FAT�J-online szaklap: esem�nyek, gazdas�gi jelens�gek a faiparban, b�toriparban, asztaloss�gban, erd�gazd�lkod�sban �s a kapcsol�d� ter�leteken. Besz�mol�k, riportok, sajt�szemle, ...
FELIRATKOZ�S FAT�J-Online h�rlev�lre.
K�rem jelezze szakter�let�t, c�g�t, annak kapcsol�it.

Hivatkoz�s:
Ha felhaszn�lja b�rmely cikket a FAT�J-b�l, k�rem hivatkozzon r� annak kapcsol�j�val is.

FAT�J nyit�lap

FAT�J arch�vum:
FAT�J 2012.
  Jan-M�r, �pr-J�n,
  J�l-Sze, Okt-Dec
FAT�J 2011.
  Jan-M�r, �pr-J�n,
  J�l-Sze, Okt-Dec
FAT�J 2010.
FAT�J 2009.
FAT�J 2008.
FAT�J 2007.
A r�gebbi megjelen�ssel:
FAT�J 2006.
FAT�J 2005.

Legyen a FAT�J a kezd�lapom!
FAGOSZ, Fagazdas�gi Orsz�gos Szakmai Sz�vets�g
CEI-Bois, Eur�pai Faipari Sz�vets�g
CEI-Bois
Eur.Faip.Sz�v.
a FAGOSZ
1992-t�l tagja.

Keres egy c�get, int�zm�nyt, iskol�t? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Ak�c
term�kek
Magyar-
orsz�gr�l:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


FAT�J-online
m�diaaj�nlat:

m�diaaj�nlat .rtf
m�diaaj�nlat .pdf

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:

Fakitermel�si Munkakult�ra Alap�tv�ny

ValiWood


1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

2008-10-03

Sajt�szemle

A biomassza �s az erd�gazd�lkod�s konferencia, Balassagyarmat

Ipolyerd�

A biomassza t�zel�s� er�m�vek �p�t�sekor sz�molni kell az adott t�rs�g t�zel�anyag-sz�ll�t�si kapacit�s�val, hiszen ett�l f�gg, hogy az er�m� gazdas�gosan tud-e m�k�dni, illetve hogy t�lzott fakitermel�st gener�l-e az erd�kben - hangzott el a meg�jul� energi�r�l az Ipolyerd� Zrt-n�l szervezett orsz�gos konferenci�n Balassagyarmaton okt�ber 2-�n.

Az Eur�pai Biomassza Napok magyarorsz�gi f�rendezv�nyek�nt megtartott, a balassagyarmati Ipoly Erd� Zrt. �ltal szervezett konferencia k�z�ppontj�ban az erd�gazd�lkod�sb�l kiker�l� t�zifa �llt.

Kondor Istv�n, a Heves Megyei Erd�szeti Igazgat�s�g vezet�je ismertette: �szak-Magyarorsz�gon 437 ezer hekt�r erd� van, 62 sz�zal�ka �llami tulajdonban, �s 2007-ben az �zemtervi lehet�s�g 55 sz�zal�k�t termelt�k ki. R�mutatott: a t�rs�gben a fa meg�jul� energiaforr�s, de csak akkor, ha fenntarthat� erd�gazd�lkod�s mellett termelik meg. Kifejtette: az erd�szeti igazgat�s feladata, hogy meghat�rozza azt a fat�meget, amit kitermelhetnek a gazd�lkod�k, �s ut�na m�r a piac d�nti el, hogy mire hasznos�tj�k, energetikai c�lra, vagy �ppen b�torgy�rt�sra. A h�k�zpontok, er�m�vek beruh�z�inak pontosan ki kell sz�m�taniuk a sz�ks�ges f�t�anyagot, mert ha t�lm�reteznek egy berendez�st, �s a k�rny�ken, gazdas�gos t�vols�gon bel�l nem tudj�k megv�s�rolni a kell� faanyagot, akkor az er�m� vagy gazdas�gtalanul fog m�k�dni, vagy az erd� szempontj�b�l kedvez�tlen t�ltermel�st gener�l - mondta. Hozz�tette: jelenleg m�g nincsenek akkora beruh�z�sok, a t�rs�gben m�k�d� nagy er�m�vek pedig a nehezen �rt�kes�thet� k�szleteket haszn�lj�k fel. Az erd�szetek hossz� t�v� terveket k�sz�tenek, 30 �vre szab�lyozz�k, hogy mennyi faanyagot lehet kitermelni, �s konkr�tan meghat�rozz�k 10 �ves id�szakokra is.

