Beszámoló a 35. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferenciáról

Érdekes előadásokat hallhatott a Fakonferencia 120 résztvevője október 8-án délután Tihanyban. Ugyanakkor a szokásoknak megfelelően a vendégek már előtte az ebéd, majd utána a vacsora és a késő estébe húzódó beszélgetések során, meg persze az ott alvók még másnap reggel is sok üzleti ügyes-bajos dolgaikat megbeszélhették.

Az első előadó Kiss János, az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője volt, aki a készülő új Erdőtörvényt mutatta be.

A most hatályos 1996. évi Erdőtörvény megszületése óta az erdőgazdálkodók létszáma drasztikusan nőtt. Gyökeresen átalakult az erdőgazdálkodás finanszírozási környezete, így megszűnt az erdőfenntartási járulék, valamint nemzeti felújítási támogatás és a nemzeti telepítési támogatás is. A hatóság túlzott jelenléte mára teherré lett, még akkor is, ha közben a hatósági létszám időközben 40%-kal csökkent.

Mindenképpen javítani kell a törvényi hátteret a falopások csökkentéséhez, amihez az MGSZH-nál 50-60 fős erdővédelmi őrszolgálat lesz, valamint bevezetik az erdei faáruk származáskövetését (zöldkártya, illetve műveleti lap)

A működő magántulajdonú erdők területe jelentősen nőtt az előző törvény óta, így a mostaniban e szektorral kapcsolatban is sok új szabály jelenik meg. Bevezetik a természetességi kategóriákat, megszűnik az éves üzemterv és számos további változás lesz, melyek legfőbb elemeit az előadás alábbiakban letölthető vázlata mutatja be részletesebben.

pdf, 361 kB, a képre kattintva

Ezt követően - az előzetes programtól kicsit eltérve - Fekete Szabolcs, a FALCO Zrt. fabeszerzési vezetője kért szót és bejelentette, hogy 2008. október 1-től a Falco Forgácslapgyártó Zrt. (Szombathely) és a Kronospan-Mofa Hungary Farostlemezgyártó Kft. (Mohács) közös fa-alapanyag beszerzését ő koordinálja e két cég javára.

Újabb bejelentés következett, pontosabban Mihucz György, az ÚFA Kft. ügyvezető igazgatója a FAGOSZ főtitkárát kérte meg előzetesen, hogy olvassa fel a résztvevőkhöz szóló levelét. A levél lényege, hogy az Újkígyósi Falemezüzem Kft. igen nehéz gazdasági helyzetbe került az utóbbi hónapok során, amiről - annak ellenére, hogy nem tudott ott lenni - mindenképpen tájékoztatni szerette volna a résztvevőket. A gazdálkodás megfelelő szintű működtetése végett teljes reorganizációt kell végrehajtaniuk. Ennek során csődbejelentéssel éltek, mely nagy valószínűséggel felszámolási eljárásba fog átmenni, ami nem volt céljuk, sem eszközük, főleg nem szándékuk. A teljes levél itt olvasható. 1 oldal, pdf 84 kB.

Visszatérve a konferencia programjához Zatik József ügyvezető igazgató tartotta meg előadását a A Zatik Kft. fejlődése és jövőképe; az egyszerű kezdetektől a darabonként vonal-kódolt lombos fűrészáruig és ennek interneten értékesítéséig címmel.

Véletlenül lett fakereskedő, egyébként gépészmérnök. Az elején főleg építési célú fenyő fűrészáruval foglalkozott, majd 1998-ban döntött úgy, hogy a lombos fűrészárut is bevonja kínálatába. A 2000-es évek elején pedig azt figyelte meg, hogy iparilag egyre jobban előkészített anyagok jelennek meg, melyek nagy mértékben átalakították a bútoripart és az épületasztalosipart, illetve minden asztalos munkáját.

A Budapesten, az Üllői út külső végén lévő első telephelyük mellett eredeti tervei szerint 2008. végére 3 további áruház nyitását célozta meg, amit ilyen mértékben a piac nem engedett meg, így a két új áruházuk egyikét 2005-ben Budakalászon, a legújabbat pedig az idén ősszel Győrben nyitották.

