|
||||||||
FATÁJ archívum:
A régebbi megjelenéssel:
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2008-10-31
Klausner és a Bajor Államerdészet esete, meg a kereskedelmi tisztesség A bécsi Kartellbíróság az Osztrák Faipari Szövetség által kezdeményezett eljárás keretében ideiglenes határozatában azonnali hatállyal megtiltotta a Bajor Államerdészetnek, hogy ezután az a Klausner-Csoport fűrészüzemeit fűrészrönkkel a más nagyvevőknek érvényes áraktól 5%-nál is olcsóbban szolgálja ki. (A szokásos engedményeket és rabattokat figyelembe vették.) A határozat még nem emelkedett jogerőre, a Bajor Államerdészet még megtámadhatja azt. A tiroli Fritz Klausner öt fűrészüzemét Németországban üzemelteti, valamint a Bajor Államerdészet sem osztrák illetőségű. Mégis azért volt szükség, hogy az üggyel az Osztrák Kartellbíróság foglalkozzon, mert a német fűrészipar képviselete a Klausner kedvezményes faellátásának tárgyában otthon nem talált meghallgatásra. Néhány hónapja az Osztrák Fűrészipari Szövetség elnöke Hans Michael Offner így nyilatkozott: A 20-30 Euróval a piaci árak alatti árak teljesen megtévesztőek. A Helyi Ellátásról szóló törvény alapján érvelünk, mert ez ismeri a a szokásos piaci ár fogalmát. Meglátjuk, mire vezet az eljárás. Annak idején a címlapra került Klausner esete, mert a tiroli fűrészipari csoportja részére óriási bankkrízis után átszervezési koncepciót kellett készíteni. Európa második legnagyobb fűrészipari konszernje (egykor 1800 alkalmazott és 721 millió Euro árbevétel) számára a fontos USA piac megtört. A veszteségeket sem a hitelesítők, sem a Klausner-Csoport a mai napig nem tette közzé. Az egyértelműen első Stora Enso számaiból is az látszik, hogy az európai fűrészipar helyzete kedvezőtlen. Első félévi bevétele 998-ról 788 M Euróra, az operatív eredmény pedig +114,1-ről -34,3 M Euróra esett vissza.
A Bajor Államerdészet ügye egy éve van a bécsi Kartellbíróság előtt. Az első menetben az osztrák fűrészesek pontozásos győzelmet értek el, mikor a Legfelsőbb Bíróság elfogadta, hogy nem a Kartelltörvényt, hanem a Hyelyi Ellátásról szóló törvény alapján kell az ügyben eljárni. Ennek előnye, hogy a Kartelltörvény alapján bizonyítani kellett volna a Bajor Államerdészet piacmeghatározó szerepét, míg a Helyi Ellátásról szóló törvény alapján csak a kereskedői tisztességet (helyes magatartást) kell vizsgálni. A Kartelbíróság szerint a Bajor Államerdészet nem tanúsított kereskedői tisztességet, mikor Klausnernek árelőnyt adott. A tiroli fűrészes hosszútávú szállítási szerződést kapott, a versenytársainak pedig csak rövid futamidejű szerződések álltak rendelkezésre az államerdészettől. A kartellbíróság döntésének lényege, hogy a nagy szállítási (eladási) tételekre adott árengedmény ezen ügyfél megtartása érdekében a Helyi Ellátási törvény céljai szerint nem tekinthető megvédeni valónak, mert ez erősítené a koncentrációt, aminek éppen ellene szeretne hatni a Helyi Ellátásról szóló törvény. Második indítványukkal az osztrák fűrészesek felsültek. Meg akarták akadályozni, hogy az Államerdészet egymillió m3 rönköt szállítson. A Kartelbíróság számára azonban hogy mennyi fát kap a Klausner-Csoport, az teljesen mindegy volt. 2008-10-29 wirtschaftsblatt.at , Osztr.Faip.Szöv. havilapja 2008-okt. ref.: MM |
| ||||||
|