Az orsz�gos lehet�s�geket ismertetve Kiss J�nos, a F�ldm�vel�s�gyi �s Vid�kfejleszt�si Miniszt�rium f�oszt�lyvezet�je is kit�rt r�: visszafogott a kitermel�s, vannak tartal�kok a f�ban, hiszen az �ves n�ved�k�llom�nynak csak 55 sz�zal�k�t v�gj�k ki.

A biomassza felhaszn�l�s szempontj�b�l kedvez�nek nevezte, hogy 1981. �ta minden megy�ben n�tt az erd�ter�let, �s kiegyenl�tett a f�k koroszt�lyszerkezete. Hosszabb t�von az prognosztiz�lhat�, hogy �vente 10 ezer hekt�rral n� az erd�telep�t�s m�rt�ke - tette hozz�.

A konferencia el�ad�ja volt Purker Walter, a 390 lakos� Vas megyei Porn�ap�ti polg�rmestere is, aki arr�l sz�molt be, hogy a telep�l�sen m�r megval�sult a faluf�t�s. Eur�pai uni�s t�mogat�ssal, nett� 360 milli�s beruh�z�sban �p�lt ki a teljes k�r�, faalap� t�vh�szolg�ltat�s. K�t 600 kilowattos kaz�nt �s 2,2 kilom�teres gerincvezet�ket �p�tettek, a 130 h�ztart�sb�l eddig 95-en csatlakoztak a h�l�zatra. A polg�rmester ismertette: 2007-ben 80-90 gigajoule volt egy 130-140 n�gyzetm�teres ingatlan h�fogyaszt�sa 2.711 forintos gigajoule �r mellett. Hozz�tette, hogy 2006-ban m�g 10-11 k�bm�ter f�t haszn�ltak fel a h�ztart�sokban, �s az otthoni kaz�nok hat�sfoka 25-30 sz�zal�kos, m�g a h�k�zpont� 90-95 sz�zal�kos. Ausztri�ban p�ld�ul 100-n�l t�bb hasonl� kis f�t�m� �zemel - jegyezte meg.
MTI, echotv.hu 10-02

A konferencia el�zetes programj�t a FAT�J 09-19 cikk mutatta be.

 

 

Az MNV c�gei �v v�g�re v�rhat� nyeres�ge: 86,6 Md Ft. 150 M Ft-ot kap az Egererd� Zrt kisvas�t b�v�t�sre.

A Nemzeti Vagyongazd�lkod�si Tan�cs (NVT) az els� f�l�vi teljes�t�s alapj�n a Magyar Nemzeti Vagyonkezel� (MNV) portf�li�j�ba tartoz� t�rsas�gok �llami tulajdoni h�nyad�ra sz�m�tva �sszesen 86,6 milli�rd forint ad�z�s el�tti nyeres�ggel sz�mol 2008-ban.

Egererd� Zrt

Az NVT t�bb d�nt�se k�z�tt szerepelt, hogy meg�t�ltek 150 M Ft vissza nem t�r�tend� fejleszt�si t�mogat�st az Egererd� Erd�szeti Zrt. sz�m�ra a m�trai turisztikai fejleszt�si projekt finansz�roz�s�hoz. A 150 milli� forintb�l folytatj�k a Gy�ngy�s-Lajosh�zai erdei kisvas�t b�v�t�s�t 3,5 kilom�terrel. A M�travas�tnak ezen a vonal�n 2005-ben term�szeti katasztr�fa elmosta a vas�tvonal t�bb szakasz�t, emiatt a vonatk�zleked�s megsz�nt. Az Egerd� Erd�szeti Zrt. h�rom �temben v�gzi a helyre�ll�t�st, �s az els� k�t �temet �llami Privatiz�ci�s �s Vagyonkezel� Zrt. 330 milli� forinttal t�mogatta.
Az I. �temben 2005-ben a k�rokat sz�molt�k fel, �gy a Gy�ngy�s-Lajosh�za megl�v� vonalszakasz helyre�ll�t�sa �s r�szbeni fel�j�t�sa, forgalomba helyez�se val�sult meg. A II. �temben a 3,5 km-es vas�ti vonalfejleszt�si szakasz al�p�tm�nye, a Szalajka-h�z fel�j�t�sa �s a k�rny�k infrastrukt�r�ja, valamint a vadbemutat� kert k�sz�lt el. A III. �temben a fel�p�tm�ny (vas�ti s�n) fektet�se �s a Szalajka-h�zn�l a fogad��llom�s kialak�t�sa a c�l.

