Lehetséges jogkövetkezmények a munkavédelmi szabályok megsértése és munkabaleset esetén - 2.rész

Az előző tanulmányban beharangozott OEP titkos fegyvere a lent bemutatott két paragrafus, amellyel a munkáltató kötelezhető az OEP gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, amely többmilliós nagyságrendű és élethosszig tartó is lehet. Ezt nem hagyjuk, hogy bekövetkezzen.

Mai leckénkben felvértezzük magunkat a fegyverek ellen. A téma:

- OEP fegyverek: Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése.

- Kártérítés a dolgozónak.

- Válask az ellenfegyver, avagy hogyan védekezzünk a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen.

Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése

Sérüléssel járó balesetnél a gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak kell kifizetnie, amelyek az APEH útján köztartozásként behajthatóak. Az "ingyenes" kórházi ellátás, műtétek vizsgálatok költségei önmagukban több milliót is tehetnek ki, egy viszonylag jó keresetű fiatal munkavállaló rokkantnyugdíja évente is milliós nagyságrendű, hát még évtizedeken át.

1997 évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

1997 évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítás nyugellátásairól

87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézte kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Remélhetőleg nincs olyan alkalmazottja, aki szándékosan balesetet okozna. (Ha mégis van, szívesen ajánlok munkaügyi szakértőt a kirúgásához és HR tanácsadót az új felvételéhez) A baleset viszont könnyen minősíthető a törvényszegés következményének, ha Ön semmit nem tartott be abból. Lesz erre is egy megoldás, de vegyük először a kártérítés témáját.

Kártérítés a dolgozónak

-Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a

- Személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)

- A személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek

- Egyéb vagyoni károk

- Nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.

Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak meg kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy elháríthatatlan külső ok következménye volt a baleset, vagy maga a dolgozó okozta a bajt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozón kívülálló okból, de a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák.

Másfajta felelősség terheli az egyéni vállalkozó munkáltatót a dolgozónak okozott kárért, ha maximum 10 főt foglalkoztat. Neki csak akkor kell a kárt megtéríteni, ha vétkesség terheli, tehát ha vagy szándékosan, vagy gondatlanul, de az ő magatartása, körülményei miatt következett be a kár. Ha be tudja bizonyítani, hogy a károkozásban vétkesség nem terheli, akkor a dolgozót ért kár megfizetésére nem kötelezhető.

1992 évi XXII törvény a Munka törvénykönyvéről

174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.)

(4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.

(5) A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok.

175.§ (1) A 174. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató (pl. egyéni vállalkozó) a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel.
(2) A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli. (E munkáltató vétkességét a Munka tv. vélelmezi, ugyanis csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli.)

176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

Védelem a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen

Erre létezik egy igen jó eszköz, amit a kisvállalkozások méltatlanul elhanyagolnak. Én mostanában már szoktam ajánlani az ügyfeleimnek, de nem köztudomású. Most megosztom Önnel is: A kártérítés ellen legjobb eszköz a munkáltatói felelősségbiztosítás. Egy kisvállalkozás évi pár tízezer forintért (nagyobb létszámnál inkább százezres nagyságrend) kiegészítheti a meglevő biztosítását ezzel is, ekkor a biztosító fizeti a kártérítéseket és az társadalombiztosítási megtérítési követeléseket.

Ilyen biztosítást én is kötöttem, mert ha a kollégáim ügyfélhez menet karamboloznak egy teherautóval, kész a munkabaleset.

Vigyázat!

A biztosító többnyire kiköti, hogy nem fizet, ha súlyosan gondatlan károkozásnak minősíti az esetet, azaz

a.) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b.) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

c.) a munkavédelmi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 1.000.000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

Tehát az alapoknak itt is rendben kell lenni, akkor komoly védelmet nyújt a biztosítás, egyébként értelmetlen. Ha Ön fontolóra veszi a biztosítás megkötését, először is mérje fel a munkavédelmi feladatait itt, hogy kiderüljön, mik ezek a feladatok.

A következő tanulmányban nyugodtabb vizekre evezünk, a börtönrácsok helyett nézzük meg azt, vannak-e egyáltalán Önnek munkavédelmi feladatai? (talán tényleg semmi nincs)

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
www.munkavedelmioktatas.hu