"A fukarság őrizte meg Gemencet" cikkre válasz: az újságírói pontatlanság pedig meghamisítja a róla kialakított képünket

A FigyelőNet-en jelent meg Andacs Noémi tollából: A fukarság őrizte meg Gemencet -- fn.hu 07-10 című cikk. Az interneten keresve aztán meglepő, hogy a figyelemfelkeltő cím hatására milyen sokan "belinkelték" honlapjukba ezt a cikket.

A cikk részletesen a fenti kapcsoló segítségével olvasható, a cikk összefoglalója: Jövőre indul a gemenci holtágrevitalizációs program kivitelezése mintegy egymilliárd forintból. A beruházás célja, hogy megállítsa a gemenci ártér szárazodását, és hosszú távon biztosítsa a ramsari terület értékes élővilágának fennmaradását. Hazánk egyik legnagyobb, érintetlen vizes élőhelye annak köszönheti létét, hogy a kalocsai érsek nem áldozott pénzt a Duna szabályozására.

Válasz a cikkre:

Jövőre indul a gemenci holtágrevitalizációs program, írja a cikkíró. Rosszul informált, mert a revitalizáció a holtágak élővé tétele lenne, ami korábban egyöntetű szakmai véleménye volt a Duna-Dráva Nemzeti Parknak és a különböző szakterületen dolgozó helyi szakembereknek. Ami jövőre indul az a GEF program, amely a Fekete-tenger szennyezésének csökkentésére szolgál. A program alapvető célja a fővárosból a Dunába ömlő szennyvíz megtisztítása, mellyel párhuzamosan történne a Duna szennyezett vizének a gemenci holtágakba történő kiülepítése. A kalocsai érsek nem fukarságból tagadta meg a támogatást. Remélhetőleg a Katolikus Egyház is reagál, és részletezni fogja, hogy az érsek bevételeiből hol, mit hozott létre a köz javára. Az érseknek nem volt érdeke a gát, mert a terület hasznosítása tökéletesen megfelelt számára. Hozzáteszem, ha nem lenne a gát, a Nemzeti Park az érseki hasznosítási módokat szorgalmazná (legeltetés, halászat, vadászat).

A GEF programnak a revitalizációhoz nincs köze. Arról szól, hogy a fokokba műtárgyak kerülnek, amelyek a magas vízálláskor befolyó szennyezett vizet visszatartják. A főként nitrogén, foszfor elemeket és vegyületeit tartalmazó leülepített iszapot időnként kikotorják, és ezt ismétlik. Ma már ez a korábbival teljesen ellentétes elképzelése a Nemzeti Parknak, mint a projekt fő támogatójának. A gemenci élővilágra gyakorolt hatását majd hatástanulmány részletezi. Türelmetlenül várjuk az elemzést, mert az valószínű, hogy már 1-2 deciméteres tartós vízszintemelkedés a talajban, a holtágak melletti erdők sorsát fogja nagy területen megváltoztatni. Az állandó víztelítettséget, levegőhiányt a keményfás állományok nem bírják gyökérzetükkel elviselni, kipusztulnak. A szárazodási folyamat valóban a mederszabályozás következményeként létrejött középvízszint süllyedésnek köszönhető. A szabályozás nem 1810-ben történt, hanem 1872-76 között ásták meg a sükösdi, csanádi, koppányi átvágásokat, a Duna gemenci szakaszán. A felgyorsult folyó gyorsabban mélyíti medrét, nemcsak a Dunánál, hanem minden szabályozott folyónál probléma ez. Az önfenntartó vízrendszerhez gyakran feltöltött holtágak kellenének, kikotort szabad fokrendszerrel. A gyakori feltöltéshez pedig gyakori magas középvízszintre lenne szükség. Ezt az állapotot lehetne elérni fenékküszöbbel, de nem a holtágakban, hanem a Dunába építve. A dunai fenékküszöb ütközik a hajózási érdekkel! A holtágakban épített fenékküszöb a holtágban valóban visszatartja hónapokra a vizet. A visszatartott pangó víz nem csak a vegetációra kifejtett hatása miatt érdekes. Hogy fogja az egész nyári szúnyoginváziót a környező lakosság, Baja, Szekszárd, Mohács város elviselni? A 2006-os árvíz után (nyári árvíz) a szúnyoginvázió őrületbe kergette a városlakókat. Vajon a hatástanulmány foglalkozik-e majd a GEF-nek a humán oldalával?

A növénytársulások nem szorítják ki egymást! A tölgy vagy kőris nem szorítja ki a füzet vagy a nyárat a termőhelyéről. A termőhelyi körülmények változása nyomán pusztul el a fűz vagy nyár, és jelenik meg a kemény lombos faállomány. Nem kiszorítja, hanem helyére kerül. A száradó termőhelyeken a Duna-Dráva Nemzeti Park szakvéleménye alapján és előírására cseréltük le a lágy lombos állományokat tölgy és kőrisre, amelyek jelentős területen áldozatul esnek a GEF program végrehajtása során. Gyertyánosok a Gemenci ártéren nincsenek, nem is lesznek, mivel a gyertyán még a nagyon rövid ideig tartó vízborítást sem tűri.

Végül egy meghatározó tényezőről nem szól a szerző. A gemenci ökológiai rendszer teljesen a víztől függ. A Dunának az országunk feletti szakaszán vízierőművek sorakoznak. A vízjárás már sohasem lesz természetes, mert az elengedett víz mennyisége és időpontja is az erőművektől függ.

Baja, 2008. július 16.

Bodor László

erdőgazdálkodási osztályvezető

Gemenc Zrt.