A Vagyontan�cs alap�t�i hat�rozatot adott ki a Hortob�gyi Term�szetv�delmi �s G�nmeg�rz� Kht. �s a Pill�r Kft. r�sz�re, de err�l tov�bbi r�szleteket nem k�z�lt.

Az MNV c�gein�l az ad� el�tti nyeres�g 2008. I f�-ben 66,5 Md Ft (+25 Md Ft), ami a nyeres�gesek 77,7 Md Ft t�bblet�b�l �s a t�bbiek 11,2 Md Ft vesztes�g�b�l j�n ki. Az �v v�g�re 102,4 - 15,8 = 86,6 Md Ft �sszes�tett ad� el�tti eredm�nyre sz�m�tanak.

MTI, oroigo.hu 10-01 , echotv.hu 10-01

 

Lenes-Agrofa

Okt�ber 3-�n avatj�k Cegl�den a LENES-AGROFA c�gcsoport �j f�r�sz�zem�t �s pellet gy�r�t.

A LENES-AGROFA c�gcsoport a facsemet�t�l a meg�jul� energi�ig a faipar �s a feldolgoz�s minden ter�let�n jelen van. A cegl�di �zem �vente t�bb mint 50,000 m3 r�nkf�t feldolgoz�s�ra k�pes, a pellet gy�rt�sor kapacit�sa 15,000 tonna/�v. A c�gcsoport teljes eg�sz�ben magyar tulajdonban �ll �s t�bb mint 250 munkahelyet biztos�t.

2007-ben faipari tev�kenys�g�ket h�szolg�ltat�ssal eg�sz�tett�k ki. Szerz�d�st k�t�ttek a La Nordica �s az Extraflame vezet� olasz alternat�v t�zel�stechnikai c�gcsoportokkal, term�keiket valamint t�bb kaz�ngy�rt�val t�rt�nt k�z�s term�kfejleszt�s eredm�nyek�nt a LENES-KAZ�NCSAL�D tagjait �rt�kes�tik Magyarorsz�gon, kiel�g�tve 5-2000 kW-ig a h�ig�nyeket.
�rsekcsan�di fatelep�k mellet a cegl�di f�r�sz�zem �s pellet gy�r megnyit�sa is jelzi, hogy a dinamikusan fejl�d� c�g a h�szolg�ltat�s ter�let�n is sz�mottev� t�nyez�je lesz a t�rs�g gazdas�g�nak. A c�gcsoport kapacit�sa nyom�n a tervek szerint az elk�vetkezend� �vekben lakoss�gi oldalr�l �vi kb. 5 milli� (kb. 2500 h�ztart�s), nagyfogyaszt�k eset�ben pedig kb. 16 milli� k�bm�ter f�ldg�z felhaszn�l�s�t tudj�k kiv�ltani k�rnyezetbar�t meg�jul� energi�val.

A c�gcsoport filoz�fi�ja: Magyar f�b�l magyar munk�val magyar energia el��ll�t�sa, mely nyom�n csal�dok, int�zm�nyek, �zemek energia kiad�sai ak�r 30-40%-kal cs�kkenhetnek. portfolio.hu 10-01


A P�csi �llatkert lehet hogy v�g�l a MECSEXTR�M mell� k�lt�zik?

Mecseki Erd�szeti Zrt

Nemr�giben a Mecseki Erd�szeti Zrt. k�zbeszerz�st �rt ki egy megval�s�that�s�gi el�-tanulm�ny elk�sz�t�s�re, a nyertes szak�rt�i csapatot a D�l-Dun�nt�li Region�lis Fejleszt�si Zrt. vezeti. �k tartott�k a szeptember 28-i bemutat�t. Az erd�szet �gy lett r�szese a programnak, hogy az �rp�dtet�n fel�p�tett Mecsextr�m Park szomsz�ds�g�ban kezel�s�kben van egy 16 hekt�ros, �llami tulajdonban l�v� ter�let, amely alkalmas lehet arra, hogy oda k�lt�ztess�k a p�csi �llatkertet. Ez az erd�szet szerint mind a Mecsextr�mnek, mind az �llatkertnek kedvez� megold�s lehetne, egym�st er�s�thetn� a k�t int�zm�ny. �m ehhez sz�ks�g lenne 1,6 milli�rd forintra, amelyhez - miut�n val�sz�n�leg egyel�re csak r�gi�s uni�s p�ly�zati forr�st lehetne leh�vni e c�lra - nyolcsz�zmilli� forintot a v�rosnak mag�nak kellene el�teremtenie. bama.hu 09-29

