Az ajtó az első bútor

Anyagválasztás

 

Nincs általánosan elfogadott recept arra, hogy milyen típusú otthonba milyen nyílászáró való. Még az a tanúság sem vonható le, hogy kívülre műanyag, belülre fa kell. Egy jó döntéssel akár harminc évre letudhatjuk az ablak-ajtó problémát. Manapság úgy tűnik, hogy a műanyag nyílászáró a legnagyobb sláger, már csak kényelmi szempontból is.

Monostori Gábor, az Internorm ablakforgalmazó cég vevőszolgálati vezetője elmondta, hogy ugyan nincs műszaki akadálya annak, hogy panelházakba akár a legmodernebb alumínium burkolatú fa ablak kerüljön, de némi túlzással ez olyan lenne azért - mintha egy kis Polskiba Porsche motor kerülne. Főleg az ára miatt.

A panelfelújítások a hőszigetelésre összpontosulnak, elsősorban műanyag ablakokat használnak ezekben az esetekben. Ezek általában jobb hőszigetelők, de egy jobb minőségű fa termék elérheti egy gyengébb műanyag hőszigetelő képességét. Emellett a műanyagok jó tulajdonsága még, hogy a beépítés után nem kell őket kezelni, a napfény és a nedvesség nem károsítja őket olyan mértékben, mint a fából készült nyílászárókat. Azért rájuk sem hatnak építőleg, csak sokkal hosszabb idő alatt látszik meg rajtuk. Hosszú élettartamúak és bármilyen meglepő, jelenleg ezek az olcsóbb termékek.

Sokan választják a fát is kültéri nyílászárónak, előfordult már, hogy panellakásba is, annak ellenére, hogy rendszeresen kezelni kell, az időjárási változásokra reagál, vetemedik, színeződik. A fa nyílászárókat azok keresik, akiknek az esztétikum és nem az árfekvés a fontos és később sem okoz nekik gondot, azaz nem tartják vesződségnek kezelni a fa felületeket. A jó minőségű fa nyílászárók, amelyeket megfelelően felületkezeltek, akár ötven százalékkal drágábbak is lehetnek, mint a műanyagból készültek. Az átlag harminc százalék. A fa az igényesebb megoldást keresők körében kedvelt, jellemzően olyanok keresik, akik előrelátóbbak és alaposan megterveznek hosszabb távra mindent.

Eddig csak üzemekbe, gazdasági- és tároló helyiségekben, irodákban épületekbe, pincékbe vagy garázsokba kerültek alumínium és acél nyílászárók. Rendkívül célszerű a használatuk, de olyan benyomást keltenek, mintha egy hideg széfajtó lenne felszerelve, a lakások belső tereiben nem nagyon találkozhattunk velük. A gyártók igyekeznek szebb külsőt adni a fémből készült ajtóknak: többféle színű porszórásos bevonattal vagy fóliával kínálják őket, így megfelelnek az esztétikai igényeknek. Az acélszerkezet rendkívül erős, minden igénybevételnek ellenáll, ugyanakkor az acéllemezek közötti fabetét az alak stabilitásáról és a jobb hanggátlásról egyaránt gondoskodik. Tűzgátló tulajdonságaik és masszívságuk miatt megbízhatóak.

A fa nyílászárók innovációja is a fémek irányába halad. Hogy ne kelljen időről időre újra csiszolni és festeni, ráadásul a vetemedés is elkerülhető legyen, be lehet borítani kívülről őket alumíniummal, amelyet speciálisan rögzítenek, hogy a fa és az alumínium különböző hőtágulása ne okozzon törést. Monostori Gábor elmondta, hogy ezeknek a termékeknek sokkal jobb a hőszigetelő képessége, mint az egyszerű fa ablakoknak.

