|
||||||||
FAT�J arch�vum:
A r�gebbi megjelen�ssel:
![]() ![]() ![]()
![]() ![]()
![]()
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
|
![]()
2008-09-18
V�ltoz�sok a faszerkezetek t�z- �s faanyagv�delm�ben Az elm�lt id�szak jogszab�lyv�ltoz�sai jelent�s hat�ssal lesznek a fa�p�t�szetre. Ezek a v�ltoz�sok �rintik a tervez�ket, az �csokat, faszerkezet �s k�szh�z-�p�t�ket, faanyagv�d�szer forgalmaz�kat, faanyagv�delmi kivitelez�ket valamint �s fatelepeket, amelyek v�d�kezelt (�ztatott) faanyagot forgalmaznak. Gyakorlatilag mindenkit, aki ezzel a ter�lettel kapcsolatban van. A legnagyobb hat�st n�h�ny h�napja hat�lyba l�pett �j Telep�l�srendez�si Szab�lyzat (ismertebb nev�n OT�K) �s az Orsz�gos T�zv�delmi Szab�lyzat (OTSZ) gyakorolta. Mivel ezek a jogszab�lyoknak t�bb mint ezer oldalt tesznek ki, ez�rt csak a legfontosabb dolgokat emelem ki.
A faanyagv�delem, f�leg a k�miai faanyav�delem jogi h�ttere sok�ig bizonytalan volt, de ezt egy�rtelm�en szab�lyozt�k. A 182/2008 (VII.14). Korm. rendelettel m�dos�tott 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az "Orsz�gos telep�l�srendez�si �s �p�t�si k�vetelm�nyekr�l" (OT�K) 53. � (5) pontja a k�vetkez�k szerint v�ltozott meg: Faanyagot a be�p�t�si hely�nek megfelel�, a faanyagv�delemre vonatkoz� szabv�nyoknak, vagy azzal egyen�rt�k� v�delmet biztos�t� el��r�soknak megfelel� gombamentes�t�, illet�leg rovark�r elleni kezel�s ut�n szabad be�p�teni.
Mit jelent a szabv�nyokkal egyen�rt�k� v�delem? Pl. a gomb�k est�ben EN 113 sz�m� szabv�ny el��r�sai alapj�n, akkor tekinthet� egy faanyag megfelel�en v�d�kezeltnek, ha a gombateny�szetre helyezett pr�batest t�megvesztes�ge 16 h�t ut�n kevesebb, mint 3 %. Az �gy meghat�rozott v�d�szer mennyis�get kell felhordani a fel�letre �s az �MI is ezt a k�veteli meg. B�r az OT�K megfogalmaz�sa sem teljesen pontos, mert pl. a parkett�t nem szoktuk faanyagv�d�szerrel kezelni, de a jogszab�ly egy�rtelm�en fogalmaz, �s minden esetben el��rja a kezel�st (k�miai v�delmet). Ez al�l csak k�miai v�delemmel egyen�rt�k�, speci�lis esetek jelentenek kiv�telt. Jogilag ezekben az estekben sem arr�l van sz�, hogy nem kell k�miai v�delem, csak a be�p�t�si rendszer garant�l egy fajta v�delmet, amely k�vetkezt�ben a kock�zat olyan alacsony, hogy elhagyhat� a k�miai v�delem. MSZ EN 599-1: 2000 szabv�ny 1. vesz�lyeztetetts�gi oszt�lyban (bel t�rben) felt�telezi a rovarok t�mad�s�t, s el��rja a k�miai v�delmet. A szabv�nyban eml�tett h�zicinc�r, a k�z�ns�ges kopog�bog�r (hal�l�r�ja) �s barna szij�csbog�r a 8-10 % nedvess�gtartam� faanyagot is megt�madja. Val�ban �letk�pesek ezek a rovarok belt�rben is mert, szerintem mindenki l�tott m�r belt�rben cinc�r �ltal megt�madott lamb�ri�t, szaruf�t. Mivel az �j OT�K az EU �ltal fel�lvizsg�lt, elfogadott �s az egyik legfontosabb �p�t�si alaprendelet, ez alapj�n adj�k ki az �p�t�si enged�lyeket, ennek betart�sa �s betartat�sa mindenki sz�m�ra K�TELEZ�! Az �MI Kht. a k�nny�szerkezetes �p�letek vizsg�lat�t, a nyugat-eur�pai gyakorlatnak megfelel�en, az