Készházak költségei

Magyarországon erős a sok tégla-sok beton kultusza. Egy ház legyen masszív és tartós, ne fújja el a szél, és ne rágja szét holmi szú. Az olcsónak kikiáltott készházaktól többségünk ódzkodik, még akkor is, ha ezek a házak jó minőségűek, a téglaépületeknél jobb hőszigetelésűek, és még csak nem is olcsóbbak azoknál.

Házat a házgyárból

A magyar idegenkedik a készházaktól, a legkevésbé sem érdekli, hogy Európa északi országaiban több száz éves, könnyűszerkezetes házak is vannak, és az első ausztriai készház is elmúlt már százéves. Osztrák szomszédainknál ma már minden harmadik családi ház készház, sőt, ezzel a technológiával bankfiókot, óvodát, kastélyt is építenek. Nálunk eközben az terjedt el, hogy a szerelt házak olcsók és gyenge minőségűek - ami a minősítés és engedély nélkül építő cégek házaira valóban igaz. A minőségi készházakra viszont aligha.

Minőségfüggő ár

A fa-, fém-, habbeton és téglaszerkezetes házak ára között minimális, nagyjából tizenöt százalékos eltérés van. Az ár elsősorban nem a szerkezettől, hanem a fölhasznált anyagoktól függ. A szabványnak megfelelő, azonos hőszigetelésű, azonos hőátbocsátási tényezőjű falszerkezetek ára csak pár százalékkal tér el.

Vannak persze drágább megoldások is; az egyben kiszállított, konténeres házak ára a szállítási költség miatt borsosabb - ez a típus érthető módon elsősorban Svédországban kedvelt. Ott az is megesik, hogy tapétázva, függönyöstől viszik házhoz az épületet. A helyben szerelt, kispaneles épületek olcsóbbak a nagypaneleseknél. Ilyen épületeket - legalábbis hazánkban - tíz-tizenöt százalékkal alacsonyabb áron lehet beszerezni. Magyarországon olcsó a munkaerő, jobban megéri helyben szerelgetni. Nyugat-Európában inkább kerülik a helyszíni szerelést. Amit lehet, a gyáron belül oldanak meg, hogy minél kevesebbet kelljen utaztatni a munkásokat.

Akár a tégla

Egy minősített gyártótól származó, száz négyzetméter körüli, kulcsrakész nagypaneles ház legkevesebb húsz-huszonkét millió forintból jön ki. Ehhez jön hozzá az alapozás költsége, ami bruttó alapterületre számolva négyzetméterenként húszezer forintos pluszkiadás. (Az alapozás költsége ennél jóval alacsonyabb és magasabb is lehet, attól függően, milyen a talajszerkezet, milyen alapozási technikát kell alkalmazni.) A ház árát felszereltsége mellett annak külső alakja határozza meg.

Leggazdaságosabban tízszer tíz méteres kockaházak építhetők, ebben az esetben elegendő negyven folyóméternyi falszerkezet - magyarázza Kárpáti József, a Magyar Készház Szövetség (MAKÉSZ) elnöke, majd folytatja: Egy ugyancsak száz négyzetméteres, ám ötször húszas, téglalap alapterületű épülethez már ötven folyóméternyi falszerkezet szükségeltetik, emiatt drágul az egy négyzetméternyi alapterületre vetített falfelület ára. Az U alakú házak ennek megfelelően még drágábbak lehetnek.

Kőbe vésett vételár

Ugyancsak árnövelő tényező, ha az építési telek nehezen megközelíthető, vagy a szerkezetek kiszállítása nehézkes. Az árat a felszereltség is megdobja: az alapfelszereltségbe a falszerkezet, a külső nyílászárók, a hőszigetelés, a vakolat és a tetőfedés tartozik. Ha a vevő különleges cserepet vagy külső nyílászárót akar, máris emelkedik a vételár. A ház elemeit a vevő a bemintázáskor választhatja ki. Ekkor dől el, milyen ablakokat, burkolatot, zsalugátert, csaptelepet, szanitert, csatornát és cserepet használnak az építkezéshez.

A végső ár az építőanyag árának függvénye, egyes cégek tizenkét hónapos árgaranciát vállalnak. Ez annyit tesz, hogy a ház egy év múlva is azonos összegért épül meg, egy fillérrel sem kerülhet többe. Nagypaneles készházak esetében így nem fordulhat elő, hogy a kőműves kissé elszámolja az anyagszükségletet, vagy a kellelténél többször kell tüzépre rohangászni. Maga a ház ráadásul pillanatok alatt elkészül: elemeit kettő-hat nap alatt legyártják, a ház pedig fél nap alatt tető alá kerül.

Minimum energia

A húszmillió forint körüli minimális alapárban már a napkollektor is benne van, mivel az csak pár százezer forintos tétel. Az alapfelszereltségbe általában a kombi gázkazán, teljes burkolás, tapétázás, a nyílászárók, szaniterek és elektromos szerelvények is beletartoznak - egyszóval minden, ami egyébként is egy kulcsrakész új otthon része. A hőszivattyú viszont nem része az alapfelszereltségnek: erre újabb két-három millió forintot kell áldozni. Az a helyszínen dől el, hogy milyen hőszivattyúra van szükség, fúrni kell-e, vagy elegendő vízszintesen lehelyezni a csöveket.

Kastély és üvegpalota

A nagyobb, luxuskivitelű családi házak már jóval drágábbak. Egy négyszáz négyzetméteres, nagypaneles épület esetén például minimálisan háromszázezer forintos négyzetméterárral kell számolni. Így az épület százhúszmillió forintba kerül - különleges burkolóanyagokkal, szaniterekkel pedig tovább srófolható az ár.

Van olyan, négyszáz négyzetméter körüli készház-kastély is, amelyet 1,2 millió euróért (több mint 310 millió forintért) kínálnak. Ebben az épületben persze minden van, hatalmas fürdőteremtől kezdve egészen a recepcióig. A különlegesebb házak mindig jóval drágábbak a hagyományos családi házaknál: egy szinte kizárólag üvegfelületekből álló készházat például ugyancsak borsos áron, hozzávetőlegesen ötszázezer euróért (százharminc millió forintért) kínálnak. Az egyedi üvegszerkezetek mindig feltornázzák az árat, mert a jó hőszigetelésű, háromrétegű üveg nagyon drága.

Passzív ház felárral

A passzív készházak árát az extra hőszigetelés költségei dobják meg. Az ilyen házak nem fogyaszthatnak többet tizenöt kilowattóra/négyzetméter/ évnél. Ehhez fontos az épület megfelelő tájolása, jó hőszigetelése. Passzív házak építésekor háromrétegű üvegszerkezetet alkalmaznak, és vastagabb, korszerűbb, drágább hőszigetelést tesznek a házra. Emellett a lemezalapot is húsz centiméter vastag hőszigetelő lemezre építik.

A passzívház-technológia épülettípustól és tájolástól függően emeli a ház bekerülési költségét: az ilyen épületek minimum tizenöt-húsz százalékkal drágábbak a hagyományos készházaknál. Persze ebből a szempontból hatalmas különbség van egy északi lejtőn álló ház, és egy hatalmas, déli kitettségű domboldalra felhúzott épület között. A költségek számításakor figyelembe kell venni, hogy bár az építkezés drágább, esetenként három-négy millió forintos hőszivattyúra is szükség van, igaz, a megújuló energiaforrások használata miatt egyes közművekre nincs szükség.

Forrás: Fogyasztók.hu