Fa- �s B�toripari Szoci�lis P�rbesz�d az EU-ban II. - Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Magyarorsz�g, Olaszorsz�g, Lettorsz�g, Hollandia, Lengyelorsz�g

�gazati P�rbesz�d Bizotts�g

A Fa- �s B�toripari Al�gazati P�rbesz�d Bizotts�g megb�z�s�b�l k�sz�lt el a Fa- �s B�toripari Szoci�lis P�rbesz�d Magyarorsz�gon �s az Eur�pai �ni� tag�llamaiban c�m� kiadv�ny. Az Eur�pai B�torsz�vets�g gy�jt�s�n alapul� ford�t�st �s szerkeszt�st T�th Eszter (MBFSZ) �s T�th J�nos (FAGOSZ) v�gezte. Most �s a k�vetkez�kben k�zreadjuk a kiadv�ny r�szleteit.

Kollekt�v szerz�d�s - Franciaorsz�g

Mintegy 78.762 alkalmazott dolgozik a b�toriparban Franciaorsz�gban. A szakszervezeti lefedetts�g ar�nya az orsz�gban kevesebb, mint 10%, a b�toripar 6%. A dolgoz�k 6%-�t fedi le ez a kollekt�v szerz�d�s, mivel csak az al��r�kra alkalmazhat�. (UNIFA, UNAMA, SFL �s GPO a munkaad�i oldal �s FO, CFDT, CGTC �s CGC a munkav�llal� oldal r�sz�r�l). Az eg�sz b�toriparra kiterjesztett�k a Munka�gyi Miniszt�rium �ltal.

A szerz�d�s hat�rozatlan id�re sz�l. 1986. okt�berben indult. A kollekt�v szerz�d�s csak a b�toripart fedi le. F�ldrajzi lefedetts�ge orsz�gos. Lefedi az eg�sz ipart , mivel miniszteri rendelettel kiterjesztett�k.

Az �tlagb�r Franciaorsz�gban 11 euro/�ra a fizikai munk�sok� �s 14 euro/�ra a szellemi alkalmazottak�. Nincs adat az �sszes n�veked�sr�l az aktu�lis meg�llapod�s id�szak�n t�l. L�tezik az iparra egy minim�lb�r, �s erre a b�rre egy minim�lis �letkor, ami 18 �v. A kollekt�v szerz�d�s (2006 november�ben al��rva �s 2007 janu�r 1-t�l alkalmazhat�) is r�gz�t minim�lb�reket (baremes) min�s�t�sekkel (8,27 euro/�r�t�l 10,22 euro/�r�ig amely 1.254,28 euro/h�-t�l 1.550 euro/h�-ig a dolgoz�knak �s 10,55 euro/�r�t�l 22,71 euro/�r�ig, amely 1.600 euro/h�-t�l 3.445 euro/ h�-ig a manager poz�ci�kban.

A hivatalos szabad napok sz�ma 1- 4 nap a m�jus elsej�n k�v�l. A kollekt�v szerz�d�s k�telezi a munk�ltat�t, hogy megadja ezeket a tov�bbi napokat. Az �ves t�voll�t, mely t�rv�nyben r�gz�tett, 30 nap. A felt�telezett szabadnapok sz�ma napt�ri hetenk�nt 1 nap. A szab�lyos munka�r�k egy norm�l munkah�tben 35 �ra/ h�t (151,67�ra/ h�nap) �s 1.600 �ra/ �v szerz�d�sben r�gz�tve, �s 35 �ra/h�t, �s 1.600 �ra/�v t�rv�ny szerint. A t�bbm�szakos munk�t ez a szerz�d�s nem szab�lyozza, de nincsenek 3 vagy t�bbm�szakos esetek. Az �zemek heti 5 napn�l t�bbet is dolgozhatnak �s korl�tozz�k a n�k �jszakai munkav�llal�s�t. A norm�l m�szak bele�rtve munkak�zi sz�netet, 7 �ra. Egy norm�l m�szakban 10 perces fizetetlen munkasz�net lehets�ges, de ugyanebben a m�szakban van egy 20 perces fizetett sz�net is. A norm�l munkaid�ben (nem t�bbm�szak eset�n) nincs fizetett sz�net.

