MEGOSZ nagyrendezvény volt szeptember 13-án, Sopronban

A rendezvényt Luzsi József, a MEGOSZ elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a szervezet tagjaiból és a vendégekből álló mintegy 150 fős hallgatóságot a Nyugat-magyarországi Egyetem új, Erzsébet kerti épületének nagy előadótermében. Külön köszöntötte az Egyetem Erdőmérnöki Karát, annak 200. éves jubileuma kapcsán, még akkor is, ha úgy látja, hogy kezd az erdőmérnök képzés háttérbe szorulni. Úgy vélte: látszatra úgy tűnik, hogy sosem volt gond a magán erdőgazdálkodással. Azonban más ismerni az utat és más járni rajta, sőt más azt hinni ismerjük az utat és más járni rajta.

Házigazdaként prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket a magyar erdészet egyik fellegvárában. A magán erdőgazdálkodókat külön is örömmel látja itt és invitálta őket, jöjjenek máskor is, az Egyetem mindig szívesen látja őket. Cáfolta azt a tévhitet, hogy az erdőmérnök képzés háttérbe szorulna itt, sőt az Erdőmérnöki Kar meghatározó része az Egyetemnek. Külön köszöntötte az Erdővagyon-gazdálkodási Intézetet, mely a nap során bemutatja az NKTH finanszírozásában készült kutatásai eredményét az erdőgazdálkodói rendezetlenségről és az erdőtelepítésekről. Ennek zárójelentését minden résztvevő megkapta.

Prof. dr. Náhlik András, az Erdőmérnöki Kar dékánja felidézte az erdőmérnök képzés múltját, illetve beszámolt az egy nappal korábbi Selmecen tartott fáklyás felvonulásról. Az erdőmérnök képzés 60 éve lett 5 éves, majd az újabb időkben elindult a kredit rendszer, a szakosodás (immár 5 szak van), legutóbb pedig bevezették az ú.n. osztott képzést: 3,5 év alatt Bsc és további 2 év alatt Msc végzettséget lehet kapni. Ez azonban sem az oktatók, sem a szakma, sem a munkaerőpiac tetszését nem nyerte el. Különösen a Bsc végzettséggel sok a gond, törekvésük a korábbi 5 éves egységes rendszer visszaállítása. Örömmel látja, hogy a várható új Erdőtörvény jó alapot teremt majd az erdőmérnökök szervezett továbbképzésének. Azt javasolja, hogy erdőben geodéziai, úttervezési, vízrendezési munkákhoz az erdőmérnökök kapjanak kizárólagos tervezői jogosultságot.

A nyugat-magyarországi integrátorok nevében Szabó Vendel integrátor, vállalkozó erdész köszöntötte a megjelenteket. Felhívta a figyelmet, hogy az oktatásban a mennyiség mellett a minőségre is fontos odafigyelni. Jelezte, hogy a térségben a közeljövőben 3-4 új integrátor is szerveződik, így egy helyi magánerdő iroda létrehozása is hamarosan reális cél lesz.

Eztán Gráf József, az FVM minisztere tisztelettel köszöntötte a 200 éves Erdőmérnöki Kart, a magánerdők tulajdonosait, gazdálkodóit és szervezetüket a MEGOSZ-t. Többen is féltették a magántulajdonosoktól és gazdálkodóktól az erdőt, ugyanakkor az idő megmutatta, hogy nagy felelősséggel végzik munkájukat.

Előadásában az erdőgazdálkodást hamarosan legnagyobb mértékben befolyásoló várható új Erdőtörvényt, valamint a már élő és hamarosan megjelenő rendeletek szerinti EU társfinanszírozott és nemzeti támogatásokat mutatta be. Az Erdőtörvény változtatása először módosításnak indult, azonban látva a mintegy 2/3 részt érintő módosításokat, végül új Erdőtörvény van születőben, melyet az FVM-nek erős szándéka még az ősszel a Parlament elé terjeszteni. Az Erdőtörvénnyel és a támogatásokkal kapcsolatos miniszteri előadást hamarosan külön cikkben részletezzük. Ugyanakkor említést érdemel a miniszter azon két kijelentése, melyek szerint:

"Az erdészeti hatóság az FVM-hez tartozik. Szívesen működünk együtt másokkal, de a szakmai jogosítványokból nem kívánunk átadni."

"A 150-350 ezer hektárnyi erdőterületekkel kapcsolatos ismert kezdeményezések minden szakmai alapot nélkülöznek, ilyen változtatásokra az FVM nem készül."

Az eseményen jelen volt CEPF, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségének elnöke, Christer Segerstéen is, aki áttekintést adott az európai magán erdőgazdálkodók néhány fontos lehetőségéről és problémájáról.

A fakitermelési lehetőségeknek mintegy 60%-át használja ki e tulajdonosi kör. Mivel az EU meghirdette azt a programot, hogy 2020-ra az energiafelhasználás 20% megújulókból származzon a mai 8,5%-kal szemben, ez az erdőgazdálkodónak jelentős piacot teremt. Becslése szerint a kitermelt fa fele energiatermelést, a másik fele pedig különböző fatermékekben a szénlekötést fogja szolgálni. Az említett EU cél eléréséhez bizonyosan nőni fog a fakitermelés, illetve ahogy ő mondta a fa mobilizálása. Ennek érték, azaz bevétel által mozgatott folyamatnak kell lennie, a piaci igényekre kell támaszkodnia, a tulajdonosi jogok és érdekek figyelembe vétele mellett.