ETAG-ok el��r�sai alapj�n v�gzi. Az ETAG 007 (Fav�zas �p�t�si k�szletek) �s az ETAG 012 (Gerendah�zak �p�t�si k�szlete), az Eur�pai M�szaki Enged�lyek el��r�sai vonatkoznak ezekre az �p�letekre. Az �tmutat�k az �p�t�sben haszn�lt fav�zas �p�t�si rendszerek k�vetelm�nyeit, hat�rozz�k meg. B�r t�bb helyen ellentmond�s tal�lhat� az el��r�sok k�z�tt, de alapj�ban az �tmutat�k pontosan meghat�rozz�k, hogy melyik szerkezeti elem, milyen vesz�lyeztetetts�gi oszt�lynak van kit�ve, mely (vizsg�lati) szabv�nyokat kell alkalmazni. Az OT�K-ok szab�lyozz�k az elv�rt �lettartamot is. Az �p�letek f�b�l k�sz�lt, l�that�, k�nnyen cser�lhet� r�szeinek (pl. nem lakott padl�sterek faszerkezete, k�ls� fabor�t�sok, stb.) minim�lis �lettartama 25 �vben �llap�that� meg. Az �p�letszerkezet csak megbont�s�val el�rhet� r�szeinek (pl. faf�d�m szerkezetek, �p�t�lemezzel bor�tott fav�zszerkezetek, r�nkh�z falszerkezetek) minim�lis �lettartama viszont 50 �vben hat�rozhat� meg. Teh�t a fav�zas �p�letek �lettartama megegyezik a faanyag� tart�szerkezetek �lettartam�val. A szerkezetet �gy kell elk�sz�teni, hogy az el�bbi id�tartamokon bel�l ne legyen sz�ks�g az egyes elemek cser�j�re, vagy megsz�ntet� faanyagv�delemre. Ez a legfontosabb alapelv!
A legnagyobb v�ltoz�st a faanyagv�delemben a 1048/2005/EK rendelet (biocid rendelet) hozta, mely meghat�rozta, hogy 2010. m�jus 14. ut�n mely hat�anyagok (kb. 42 biocid) haszn�lhat� csak faanyag-v�d�szerekben. Kiz�r�lag a list�n tal�lhat� biocidot tartalmaz� v�d�szert lehet ez ut�n forgalomba hozni �s a k�sz�tm�nyre r��rni, hogy faanyagv�d�szer. Ennek hat�s�ra m�r elt�ntek a forgalomb�l a r�kkelt� hat�s� v�d�szerek (Tetol RKB, Mykotox B) �s m�g sz�mos k�zismert v�d�szer forgalomb�l t�rt�n� kivon�sa is folyamatban van. A v�d�kezel�shez csak olyan faanyagv�d�szerek alkalmazhat�k, amelyek rendelkeznek �rv�nyes �M�-vel ill. �TB-vel (vagy ezzel egyen�rt�k� min�s�t�ssel) �s erre a c�lra Magyarorsz�gon felhaszn�lt v�d�szereket az �MI megfelel� technol�gia �s koncentr�ci� mellett a c�lra alkalmasnak tal�lta. A tel�t�sre haszn�lt anyagokra m�s el��r�s vonatkozik. Tel�t�sn�l nem a tel�t�sre haszn�lt v�d�szerre, hanem a tel�tett faanyagra, mint �p�t�si term�kekre hat�roznak meg k�vetelm�nyeket, korl�toz�sokat.
F�leg a k�nny�szerkezet �p�t�k (els�sorban saj�t kivitelez�s� tet�t�r be�p�t�k) figyelm�t h�vom fel az al�bbi k�t pontra, mert nagyon nagy k�rok keletkeztek abb�l, hogy az �p�letbe bejutott a v�z, valamint a hozz��rt�s teljes hi�ny�b�l ad�d�an f�li�val "dunsztk�t�st" k�sz�tettek a fa szerkezet k�r�l, amelynek hat�s�ra p�ralecsap�d�s, r�vid id�n bel�l rendk�v�li gomb�sod�s alakult ki.
OT�K 57. � (1) Az �p�tm�nyt �s r�szeit v�deni kell az �ll�konys�got �s a rendeltet�sszer� haszn�latot vesz�lyeztet� vegyi, korr�zi�s �s biol�giai hat�sokt�l, tov�bb� a v�z, a nedvess�g (talajv�z, talajnedvess�g, talajp�ra, csapad�kv�z, �zemi v�z, p�ra stb.) k�ros hat�saival szemben. 59. � (3) Faanyag� tart�szerkezeten, annak l�gz�s�t g�tl� bevonat, burkolat nem alkalmazhat�.