 

Elbocs�t�sokat terveznek a szlov�k �llami erd�szetn�l

Nagyar�ny� elbocs�t�sokat tervez az �llami erd�szet. Jozef Min�� vez�rigazgat� m�r a mez�gazdas�gi minisztert �s az �gazati szakszervezeteket is t�j�koztatta arr�l az int�zked�scsomagr�l, amely 500 - z�m�ben irodai - alkalmazott elbocs�t�s�val j�r.
Az �llami erd�szet 300 milli� korona megtakar�t�st rem�l a karcs�s�t�st�l, amely a vez�rigazgat�s�got, az egyes �zemegys�geket �s erd�ker�leti fel�gyel�s�geket egyar�nt �rinti. A vez�rigazgat� okt�ber 3-�n tervezi beny�jtani elk�pzel�s�t a fel�gyel� bizotts�gnak.

Arra a k�rd�sre, hogy mikorra tervezik az elbocs�t�sokat, Anita F�kov� sz�viv�, egyel�re nem tudott v�laszt adni. Szerinte k�l�nf�lek�ppen val�sul meg ez az elk�pzel�s.

Min�� err�l az elk�pzel�s�r�l m�r t�j�koztatta is az �j mez�gazdas�gi minisztert Stanislav Bec�ket �s az Erd�szet �s V�zgazd�lkod�s Szakszervezet�t, akik F�kov� szerint t�mogatt�k a vezet�s�g elbocs�t�sokra vonatkoz� elk�pzel�s�t. felvidek.ma 09-30

 

M0-�s: nem egyszer� a sok erd�tulajdonossal egyeztetni.

Az M0-�s egyik r�sz�re csak f�ld�ton lehet felhajtani. Nem �p�lt meg �tad�sra az M0-�s �j, keleti szakasz�nak egyik bevezet� �tja, �gy aki ott akarja haszn�lni az elker�l�t, csak egy f�ld�ton tud arra felhajtani.

A beruh�z� Nemzeti Infrastrukt�ra Fejleszt� t�rsas�g azt �g�ri, 2009. v�g�re a f�ld�t helyett elk�sz�l az aszfalt a �t - hangzott el az RTL H�rad�ban.
Hi�nyzik egy enged�ly, amit a beruh�z�k szerint az erd�szeit hat�s�gnak kellene kiadnia, ez�rt nem aszfaltoztak. Klemencsics Andr�s, a F�v�rosi Erd�szeti Szakigazgat�s�g igazgat�ja viszont azt mondja: Id�ig nem �rkezett be a NIF Zrt-t�l a kell� k�relem, ez�rt nem tudt�k eddig kiadni a v�gleges enged�lyt.

Ezt az aut�p�lya �p�t� NIF, vagyis Nemzeti Infrastrukt�ra Fejleszt� Zrt-n�l is elismerik. Azzal indokolj�k a k�sleked�st, hogy 170 erd�tulajdonossal kell megegyezni�k �s ez sokig tart. Legal�bb h�napok kellenek m�g ehhez, de ha meglesz minden enged�ly, akkor a valamivel t�bb mint 2 kilom�teres szakasz 2009 v�g�re meg�p�lhet. haon.hu 09-26

 

 

 

LEITZ Hung�ria Szersz�m Kft

Erd�szeti g�pek, eszk�z�k, muszerek, kieg�sz�tok kereskedelme.

ERFARET Tud�sk�zpont

Magyar Bels��p�t�szet

K�rnyezetbar�t ragaszt�k

AKE - A j�v�g�s� partner

FATUDAKOZ� - az online faipari c�gt�r

B�T�V�DELEM
parafin n�lk�l:
Wood Protector
Faanyagszárítás professzora:
CATHILD



 A FAT�J lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.