�tlagban, mindegyik b�toripari alkalmazott mintegy 25 t�l�r�t dolgozott az elm�lt �vben. A t�l�r�kat nem t�rgyalj�k meg a szakszervezetekkel vagy a dolgoz�k megb�zottaival, csak a dolgoz�kkal. A t�l�r�k fels�, t�rv�nyben el��rt, hat�ra 180 �ra/�v, a KSZ-ben meghat�rozott t�l�ra korl�t 150 �ra/�v. A t�l�ra szabadnappal kiegyenl�thet�. A szok�sos pr�mium t�l�r�ra, a fizet�s 25%-a az els� 8 �r�ra, �s +50% 8 t�l�ra �ra ut�n. 35 �ra/h�t ledolgozott id� ut�n besz�lnek t�l�r�r�l.

Egy meg�llapod�st a munkaid� megegyez�sekr�l (35 �ra/h�t) integr�ltak a KSZ-be. Ez a m�g t�rgyal�s alatt van. A t�rv�nyben meghat�rozott nyugd�jkorhat�r: 60 �v. Az �regs�gi nyugd�jat a munkaad�k �s a munkav�llal�k �ltal fizetett biztos�t�si hozz�j�rul�sokb�l fedezik. Egy nyugd�jas kor�bbi b�r�nek 60%-�t kapja. A meg�llapod�sok nem fektetnek le nyugd�j�gyi szab�lyokat, amik teljess� tenn�k a t�rv�ny �ltal szab�lyozott �regs�gi nyugd�jat. A felmond�si id�t a jog �s a kollekt�v szerz�d�s szab�lyozza. Legr�videbb felmond�si id� 1 h�t , �s a leghosszabb 9 h�t a munk�sokn�l (att�l f�gg�en, h�ny esztend�t t�lt�tt az adott c�gn�l). Alkalmazottakn�l, a legr�videbb id�szak 1 h�nap , �s a leghosszabb 2 h�nap (a v�llalatn�l elt�lt�tt �vekt�l f�gg�en). A t�pp�nz kifizet�seket mind a t�rv�nyben, mind pedig a KSZ-ben szab�lyozz�k. Az illetm�nyt a munk�ltat� �s az �llam fizetik. Betegs�g alatt a dolgoz� egy cs�kkentett b�rt kap a tejes id�szakra. A munkahelyi balesetek eset�re a kifizet�seket a t�rv�ny �s a KSZ garant�lja. Az illetm�nyt a munkaad� �s az �llam fizetik. Ebben az esetben a dolgoz� vagy teljes vagy cs�kkentett b�rt kap (f�gg�en att�l, hogy mennyi id�t t�lt�tt a c�gn�l) a teljes id�szakra.

A n�k maximum 16 h�nap sz�l�si szabads�gra jogosultak. Ezt az �llam finansz�rozza, a kifizet�s t�rv�nyben meghat�rozott (teljes b�r az adott id�szakra). Az ap�k a sz�l�s kapcs�n 2 h�t t�voll�tre jogosultak. Ezt az �llam �s a munkaad�k fizetik, a kifizet�s szintje t�rv�nyben szab�lyozott (teljes b�r az adott id�szakra) A dolgoz�k tov�bbk�pz�s�nek felt�teleit a szerz�d�s nem tartalmazza. A dolgoz� fizet�se a norm�l b�r 100%-a, melyet a munkaad� fizet a k�pz�s alatt. Az oktat�s �venk�nti minim�lis �s maxim�lis ideje nincs meghat�rozva.

Kollekt�v szerz�d�s - N�metorsz�g

N�metorsz�gban mintegy 137.298 alkalmazott dolgozik a b�toriparban (2006-ban). A munkaer� csak 30%-a biztos�tott a region�lis kollekt�v szerz�d�sekben. Sz�mos ter�leti meg�llapod�s van, a k�l�nb�z� ter�leti HDH sz�vets�gek k�pviselik a munk�ltat� szervezeteket.

