A multifunkcionális erdőgazdálkodás a társadalom szolgálatában

Magyarország egyik fontos természeti erőforrása az erdei ökoszisztéma (az erdősültség meghaladja a 20%-ot).

Hazánk nagyobb hányada alföldi térség, kevés csapadékkal és szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal, ahol a füves sztyepp a természetes növénytakaró, pionír és ültetvény erdők telepítésére van csupán lehetőség. Az ország többi része dombos, illetve alacsony hegyvidék, amelyeken lomberdőkkel fedett természetesen erdősült tájainkat találjuk. A természetföldrajzi határhelyzetből, a megkésett iparosodásból és urbanizációból fakadóan viszonylag magas az élővilág fajgazdagsága.

Az erdőkben és az erdőgazdálkodásban végbemenő változások részben az erdészeti politika, a tulajdonosi érdekek, valamint a társadalmi-, gazdasági viszonyok alakulásának a következményei. Az erdész gondolkodását, tervezését és tevékenységét a tartamosság eszméje, a hosszú távú egyenletes gazdálkodásra törekvés racionalizálása uralja, amely morális minőségi jellemzővé vált. Ezen irányelv jegyében az erdészeti szakemberek az erdő értékeit hasznosítva úgy gazdálkodnak, hogy a jövő nemzedékek számára is megőrizzék, gyarapítsák ezt a klímaváltozás elleni küzdelemben is meghatározó szerepet betöltő természeti kincset.

Az erdő mindnyájunk számára hatalmas vagyon, de értékének kiszámítása újból csak a 90'-es évek piacgazdálkodásával került előtérbe. Az erdő pénzügyi értékeléséhez a naturális hozamokat (a termőhelynek megfelelő fafajok fatermését), a gazdálkodási bevételeket és ráfordításokat vesszük figyelembe. A hosszú (30-120 év) vágásfordulóval dolgozó erdészetben a termelési ciklus megválasztása még kis kamatláb alkalmazása esetén is jelentős befolyásoló tényező. Intézetünk közel két évtizede végez erdővagyon értékeléseket, a kifejlesztett módszereket az egyetemi oktatás, valamint speciális tanfolyamok és tanácsadások révén juttatjuk el a felhasználókhoz. Számításaink szerint az erdő nem csak naturáliákban, hanem pénzértékben is nő. Jelenleg az ország területének egyötödét borító erdővagyon (erdőföld és élőfakészlet) értéke ~2 000 milliárd forint.

Az éves erdőhasználat termelési értéke ehhez viszonyítva szerény ~50 milliárd Ft, de a gazdálkodók részére általában ez biztosítja a ráfordítások fő fedezetét. A gazdálkodás eredménye pedig mindössze egy-két milliárd Ft, amely a vagyonérték változás számítási hibahatárán belül van. Nincs tehát szó profitról, az erdőgazdálkodás számottevő eredménye abból adódna, ha a bevételeket nem forgatnánk vissza az erdőre, az erdőgazdálkodásra (adók, osztalék stb. formában kivonás). A klasszikus vagyonvesztés (felélés) nem jellemző. A magyar erdők hasznosítható éves folyónövedéke valamivel meghaladja a 10 millió bruttó m 3-t, ezzel szemben a fakitermelés ~ 7,0 millió bruttó m3.

A XX. század folyamán a környezeti ártalmak növekedése, az emberi élet minőségének romlása miatt a társadalom egyre növekvő figyelemben részesítette az erdő védelmi szerepét, szociális, üdülési, jóléti szolgáltatásait. Az erdő elhelyezkedésétől, termőhelyi viszonyaitól és állományjellemzőitől függően számos, sokszínű védőhatást szolgáltat: talajvédelem (erózió, defláció), vízvédelem, légtisztító és klímajavító hatás, zajcsökkentés, mezőgazdasági területek védelme, élővilág-védelem, humánökológiai szolgáltatások. A kedvező környezeti hatások közül külön is indokolt figyelembe venni, hogy az erdőkben a levegő széndioxidjából lekötött szén mennyisége mintegy 90 millió tonna, illetve az embert körülvevő kb. húszezer féle faalapú termékben is hatalmas mennyiséget tárol.

