Rönkházak engedélyeztetésének lehetőségei

Nagyon szélsőséges gyakorlatok alakultak ki a boronafalas házak építési és használatbavételi engedélyezésével kapcsolatban, érdemes áttekinteni, hogy is oldják ezt meg az uniós társországokban.

Azt mondják, nem lehet rönkházat építeni utólagos szigetelés nélkül, igaz? Nem kapunk építési engedélyt ÉME engedély nélkül, Önöknek van? Ehhez hasonló kérdésekkel naponta fordulnak hozzánk Ügyfeleink! Van megoldás! Célszerű konzultálni, tájékozódni a lehetőségekről, mielőtt véglegesen lemondana álmai megvalósításáról!

A kialakult már-már kaotikus, de mindenképpen bizonytalan helyzet, az egységes jogalkalmazás hiánya tömegesen az építési engedély-kérelmek elutasításához vezet. Az elutasítás két gyakori oka: a külső falak hőátbocsátási tényezője (U) nem felel meg az érvényes hőtechnikai követelmény rendszer szerinti min. 0,45 W/m2K értéknek, illetve az építendő szerkezetnek nincs műszaki specifikációja, ÉME engedélye vagy európai műszaki engedélye (ETA).

Logikusan felmerülő következtetés, hogy a finn beszállító partnerünk uniós tagállamként számos más uniós országba szállítja rönkházait, vajon milyen megfelelőségi követelmények szerint? A Műszaki Engedélyezés Európai Szervezete a gerendaházakra, mint építési rendszerre ETAG 012 számon külön engedélyezési útmutatót dolgozott ki. Nyílván nem azért, hogy egy több száz éves építési módot ellehetetlenítsen a jövőben. A gerenda- és rönkházaknak van múltja, jelenje és tervezett a jövője is. Csak meg kell ismernünk!

Finnország északi ország, sokkal hidegebb van, a külső határoló falakra a követelmény 40%-kal szigorúbb a hazainál, mégis építenek rönkházakat. Gondolkodásuk egyszerű és gyakorlatias. Azt mondják, hogy van egy össz energiavesztesége a háznak, melynek többsége a födémeken, tetőszerkezeten keresztül megy el, jelentős a nyílászárókon keresztüli veszteség és természetesen a külső határoló falakon át is távozik hőmennyiség. Ha a három érték valamelyike nem elégíti ki az elvárt minimálist, akkor NEM kizárják az építés lehetőségét, hanem kompenzációval előírják a másik két terület hőtechnikai megerősítését. Mit jelent ez a gyakorlatban? A falak felülete sokszor kevesebb, mint a tetőfelület és a nyílászárók együttes felülete. Alkalmazzunk vastagabb hőszigetelést a tetőszerkezetben, illetve argongázzal töltött, fokozott hőszigetelésű üvegezést a nyílászáróinknál (U= 1,1 W/m2K). Mindkét műszaki szempont a nyári felmelegedés megelőzésének is feltétele. Ezt hívják kompenzációnak, melynek nincsenek már korlátai! Még a szigorú északi követelményekre is kielégítő megoldást nyújt, ettől kezdve csak számolási, méretezési a feladat. Valamennyi nyugati országban ezt a gyakorlatot követik. A falak utólagos belső oldali hőszigetelésével is biztosítható az elvárt U érték, de ne felejtsük el, hogy a rönkházunk legnagyobb előnye a lélegzőképessége! Szálas anyagokkal (üveggyapot, kőzetgyapot) történő hőszigetelés során páratechnikai okok miatt a belső oldalra párazáró fóliát kell beépíteni, mely teljesen lezárja a rönkök természetes lélegzését, párakiegyenlítő működését. Ha mégis ragaszkodunk a belsőoldali szigeteléshez, akkor célszerű a természetes alapanyagú cellulóz hőszigetelést választani, mely képes nedvességet felvenni anélkül, hogy hőszigetelési értéke csökkenne, ezért elegendő csak párafékező réteggel védeni, az épület lélegzőképessége ugyan mérsékeltebb, de folyamatos marad. A szigetelt falak lambériával, gipszkartonnal burkolhatók.

Az épület szerkezetre vonatkozóan a 3/2003.(I.25.)BM-GKM-KvVM rendelet  pontosan szabályozza, hogy ki építhet, forgalmazhat könnyűszerkezetes - ezen belül rönk- vagy gerendafalas házakat Magyarországon.  A rendelet ellenére egyes Önkormányzatoknál nem kérnek megfelelőség igazolást, de olyan hatóság is akad, amely a teljes ÉME dokumentációt kéri az építési engedély kérelem mellékleteként benyújtani, jelenleg a joggyakorlat hiányos, de szigorításokkal a rendelet betartatása várható.

Amennyiben az engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció szerint az épület szerkezete nem egyben bevizsgált építési rendszer (ÉME vagy ETA), úgy az engedélyezési eljárás során ellenőrizni kell az alapvető követelmények (köztük a tűzbiztonság) terv szintű teljesítésének módját. Jóváhagyó szervezet Magyarországon az ÉMI Kht. Összefoglalva megállapítható, hogy mivel nincs készházakra magyar szabvány, így könnyűszerkezetes rendszer ma hazánkban csak ÉME vagy ETA engedéllyel rendelkező építési rendszerből építhető. Ugyanezek a tanúsítványok a használatbavételi engedélyekhez is szükségesek! Ezen engedélyek közvetve az építtetői érdekeket is szolgálják, hiszen a Vállalkozás egyenletes minőségben, azonos, egyértelműen definiált rétegrendű szerkezeteket építhet csak, melyek műszakilag ellenőrzöttek és megfelelnek az építési törvénynek. ÉME vagy ETA minősítés hiányában az Önkormányzatok az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 19.§ (2) bekezdése alapján megtagadják az építési engedély kiadását.

Tőke Tünde - Woodwill Faház Kft