A szakszervezeteketet a region�lis IG-MET-ALL sz�vets�gek k�pviselik. Mindegyik kollekt�v szerz�d�s a fa- �s b�toripari szektorra vonatkozik, valamennyi f�ldrajzi lefedetts�ge region�lis. A r�gi�ban a meg�llapod�sok alkalmazhat�k a v�llalatokn�l. A meg�llapod�sok mintegy 200.000 dolgoz�t �s alkalmazottat biztos�tanak a b�tor �s faiparban, (+/85%-a a munkaer�nek) A region�lis kollekt�v szerz�d�sek �tlagos id�tartama 5 �v. A szoci�lis partnerek t�rgyalnak a munkaid� �s a b�r k�rd�seir�l, minden m�s eset v�llalati szinten t�rgyaland�. Az �tlagb�r k�zel 24 euro/�ra . 2006 �v kezdet�n a szoci�lis partnerek egy 1,6%-os b�rn�veked�sben egyeztek meg. 2006-ben a termel�kenys�g n�veked�se 5% feletti volt, a gy�rtott b�tor mennyis�ge t�bb mint 5%-kal n�vekedett �s a munka�r�k sz�ma 1%-kal emelkedett. A munk�ltat�k extra k�lts�ge �r�nk�nt sz�zal�kban k�zel 50% . A d�jaz�s m�sik t�pusa mag�ba foglal egy jutalmat: a 13. havi fizet�skor a dolgoz� az �tlagos havi fizet�s 60%-�t kapja. A minim�lb�r az aktu�lis �tlagb�r 80%-a, teh�t 16 euro/�ra. Az �ves szabadnapok sz�ma 30 nap/�v. Id�sebb alkalmazottaknak nem j�r extra szabadnap. A szabads�g napjainak sz�ma, 5 nap egy napt�ri h�ten. A t�rv�ny meghat�roz egy minimum 16 napos �ves t�voll�tet vagy szabads�got. A szab�lyos munka�r�k egy norm�l munkah�ten 7 �ra/nap, ekk�nt, 35 �ra/h�t (szerz�d�sben).

A t�bbm�szakos munk�t a szerz�d�s szab�lyozza, de nincsenek 3 vagy ann�l t�bbm�szakos esetek. Az �zemek egy r�sze t�bb, mint 5 napot dolgozik egy h�ten. A norm�l m�szak, bele�rtve a munkak�zi sz�netet, 8 �ra. A szakszervezettel vagy a dolgoz�k k�pvisel�ivel t�rgyalni kell a t�l�r�kr�l. A maxim�lis t�l�r�k sz�ma 2 �ra/nap. Szabadnappal a t�l�ra kiegyenl�t�dhet. A rendes t�l�r�ra j�r� pr�miumot, meghat�rozz�k �s sz�mos k�l�n megegyez�sben szab�lyozz�k. A t�rv�nyben meghat�rozott nyugd�jkorhat�r 58 �v. Az �regs�gi nyugd�jat a t�rv�nyes munk�ltat� �s a munk�ltat� �ltal fizetett biztos�t�si hozz�j�rul�sok �s a nemzeti tb hozz�j�rul�sok kombin�ci�j�b�l finansz�rozz�k. A nyugd�jas kor�bbi b�r�nek 67%-�t kapja. A felmond�s vid�kenk�nt k�l�nb�zhet, �s m�s vonatkozik a szellemi �s m�s a fizikai dolgoz�kra. A betegs�g alatti t�pp�nz jogilag szab�lyozott. Az illetm�nyt a munkaad� �s az �llam fizetik. A betegs�g folyam�n a dolgoz� teljes b�r�t kapja az eg�sz id�szak alatt. A kifizet�sek, a munkahelyi baleset esem�ny�ben, jogilag szab�lyozottak. Ezesetben , az illetm�nyt a munk�ltat� �s az �llam fizetik. A dolgoz� egy cs�kkentett b�rt kap a teljes id�szakra. A n�k 3 �v sz�l�si szabads�gra jogosultak. Ezt az �llam �s a munk�ltat� finansz�rozza, a fizet�si hat�rnapok t�rv�nyben r�gz�tve vannak. A n�k �ltal kapott fizet�s egy kombin�ci�, mely 6 h�t teljes fizet�sb�l �s egy meghat�rozatlan id�szakra sz�l�, cs�kkentett fizet�sb�l �ll. Az ap�k jogosultak szabadnapra a sz�l�s kapcs�n. Ezt az �llami �s munkaad�i biztos�t�si hozz�j�rul�sok kombin�ci�j�b�l fedezik. A munk�ltat� a tov�bbk�pz�seket fizeti.

Kollekt�v szerz�d�s - Magyarorsz�g

Magyarorsz�gon a b�toriparban foglalkoztatottak sz�ma 18.735 f�. A szakszervezeti lefedetts�g ar�nya az orsz�gban 7%, a b�toriparban csak 5%. A dolgoz�k 30%-�t fedi le a szerz�d�s (mivel csak szerz�d�ses felekre vonatkozik) A B�tor �s Faipari Kollekt�v Szerz�d�s id�tartama 1 �v. K�zel 6.000 alkalmazottat biztos�t. A munk�ltat� szervezete neve: Magyar B�tor �s Faipari Sz�vets�g, a szakszervezet: Fa �s B�toripari Dolgoz�k Szakszervezete. A szerz�d�s f�ldrajzi lefedetts�ge orsz�gos.