 

Beltéri megoldások

A műanyag nyílászárókat beltérbe is vásárolják, ahogy Hajdu Istvánné, a Ritok Kft. vezetője elmondta. Tizenöt éve foglalkoznak nyílászárók gyártásával, szerelésével és kereskedelmével, tapasztalatai alapján a beltéri nyílászárók beszerzése általában az építkezők számára az utolsó simítások közé tartozik, ilyenkor pedig már megelégednek középkategóriás termékekkel is, ugyanis már a legtöbben csak ezt engedhetik meg maguknak az építkezés végén. Pedig ma már a szakkereskedők is külön akciókkal várják az egyszerűbb és olcsóbb nyílászárókat keresgélőket, például 38 ezer forintért már kaphatók jó minőségű, garanciális fa beltéri ajtók. Mégis könnyebben választják az egyszerűbben cserélhető, középkategóriás, nagy áruházban kapható műanyag vagy fa ajtókat átmeneti megoldásként, hogy aztán később, néhány év múlva keressenek egy jobb minőségű nyílászárót.

Ezt megerősítették a Lenteam munkatársai is. A cég kifejezetten beltéri ajtók forgalmazására szakosodott. Szerintük "az ajtó az első bútordarab". Tapasztalataik szerint, akik az építkezéskor mégis megelégedtek egy silányabb minőséggel, azok négy-öt éven belül unják meg az azzal való vesződést, lakkozábst, csiszolást. Zadravec Attila, a cég lakossági üzletágának vezetője szerint eltérben nincs műanyag ajtó, ugyanis nem szép.
A beltéri ajtókat azért érdemes szakkereskedésből beszerezni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy melyik helyiségre milyen kivitelű és szerkezetű ajtó kerül. A fürdőszobai nyílászárón elég, ha van egy szellőzőnyílás és a pára máris nem károsítja azt. A gyerekszobára viszont nem árt hangszigetelő betétes ajtót rendelni, főleg ha a gyerek dobolni tanul. Az ilyen hangszigetelő betét préselt szerkezet, gumi vagy parafa hozzáadásával készül, de a gyártók ezeknek a pontos összetételét legalább úgy őrzik, mint a kólagyártók a kólareceptjeiket.

A magyarok legendás árérzékenysége a beltéri nyílászárók vásárlásánál is megmutatkozik. Trendérzékenység azonban nem társul ehhez. A Lenteam szakértője szerint Nyugat-Európában a fehér a legnagyobb sláger jelenleg, nálunk pedig a hagyományos tölgy, bükk, juhar és mahagóni árnyalatok dívnak, illetve a sötétbarna wenge árnyalatot keresik a legtöbben. De jellemzően mégsem ezt veszik. A meglátni és megszeretni nem csak a színválasztásra, de az üvegajtók forgalmára is jó hatással van. A bemutatóterembe lépve sokan döntenek mégis az elegáns üvegajtók mellett, amelyekből számtalan változatot kínálnak, van olyan is, amire egy mezítelen női alak van gravírozva és Lucy-nak nevezik. Ez olyannyira kedvelt termék, hogy elkészült a férfi változat is, amelyet Luciano névre kereszteltek. Az exkluzív üvegajtók nem kerülnek sokkal többe a fa változatoknál, ajtólap harmincezer forinttól kapható.

Népszerűek a beltéri tolóajtók, üvegből és fából egyaránt. Ha ilyet választ a vevő, akkor elsősorban a helytakarékosság a fő szempont. A szakértők azért nem javasolják ezeket, mert még csukott állapotban is mindig marad egy kis rés az ajtó és a tok között, így nem olyan jó hő- és hangszigetelők mint nyíló társaik.

 

Külsőleg

Elválaszt a külvilágtól

 

A műanyag ablakokat úgynevezett ablakprofilokból gyártják, ezeket vásárolják meg a gyártók szálakban és állítják össze belőle a nyílászárókat. Az Internorm szakembere, aki maga is faipari mérnök, elmondta, hogy nem szívesen választana kültéri nyílászárónak fa ablakot, mivel azt néhány évente újra kell csiszolni és festeni.