A vonalkódos nyilvántartást és jelölést azért vezette be a fűrészárunál is, mert a fafajok és méretek, valamint minőségek miatti mintegy 3000 féle árral másként nem tudtak volna megküzdeni, ez követhetetlen lett volna. (1 m3-ben 100-150 szál deszka is lehet.) 2002-2003-ra végeztek azzal, hogy az akkori 1700 m3-es készlet 70.000 szál fűrészáruját egyenként vonalkóddal látták el. Jó döntés volt, a ráfordítás hamar megtérült. Enélkül a sokféle terméket nem tudták volna kézben tartani. Lehet, hogy a nagy multik azért nem fordultak a lombos fűrészárú széles kínálatának tartásához, mert annak nyomon követését nem tudták megoldani.

Szerinte az eladásban a jövő az interneté és a lombos fűrészáru esetében ennek előfeltétele a vonalkód alkalmazása. Fő vevői az 1-3 ... 1-10 fős asztalos vállalkozások, melyeknek kisebb mennyiségekre, de arra nagyon gyorsan van szükségük. Idén év végére oldják meg, hogy lombos fűrészárut akár rakatos tételben, de akár szálanként is lehet náluk interneten rendelni, ők pedig ezt az anyagot házhoz szállítják.

Ismeretei szerint ebben árutípusban ez a kiszolgálási mód világújdonság, még sehol nem alkalmazza más. A vevő interneten válogatva maga komissiózza majd össze magának az anyagot a gyártásához, ami által a kiválasztott darabokból a kihozatala a szokásos 50%-kal szemben akár 80-85-90%-ig is nőhet. (Ehhez persze a beszállítóiknál is azt szorgalmazza a Zatik Kft. hogy az ő rendszere szerint vonalkódozva küldjék a lombos fűrészárut a telepeire.)

pdf, 906 kB, a képre kattintva

A kávészünet után Jákli Csaba ügyvezető igazgató "A 6x6 Trans Kft. bemutatása, az erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai" címen tartotta meg előadását.

A cég mára 700 millió Ft-os árbevételt ért el, évi 35-40 ezer m3 anyagot mozgatnak meg. Az aprítógépük kapacitása évi 25 ezer tonna.

Fakitermelési és hengeresfa szállítási műveleteiknél az 1 m-ről a 2-3 méteres tűzifa hosszra áttérés nagyban meggyorsította a termelést, a rakodást, illetve ez a folyamat vezetett náluk oda, hogy vásároltak egy forwardert.

Amikor pedig munkáik során megindult az erdei aprítás, akkor először a vevő jött az aprítógépével, mejd elkezdtek számolni és rájöttek, hogy ez nekik is megérheti. A Zalaerdő pedig számukra úgy jött a képbe, hogy e cégnél van elegendő fa, hogy a gépet ki lehessen használni. Úgy számoltak, hogy az aprítékkal felterhelést (persze az aprítással együtt) 1 óra alatt el kell végezni. Ehhez megfelelő gépet kerestek. Az apríték alapanyagot gyűjtik össze és tárolják, majd konténerbe aprítanak. 90 m3-es mozgópadlós kamion. Az aprítót aszerint választották ki, hogy ez a bizonyos példány volt éppen egy-két hónapon belül átvehető készültségre gyártva.

A nagy mennyiség miatt utána minden műveletüket újra át kellett gondolniuk. Azt tapasztalják, hogy érdemes a dologgal foglalkozni, a vágástéri apadék értékes anyaggá vált. A fakitermelés költsége jelentősen lecsökkent.

Bemutatott két filmet is a vágástérről, illetve az aprításról. Az aprítógép átlagosan 25 t/óra teljesítménnyel dolgozik.

A közeli Ausztriában sok fatüzeléses fűtőmű van, mely kis - de mégis üzemszerű - felhasználók még nagyon hiányoznak idehaza, ugyani nagyjából 50 km-es körzetnél messzebbre ezt az árut nem szabadna szállítani. A további részleteket mutatja az alábbi diasorozat.

pdf, 1.370 kB, a képre kattintva

Végül Németh László ügyvezető igazgató "A fafeldolgozás a Németh-Fa Kft-nél a lambériától a faszerkezetű lakóház és nyílászáró gyártáson át a CNC-vel megmunkált gerendaszerkezetekig és a pellet gyártásig bezáróan" címmel tartotta meg előadását.