Hazánk erdőterülete a két világháború között kb. 1,2 millió hektár volt, az elmúlt évtizedek erdősítéseinek eredményeként az erdőterület ma már eléri a 2 millió hektárt Ez a lényeges változás, a táj és környezet alakítás a lakosság előtt sajnálatosan általában nem ismert, éppen az ellenkező tendenciát vélik. Az erdő gyarapítása beillik a multifunkcionális erdőgazdálkodás szorgalmazásába. Ugyanakkor látni kell, hogy ez a jelentős beruházás, a fiatal állományok gondozásának költsége az erdőgazdálkodásban finanszírozási nehézséget okoz. Támogatással megvalósuló erdőtelepítésnél is a támogatási időszak vége és a bevétellel járó fahasználatok megkezdése között a gazdálkodónál esetenként a forráshiány több évtizedig fennáll. Az erdőtelepítések alapvetően az agrárium túltermelési és gazdaságossági problémáit mérséklik, ezáltal az össztársadalmi igényeket szolgálják. Ezt a feladatot az erdészetben dolgozók zömben kifogástalanul végrehajtják, a gazdálkodási többletterhek vállalásában azonban magukra maradnak, pedig ebben mindnyájunknak részt kell venni. Kutatásainkban országosan, illetve a Nyugat-Dunántúl térségében nem csak a szűk szakmai kérdéseket igyekszünk megválaszolni, de kitérünk az erdőtelepítések motivációira, a segítő és az akadályozó tényezőkre is.

A fenntartható fejlődés érdekében a gyermekek környezettudatos életvitelre nevelésében a szülők mellett a naprakész ismeretekkel, kiegyensúlyozott szemléletmóddal rendelkező pedagógusoknak is fontos szerep jut. Intézetünk "Környezetünk az erdő" 60 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés kertében nyújt lehetőséget a pedagógusok erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos ismereteinek bővítésére, pontosítására. A tudományos eredményekre támaszkodó előadások és a szakszerű gazdálkodási gyakorlat megtapasztalása a résztvevők szemléletváltozásához vezet. Ráébrednek arra, hogy a faanyag fogyasztása olyan környezetkímélő tevékenység, amely a minőségi életvitel egyik feltétele.

Egyre többen gondolják úgy, hogy vásárlóként is szeretnének tenni valamit a természet és a helyi közösségek védelméért. Ezért felárat is hajlandók fizetni, pl. a nemzetközi minősítő, fatermék tanúsítványt adó rendszerek (FSC, PEFC) és az erdőgazdálkodás többlet költségeit. Intézetünk jelenleg azon is dolgozik, hogy Magyarországon bevezessük a PEFC tanúsítási rendszert (igazolva a fának a tartamos erdőgazdálkodás alatt álló erdőkből való származását). A tanúsítványok kiadását a honi hatóságtól független, nemzetközileg akkreditált szervezet végzi.

A multifunkcionális és természetközelibb erdőgazdálkodás által magasabb minőségben teljesül a közcélú szolgáltatás, de ne feledkezzünk meg a környezetbarát termék és megújuló energia, a faanyag folyamatos bővüléséről. Nyilvánvalóan következik mindebből, hogy az erdőgazdálkodási és közérdekű erdőfenntartási feladatokat az erdészekkel indokolt végeztetni.

Nyugat-magaryországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar

Erdővagyon-Gazdálkodási Intézet

9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.

Tel: (99) 518-139

Fax: (99) 329-911

e-mail: uzemtan@emk.nyme.hu

Prof. dr. Lett Béla - intézetigazgató