Másik témaként bemutatta a Natura 2000 erdőterületekkel kapcsolatos svéd és finn modellt, melyeknek közös tulajdonsága, hogy a gazdálkodói és tulajdonosi érdek nem sérülhet, illetve a termelésből kivonáshoz megfelelő ellentételezésnek kell társulnia. Több évre szóló szerződések keretében fizetik ki a tulajdonosoknak a az N2K korlátozásokkal kapcsolatos kiadásokat és kieséseket, piaci alapon.

Véleménye szerint a jövőben a biomassza termelés is természeti cél lesz, hiszen különben hogyan lehet az energia 20%-os arányt biomasszából elérni? Részesei vagyunk e célok elérésének.

Luzsi József elnöki előadásában reményét fejezte ki, hogy mindaz megvalósul, amit a miniszter itt elmondott. A magánerdők tulajdonosai és gazdálkodói az utóbbi 15 évben 100 ezer hektár erdőt telepítettek. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kárpótlások és nevesítések során főleg fiatal és gyengébb erdők kerültek magántulajdonba, továbbá a magán erdőgazdálkodás feltőkésítése sosem történt meg, valamint a támogatás kevés. Számos előírást kell betartani, amelyekhez jönnek még az EU elvárások. A MEGOSZ azon dolgozik, hogy a szigorítások miatt a gazdálkodás ne lehetetlenüljön el.

Az Erdőtörvénnyel kapcsolatban törekvésük, hogy egyszerű, egyértelmű törvény szülessen. Számos egyeztetés volt már e téren, amiket követően van még mit csiszolni a tervezeten.

• Durvának tartja a kötelező állapotfenntartást, illetve hogy az ettől eltérés büntethető.
• Miért szükséges az akácot üldözni, miközben a felhasználásban az egzótákat helyettesíti?
• Az önerdősülést is szabadrendelkezésűvé kell tenni.
• Mindenütt javítani kell a tervezetet, ahol a törvény a tulajdonost és a gazdálkodót sújtaná és nem az elkövetőt.
• A büntetések között 19 eset súlyos és ezek között 7 új. Ezek számát és mértékét javasolja átgondolni.
• Bármely gazdálkodást korlátozó előírással szemben legyen kompenzáció.

A fentiek érvényesülése esetén tudják támogatni a törvénytervezetet.

Az EU társfinanszírozott támogatások 120 Md Ft-ja az UMVP-ben sosem látott nagy összeg, azonban a néhány már elindult pályázati lehetőség mellett a többségük lassan jön. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Ugyanakkor vannak élő pályázatok alapján elfogadott, elvileg elszámolt ügyek, melyekre a pénzt már régen meg kellett volna kapni, azonban a kifizetés senki sem tudja mikor érkezik meg.

Erősen kifogásolta, hogy a '96. évi Természetvédelmi törvényhez nagy sokára - 9 évvel később - született végrehajtási rendeletet sikerült úgy elkészíteni, hogy az előírások miatti többletköltségeket a magánosoknak maguknak kell állniuk. 200 ezer ha magánerdő került N2K körbe úgy, hogy a tulajdonosokat senki meg nem kérdezte, legalább felük valószínűleg ma sem tud erdejének ilyen besorolásáról. A várható 40 Euro/ha/év (kb 10 ezer Ft) támogatás semmire sem elég. Ismeretei szerint az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az erdőterületen belül a védett területek aránya. Magyarország lesz az erdők terén az EU ingyenes nemzeti parkja? A korlátozásokkal párhuzamosan elegendő kompenzáció kell. Maguk részéről értelmes konszenzust szeretnének elérni a zöldekkel.

A MEGOSZ évente Rimler Pálról elnevezett díjat adományoz a magán erdőgazdálkodás terén kiemelkedő eredményeket elért személynek. Idén a Rimler Pál díjat Luzsi József, a MEGOSZ elnöke kapta, akinek ez nagy meglepetés volt: a szervezet titkárságának, tagjainak, de még családjának is sikerült a díj átadása pillanatáig ezt előtte titokban tartani. A díjat kiérdemelte az Ártéri Ebt keretében folytatott erdőgazdálkodásával, integrátori tevékenysége szakirányításával, a MEGOSZ elnökeként kifejtett tevékenységével. A díjat Gráf József miniszter adta át neki.

A díjátadást kávészünet és sajtótájékoztató követte, majd a GAK2005-ERDŐTELE kutatási projekt zárókonferenciája keretében dr. Schiberna Endre "Az erdőgazdálkodói rendezetlenség Magyarországon", prof. dr. Lett Béla pedig "Erdőtelepítések Magyarországon" címmel tartott előadásokat, melyekről későbbi cikkben számolunk majd be.

A MEGOSZ nagyrendezvény részvevői ebéd után szomszédolás keretében burgenlandi magánerdő tulajdonosoknál kaphattak betekintést, hogy ott hogyan "kezelik" a természetvédelmi korlátozásokat.

Az egész napos rendezvényt támogatta az Andreas STIHL Kft., mely cég soproni képviseletének, a Márk Team standján az innoLignum terültén erdészeti munkavédelemmel kapcsolatos termékeket mutattak be.

Mőcsényi Miklós