Asztalos, kisiparosnál tanult. Favázas gyalugépen lambéria gyártással kezdte vállalkozását. A mai telephelyét 1994-ben vette, majd saját építőbrigádot szervezett és a nagyobb értékű faiparos munkákhoz mindenek alapja a megfelelő szárítógép felépítése volt. 1996-ban Lentiben saját fűrészüzemet hozott létre fenyő rönk feldolgozására gatterral.

Új gyalugépet vett Weinig márkájút, amivel nagyon elégedett, a 90 m/p előtolás és a nagyon finom felület számára nagy előrelépés volt, azonban ezzel nem tudta követni a globalizált konkurenciát, amelynél 1.060 m/p sebességű gépek is vannak. Így 2000. körül menekülni kezdett a lambériától és tömörfa megmunkálás felé fordult, amihez 600 m2-es csarnokot épített és további szárítókat.

Ezt követően a táblásítást és tömbösítést vezette be cégénél, amely anyagok a beruházása kezdetén még nem nagyon voltak elérhetőek itthon. Gyalukat, síkmarókat vett, ismét Weinig technikát. Mire készen lett a beruházás, megjelent a konkurencia, így megint újabb termékkör és piac után kutatott. Most a nyílászárókat választotta, amihez 3.500 m2-es csarnokot épített és SCM CNC megmunkáló központot választott bele. 68 mm-es europrofilos ablakokat és ajtókat gyárt, illetve már készítenek 88 mm-es szerkezeteket is, melyek egyre jobban jelen vannak a piacon.

Tavaly Weinig Powermat 500 CNC gyalugépet vett.

A piacon úgy látja, hogy a lakóparkok nagyon veszélyes vevők, maguk részéről a családi házasoknál jobb lehetőségeket látnak.

2001-ben kezdett faházakkal foglalkozni, amihez a tervezés oldalán szakképzett építészeket alkalmaz. Az elején kézi úton gyártották a házakat, nemrég azonban vett egy Hundegger gyártmányú K2 típusú CNC ácsipari leszabó és csapoló gépet, amely a tervrajz alapján számítógép vezérelten az egész ház minden elemét legyártja. Az eladáshoz azonban sok szakvásárok kell jelen lenniük, az újsághirdetés ehhez nem elég.

Gyártanak svédpadlót, lépcsőt, házanyagokat, léceket, minősített ragasztott tartókat, táblát, és sok egyéb terméket. Mára gyakran előfordul, hogy olyan munkái esnek be, melyeket nem tud akkor maga elvégezni, ezért összeszervezett maga köré több környékbeli asztalost és szervezi őket is, illetve összefognak a térségben.

A nagyon sokirányú tevékenysége alapján mára már úgy látja, hogy kevesebb dologra kell koncentráljon a továbbiakban. Azt az alapanyagot, azonban, amit megfogtak és bevittek a csarnokba, nem szabad ott rakosgatni, kivinni, ismét behozni, hanem a lehető legjobban feldolgozott termékké egyből fel kell dolgozni.

A gyártás eseléke a sok szárított fenyő gyaluforgács, aminek alapján 2007. óta gyártanak pelletet fűtési célra, óránként 1 t kapacitással egy műszakban olasz gépeken és olasz piacra.

A környék iparosainak összefogása, nincs összetartás, nincs elég szakmunkás, Ausztriában mikor megtudták hogy magyar nem kapott telephelyet, ... stb számos "apróbb" gondolatot sorolt még, melyek alapos kifejtésére azonban már nem maradt idő. Az előadás hátteréül szolgáló képeket az alábbi diasorozat tartalmazza.

pdf, 2.570 kB, a képre kattintva

Végül Mőcsényi Miklós mondott néhány szót a FATÁJ-ról, melynek hírlevelét immár tízezer címre küldi meg ezen szaklap szerkesztősége.

Ezt követően pedig rövid eszmecsere volt arról, hogy amíg a saját gazdaságunk felé nem fordulunk, addig nem lesz előrelépés. Az nem vezet sehova, hogy a kicsik befizetik az adót, a multik meg kihordják a pénzt az országból. Nem jó, hogy 8-10 befektetői csoport tartja kézben az országot. A sok kis- és középvállalkozás számára nagyon elegendő lenne, számukra a nagyokéval egyenlőek lennének a szabályok.

(A Fakonferencia résztvevői megkapták az ilyenkor szokásos októberi gazdaságelemző anyagot, mely most a szokásosnál terjedelmesebb, 47 oldalas lett.)

Feljegyezte és fotó: Mőcsényi Miklós