Az �tlagb�r 1,95 euro/�ra a fizikai �s 2,86 euro/�ra a szellemi dolgoz�kra. Ezek emelked�s�r�l az aktu�lis meg�llapod�s id�szak�n t�l nincs adat. Az infl�ci�s r�ta cs�kkent az utols� 2 �vben, de az elv�r�sok szerint 2007-ben meghaladja a 6%-ot. A termel�kenys�g ar�nya fokoz�dott az utols� 2 �vben, de 2007-ben, a felt�telez�sek szerint, 1%-os cs�kken�s v�rhat�. A munkaad�k �r�nk�nti extra k�lts�ge k�zel 40%. Magyarorsz�gon l�tezik egy m�s t�pus� javadalmaz�s, mely az �ves b�r 10%-a �v v�gi jutalomk�nt kiosztva. A minim�lb�rt a t�rv�ny el��rja, ehhez a b�rhez a minim�lis �letkor 16 �v. A t�rv�nyben meghat�rozott �sszeg 229,1 euro/h� vagy 1,33 euro/�ra. A kollekt�v szerz�d�s min�s�ti a dolgoz�i kateg�ri�kat; ha a dolgoz� szakk�pzetts�ggel rendelkezik a minim�lb�r megt�bbsz�r�z�dhet. (pl. egy szakmunk�s megk�zel�t�leg a minim�lb�r h�romszoros�t keresi) 12 munkasz�neti nap van. A munk�ltat� r�sz�re t�rv�nyben megszabott sz�netnapok sz�ma 12 nap. Nincs adat a munk�ltat� k�telezetts�g�r�l, tov�bbi szabadnapok kiad�s�ra. Egy munk�ltat�n�l elt�lt�tt 1 �v ut�n j�r 15 nap �ves szabads�g, 18 nap j�r azoknak, akik m�r 5 �ve dolgoznak �s 20 nap j�r a 10 �vi munkaviszony ut�n. A maxim�lis adhat� szabadnapok sz�ma 15. Napt�ri hetenk�nt a munkasz�neti napok sz�ma 2. A munka�r�k sz�ma egy norm�l h�ten 40 �ra, mind a szerz�d�sben, mind pedig a t�rv�nyben r�gz�tve. A kollektiv szerz�d�sben szabadnap j�r az �desany�knak, amikor gyerek�k beteg, vagy az alkalmazottnak, ha 18 �v alatti. A szerz�d�s a t�bbm�szakos munk�t tartalmazza, de nincsenek 3 vagy t�bbm�szakos esetek. Az �zemek heti 5 napn�l t�bbet nem dolgoznak. A fizetetlen munkak�zi sz�net egy norm�l m�szakban 40 perc, fizetett munkak�zi sz�net pedig nincs. Az �tlag 2-szer 20 perc, �ltal�ban 20 perc munkaid�ben �s 20 perc ut�na. A t�l�r�kat a szakszervezetekkel vagy a dolgoz�k k�pvisel�ivel vagy a dolgoz�val kell megt�rgyalni. A t�rv�nyes maxim�lis t�l�r�k sz�ma 200 �ra/�v. A szab�lyos d�jaz�s t�l�r�ra, a fizet�s plusz 20 �s 50% k�z�tt van az adott id�re. Az els� k�t �ra ut�n +25%, az ezt k�vet� �r�kra +50% fizet�s j�r. Nincs magasabb pr�mium. Ha a lecs�kkent megrendel�sek folyt�n egy c�gn�l nincs el�g munka, a c�g cs�kkentheti a munkaid�t. (napi vagy heti munkaid�t) A t�rv�nyben meghat�rozott nyugd�jkorhat�r: 62 �v. Az �regs�gi nyugd�j fizet�s�t a t�rv�nyben meghat�rozott munkaad�i biztos�t�s hozz�j�rul�sokb�l finansz�rozz�k. Egy nyugd�jas kor�bbi b�r�nek 70%-�t kapja. A meg�llapod�s nem tartalmaz szab�lyz�kat a nyugd�j kieg�sz�t�s�re. Mindk�t t�pus� dolgoz�n�l a felmond�si id� a c�gn�l elt�lt�tt id� mennyis�g�t�l f�gg. A legr�videbb felmond�si id� 4 h�t, a leghosszabb 24 h�t mindk�t t�pus� dolgoz�n�l. A t�pp�nz �sszege jogilag szab�lyozott, a munkaad� �s az �llam fizetik. Betegs�g eset�n a dolgoz� cs�kkentett b�rt kap a teljes id�szakra. A munkahelyi balesetek eset�re sz�l� kifizet�seket is t�rv�nyben szab�lyozz�k. Ezesetben is a kifizet�s az �llam �s a munkaad� feladata. A dolgoz� itt is cs�kkentett b�rt kap a teljes id�szakban. A n�k 3 �v sz�l�si szabads�gra jogosultak. Ezt az �llam finansz�rozza, a fizet�s szintj�t t�rv�ny hat�rozza meg. A n�k a teljes id�szakban egy cs�kkentett b�rt kapnak. Az ap�k - a sz�l�ssel kapcsolatban - ugyanolyan jogokat �lveznek, mint az any�k.