Annak ellen�re, hogy m�r �letbe l�pett az �j OTSZ, �tmeneti id�szak van a t�zv�delmi szab�lyoz�sban. A 9/2008 (II.22.) �TM rendelet, amely tartalmazza az Orsz�gos T�zv�delmi Szab�lyzatot (OTSZ-t), hat�lyba l�p�s�vel visszavon�sra ker�ltek a r�gi rendeletek. V�rhat�an m�g sok�ig keveredni fognak a r�gi �s �j fogalmak, el��r�sok, mert az �p�t�si tervek sokszor �vekkel kor�bban k�sz�lnek, de az �tad�skor m�r az �j szab�lyokat kell alkalmazni. Az egyik jelent�s v�ltoz�s, hogy az �j rendelet m�r a "nehezen �ghet�s�g" fogalm�t sem haszn�lja. Az MSZ EN 13501-1 szabv�ny tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az �p�t�anyagok t�zv�delmi oszt�lyba sorol�sa elv�gezhet�. A szabv�ny 7 oszt�lyt k�l�nb�ztet meg �ltal�ban az �p�t�si anyagok �s 7 oszt�lyt a padl�burkolatok vonatkoz�s�ban. Az �p�t�anyagokra vonatkoz� oszt�lyokat a k�vetkez�k�ppen jel�lik: A1; A2; B; C; D; E; F. Ha megpr�b�ljuk �sszehason�tani a r�gi kateg�ri�kkal, akkor j� k�zel�t�ssel az "A1" a nem �ghet� anyagoknak, a "B-C" a nehezen �ghet� anyagoknak, a "D-E" a k�zepesen �ghet� anyagoknak felel meg. A f� t�zv�delmi oszt�lyok meghat�roz�sa mellett a f�stfejleszt�s �s az �gve csepeg�s krit�riumainak figyelembe v�tel�vel tov�bbi alkateg�ri�kat hat�roznak meg: - a f�stk�pz�d�si kateg�ri�k jelz�sei: s1; s2; s3 - az �gve csepeg�si kateg�ri�k jelz�sei: d0, d1, d2 Ha egy �p�t�si dokument�ci�ban az l�that�, hogy a be�p�tend� anyagnak meg kell felni a D-s2, d0 �rt�knek, akkor azt jelenti, hogy "D" �ghet�s�gi oszt�ly� anyagr�l van sz�, amelynek k�zepes a f�stterhel�se �s az �g�s k�zben nem csepeg. Ez a param�ter l�nyeg�ben kezeletlen faanyagnak felel meg.
Az �j rendelet sz�mos �j fogalmat vezet be (teherhord� k�pess�g, integrit�s, szigetel�s, stb.) �s kiterjeszti a t�z�ll�s�gi hat�r�rt�k (r�gen Th) fogalm�t. Szil�rs�gi k�vetelm�nyekn�l az "R"-rel jel�lt percekben meghat�rozott teherhord� k�pess�get haszn�lja, "amely a szerkezeti elemek azon k�pess�ge, hogy egy bizonyos ideig egy vagy t�bb oldalukon fenn�ll� meghat�rozott mechanikai ig�nybev�tel mellett ellen�llnak a t�z hat�s�nak szerkezeti stabilit�suk b�rmilyen vesztes�ge n�lk�l." Praktikusan az az id�tartam, am�g egy tet�szerkezet nem d�l �ssze, vagy egy faf�d�m nem szakad le, stb. A m�sik fogalomk�r az �p�t�anyagok t�zv�delmi oszt�lyba sorol�sa, az �ghet�s�g�nek meg�llap�t�sa, amely mindig anyagra vonatkozik �s a t�z terjed�si sebess�g�vel, intenzit�s�val jellemezhet� legink�bb. Az el�z� rendelkez�sekhez k�pest �j, hogy megengedi az �p�letszerkezetek t�zv�delmi oszt�lyba sorol�s�t is. Pl. "B" oszt�ly� lehet az a szerkezet, amely k�l�nb�z� felt�telek teljes�l�se eset�n, bel�l "C �s D" oszt�ly� anyagb�l k�sz�l, de k�v�l "B" oszt�ly� anyag tal�lhat� (gipszkarton lemezzel burkolt fav�z, stb.).
