet�", jelentette ki az Ikea rom�niai elad�si igazgat�ja, Cornel Oprisan. A 2007 szeptember 1 - 2008 augusztus 31.-i id�szakban a b�tor elad�s 60 %-�t tette ki az �ssz eladott term�keknek, a marad�k 40 % d�sz�t�elemekb�l �s tartoz�kokb�l tev�dik �ssze. A 2009.-ik p�nz�gyi �v v�g�ig a c�g k�pvisel�i 110 milli� eur� �rt�k� �ssz elad�st j�solnak, 10,6%-al t�bbet mint a nemr�g lez�rult p�nz�gyi �v elad�saib�l val�s�tottak meg.

Gy�jt�tte: TJ, Forr�s: Intarzia-Fabula