A kültéri nyílászáróknál abszolút az otthon elhelyezkedése szabja meg a nyílászáró kiválasztásának fő szempontjait. Monostori Gábor szerint a forgalmas útszakaszok mellett a hangszigetelés a legfontosabb a vevők számára, míg átlagban a fűtésszámlára figyelnek oda leginkább. A kültéri nyílászáróknál Monostori tapasztalatai szerint a betörésbiztonság, a hangszigetelés, a hőszigetelés mind egy-egy vásárlói réteg számára fontos.

Az, hogy a magyar vevők Európában a legárérzékenyebbek, abban is megmutatkozik, hogy a környezetvédelmi szempontok Monostori szerint kevéssé érvényesülnek a gázáremeléshez képest. Például minden ötödik vevő azzal fordul hozzájuk, hogy passzívházat szeretne építtetni, de tájékozatlanak a feltételekről és lehetőségekről és általában arról, hogy mi is tulajdonképpen a passzívház, mindössze annyit tudnak róla, hogy gyakorlatilag nincs fűtésszámla.

Még mindig előfordul az is, hogy elavult, korszerűtlen nyílászárókat építenek be, akár százmilliós házakba is. A szakértő szerint ma már a műanyag ablakoknál a minimum az öt kamrás, 1,1-es üvegezésű, háromszoros gumi tömítésű ablak kellene, hogy legyen. A fa ablakoknál nehezebb lenne egy ilyen általános szabályt meghatározni, de a három rétegű 0,6-0,7 W/m2K-es hőátbocsátási értékkel (ez az U érték, amely megmutatja, hogy egy egy négyzetméteres felület mennyi hőenergiát enged át Wattban mérve akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Celsius fok a különbség) bíró üvegek sem ritkák. A passzívházakhoz ez kevés is. Léteznek szabványok és előírások, de ezeknek a betartását nem ellenőrzi senki, a laikusok, azaz a vevők többsége pedig ránézésre nem tudja megállapítani, hogy hány kamrás a műanyagprofil, amit készül megvenni vagy kiszállították hozzá. Azt pedig, hogy a kereskedőnél kiállított fa nyílászáró megfelelően kezelt-e, még egy faipari mérnök sem.

 

Jövőbenéző

 

Hajdu Istvánné elmondta, hogy a legnagyobb probléma, amivel meg kell küzdeniük a kereskedőknek jelenleg, az a síküvegárak növekedése. 2007-ben többször is emelkedtek az árak, volt olyan alkalom, hogy hetven százalékkal. A Ritok Kft. kis vállalkozás, amely érzi az építőipari bizonytalanságot és az adórendszer változásai miatti megnőtt terheket. Elsősorban az internetes megjelenésüket fejlesztik folyamatosan, így tesz a nagyobb vállalkozás, a Lenteam is. A weboldalukon lehet árajánlatot kérni, részletes kalkulátor áll az érdeklődök rendelkezésére. Főleg az ár alapján keresgélőktől kapnak innen egyre több megkeresést; akik referencia alapján keresik őket, a hagyományos módot választják. Hajdu Istvánné elmondta: ők szakembergárdájukkal az egyedi igényekre specializálódtak. Jelenleg az elöregedett nyílászárók cseréje felé nyitnak, ezen a területen lát piaci lehetőséget.

A technológiai fejlődés a műanyag profilok területén a legjelentősebb. A műanyag ablakokba kerül acélmerevítés általában, amely a betörésbiztonságot és a hőszigetelést növeli. Jövőre kerül forgalomba az a műanyagprofil, amely acélmerevítés nélkül is kiváló U értékkel rendelkezik majd (0,8 W/m2K). Emellett a zajszigetelő tulajdonságuk is kiváló, egészen az 5-ös hanggátlási osztályig készülnek majd ilyen ablakok, amelyek akár repülőterek vagy főútvonalak mellett is biztosítják a lakók nyugalmát. Megfelelő üvegezéssel ezek az új, szélerősített műanyagból készült ablakprofilok akár passzívházakba is kerülhetnek.

Forrás: HG