Kollekt�v szerz�d�s - Olaszorsz�g

228.300 alkalmazott dolgozik a b�toriparban Olaszorsz�gban. A szakszervezeti lefedetts�g ar�nya 38%. Nincs adat a b�toripari szakszervezeti tagok sz�m�r�l, de a fa- �s b�toriparban dolgoz� teljes munkaer�t lefedi a kollekt�v szerz�d�s. A kollektiv szerz�d�s neve: Nemzeti Fa-, Parafa, B�tor �s F�r�szipari Szerz�d�s. Az utols� KSZ id�tartama 4 �v (2003. december 31-2007. december 30) �s k�zel 260.000 alkalmazottat fed le. A munk�ltat� szervezete neve Federlegno- Arredo. A szakszervezet neve FILCA-CISC, CCIL FILLEA, �s FENEAL UIL. A kollekt�v szerz�d�st k�l�nb�z� szinteken t�rgyalj�k (nemzeti, region�lis, tartom�nyi) �s term�szetesen v�llalati szinten is. Az utols� meg�llapod�s t�r�lte a munkaprofilokat �s helyette bevezette az �j, 4 poz�ci�s, min�s�t�si rendszert: fizikai munk�sok, szellemi dolgoz�k, szakemberek, szolg�lati felettesek, menedzserek. Az �tlagb�r 12,23 euro/�ra. A dolgoz�k 7 kateg�ri�ja 7 k�l�nb�z� b�remel�st kap, az aktu�lis szerz�d�s biztos�tja a 61,89 euro �tlagb�r emelked�st az 1. kateg�ri�s dolgoz�nak �s 126,93 euro a 7. kateg�ri�s dolgoz�nak a 4 �vre �s egy egyszeri 200 euro kifizet�s volt 2004-ben. Az ut�bbi �vekben az infl�ci�s r�ta 2,3% k�r�l stagn�lt. Az elv�r�sok szerint 2007-ben el�ri a 2,2%-ot. A dolgoz�k extra k�lts�ge 28-50%/�ra. A keresetek m�r nincsenek �sszehangolva az infl�ci�s r�t�val. V�llalati szinten az egyes meg�llapod�sokban b�ren fel�li juttat�sokat hat�roztak el. A b�toriparban l�tezik egy minim�lb�r. Az �sszeg ebben a kollekt�v szerz�d�sben 543,77 euro/ h� az 1. kateg�ri�s dolgoz�nak �s 1.105,08 euro/h� a 7. kateg�ri�s dolgoz�nak. Egy munkah�t 40 munka�r�b�l �ll. A munk�ltat�t�l megk�vetelt szabadnapok sz�ma 11. A kollekt�v szerz�d�s szint�n k�telezi a munk�ltat�t tov�bbi 8 szabadnap kiad�s�ra. Az �ves szabads�g 20 nap, mely nem f�gg a c�gn�l ledolgozott id�t�l, teh�t maximum 20 nap mindig. Nincs kieg�sz�t� szabads�g az id�sebb alkalmazottak sz�m�ra. A t�bbm�szakot t�rgyalja a KSZ �s vannak 3 vagy t�bbm�szakos esetek. Az �zemek egy r�sze heti 5 napn�l t�bbet dolgozik �s korl�tozz�k a n�k �jszakai m�szakv�llal�s�t is. Egy norm�l m�szak a munkak�zi sz�nettel egy�tt 9 �ra. A munkak�zi sz�net 60 perces �s fizetetlen. Az �vi ledolgozott t�l�r�k sz�ma max. 250. A rugalmas rendszer lehet�v� teszi, hogy a munkaad� tov�bbi 80 t�l�r�t k�rjen a dolgoz�t�l szezon�lis esetekben. A t�l�r�ra j�r� premium a fizet�s 28%-a az adott id�szakra. T�l�rap�nz heti 40 ledolgozott munka�r�t k�vet�en j�r. Magasabb pr�miumok is vannak: 30% �jszakai m�szakra �s 40% szabadnapra �s h�tv�g�re. A KSZ szab�lyozza a nyugd�jkieg�sz�t�seket. A havib�rek 2,2%-a (megosztva 50-50%, munk�ltat�k �s alkalmazottak k�z�tt) ker�l kieg�sz�t�sk�nt foly�s�t�sra egy j�v�beni nyugd�jba. A szellemi alkalmazottakn�l a felmond�si id�t a t�rv�ny szab�lyozza. Ez m�dos�that� �s a dolgoz� kor�t�l f�gg. A t�pp�nz kifizet�seket a t�rv�ny �s a KSZ szab�lyozza, a munkaad� �s az �llam finansz�rozza. 24 h�ten �t az alkalmazottak teljes b�rt kapnak, 24 h�t ut�n pedig annak egy r�sz�t. A n�k 6 h�nap sz�l�si szabads�gra jogosultak bele�rtve az �r�kbefogad�s eset�t is. Ezt az �llam �s a munkaad� finansz�rozza, a kifizet�s a t�rv�ny �s a KSZ kombin�ci�j�ban r�gz�tett. A n�k �ltal kapott juttat�s a teljes b�r az eg�sz id�szakra. Az ap�k t�voll�tre jogosultak a sz�l�s kapcs�n. A KSZ r�szletezi a dolgoz�i tov�bbk�pz�s �gy�t: a munkaad� �s az �llami egy�ttesen fizeti a dolgoz�k tov�bbk�pz�s�t; nincs adat arra, hogy �venk�nt h�ny h�t az el�ir�nyzott (az ig�nyeken m�lik).