Az Orsz�gos t�zv�delmi Szab�lyzat, t�z�ll�s�gi fokozatonk�nt t�bl�zatba rendezve, a szintsz�monk�nt megadja az egyes szerkezeti elemmel szembeni k�vetelm�nyeket. �ltal�ban egy szerkezeti elemnek t�bbf�le k�vetelm�nynek is eleget kell tennie. Ezen el��r�soknak k�l�n-k�l�n is meg kell felelni�k. A rendeletben csak k�vetelm�nyek ker�ltek meghat�roz�sra, de nincs el��rva, hogy milyen m�don lehet, vagy kell teljes�teni az adott el��r�sokat. K�pek: langlovagok.hu oldalr�l Az OTSZ az �g�sk�sleltet� a fogalm�t k�vetkez� m�don defini�lja: Az �g�sk�sleltet� az a v�d�szer, amely a vele kezelt - bevont, �titatott, tel�tett stb. - �ghet� anyag kedvez�bb �ghet�s�gi alcsoportba sorol�s�t meghat�rozott id�tartamig (�jrakezel�si id�ig) biztos�tja. Ebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy �g�sk�sleltet�k arra szolg�lnak, hogy az egy�bk�nt "D" �ghet�s�gi oszt�lyba taroz� (kor�bban k�zepesen �ghet�) faanyagot, �g�sk�sleltet� szerrel hat�konyan kezelve a faszerkezet "B" �ghet�s�gi oszt�ly�v� (kor�bban nehezen �ghet�v�) tegy�k. Sajnos a rendeletben maradt jogh�zagok �s a rendk�v�l �sszetett� v�lt t�zv�delmi m�retez�si elj�r�s miatt ez enn�l sokkal bonyolultabb. A faanyagok v�delm�re szolg�l� �g�sk�sleltet�knek nincs, un. Th �rt�ke. Az �g�sk�sleltet�k nem teszik �ghetetlenn� a faanyagot, hanem - f�leg a t�z kezdeti szakasz�ban - a t�z terjed�si sebess�g�t az eredeti �rt�k kb.10-15 %-�ra cs�kkentik, amivel m�r �rt�kes percek nyerhet�k. Az sem elhanyagolhat�, hogy egy adott id� alatt felszabadul� h� mennyis�ge �s a szerkezetek sug�rz� h�t�l t�rt�n� begyullad�s�nak vesz�lye is cs�kken. Ez�ltal t�bb id� marad az �p�let ki�r�t�s�re, vagyont�rgyak kiment�s�re. Megfelel� t�zv�delmi kezel�s eset�n el�rhet�, hogy a t�zolt�k meg�rkez�s�ig, az olt�s megkezd�s�ig csak a szerkezet egy r�sz�re terjedjen ki a t�z �s nem terjedjen �t az eg�sz szerkezetre vagy a szomsz�dos �p�letekre is. A BM Orsz�gos Katasztr�fav�delmi F�igazgat�s�g �ll�sfoglal�sa �s a 15/2004. (V.21.) BM rendelet szerint 2004. m�jus 1-t�l, az �g�sk�sleltet� anyagok felhaszn�l�s�hoz 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM egy�ttes rendelete szerinti �p�t�ipari M�szaki Enged�ly (�ME) sz�ks�ges. Ezt a forgalmaz�k k�sz�ttetik el az �MI-vel �s a kivitelez�nek az enged�ly m�solat�t csatolni kell a teljes�t�si jegyz�k�nyvh�z. Ennek hi�ny�ban a t�zolt�s�g nem veszi �t a munk�t. K�p: langlovagok.hu oldalr�l Megv�ltozik az �g�sk�sleltet�k vizsg�lat�nak m�dszere. A MSZ 14800-3:1982 szabv�nyt az MSZ EN 13823 SBI szabv�ny szerinti vizsg�lat v�ltotta fel. Ennek f�ggv�ny�ben az �g�sk�sleltet� szerek k�vetelm�nyrendszere is v�ltozik. Ez a vizsg�lati m�dszer alapjaiban elt�r az el�z�t�l �s sokkal nehezebben teljes�thet� k�vetelm�nyeket t�maszt az �g�sk�sleltet�kkel szemben. A berendez�s m�r m�k�dik az �MI-ben, de a k�vetelm�nyrendszer �s a vizsg�lati metodika k�r�l m�g sz�mos bizonytalans�g van. Ebb�l ad�d�an az �g�sk�sleltet�k �tsorol�sa sem t�rt�nt meg.
A k�szh�z-�p�t�ket m�g egy fontos dolog �rinti. Az OTSZ pontot tett egy r�gi vit�ra, hogy kell-e �ME enged�ly vagy sem. A rendelet 5. r�sz�nek 2.5. pontja a k�vetkez�ket mondja ki: "K�nny�szerkezetes (k�sz-, vagy gyors h�z, stb.) �p�letek csak akkredit�lt int�zet �ltal bevizsg�lt technol�gi�val �s szerkezeti elemekkel, r�tegrenddel, kialak�t�ssal, stb. l�tes�thet�ek" �p�letszerkezeti elemek t�zv�delmi vizsg�lat�ra vonatkoz� akkredit�ci�val Magyarorsz�gon csak az �MI rendelkezik. |
![]() ![]()
![]() | ||||||
|