Kollekt�v szerz�d�s - Lettorsz�g

Lettorsz�gban 7665 alkalmazott dolgozik a b�toriparban. A szakszervezeti lefedetts�g ar�nya 20% az orsz�gban. A b�toripari szektorban, ez az ar�ny csak 15%. Csak ez a 15% lefedett a KSZ-ben. A Kollekt�v Szerz�d�st a fa- �s b�toripar szintj�n t�rgyalj�k. F�ldrajzi lefedetts�ge orsz�gos. Az aktu�lis �tlagb�r 255 euro/h�nap. Az emelked� ig�nyek miatt az infl�ci�s r�t�k meghaladt�k a 6%-ot az ut�bbi �vekben. Az elv�r�sok szerint az infl�ci�s r�ta csaknem el�ri a 8%-ot nyom�st gyakorolva a b�rszintekre. Jutalom: a havib�rek 25-60%-a , �s csak n�h�ny v�llalatn�l. A b�toriparban l�tezik minim�lb�r �s ehhez a b�rhez egy minim�lis �letkor, ami 15 �v. A hivatalos minim�lb�r LVL 89 (123 euro)/h� t�rv�nyben r�gz�tve �s a szerz�d�sbe �tt�ve. Az �ves szabadnapok sz�ma Lettorsz�gban 112 nap/�v. A munk�ltat� sz�m�ra k�telez�en el��rt munkasz�neti napok sz�ma 14. A kollekt�v szerz�d�s szint�n k�telezi a munkaad�t, tov�bbi szabadnapok kiad�s�ra abban az esetben ha: eg�szs�gre �rtalmas helyen dolgoznak (1-3 sz�nnap) h�zass�gk�t�s (2 sz�nnap) �s k�zeli rokon hal�la (2 nap). Az �ves t�voll�ti napok sz�ma 4 napt�ri h�t �s nincs maximum. Az id�sebb alkalmazottak nem kapnak extra szabads�got. Napt�ri hetenk�nt a munkasz�neti napok sz�ma 2. A t�rv�ny 28 nap szabads�got r�gz�t. A szab�lyos munka�r�k sz�ma, 40 �ra/h�t �s 2.025 �ra/�v, szerz�d�sben �s t�rv�nyben egyar�nt. A t�bbm�szakos munk�t a KSZ t�rgyalja; vannak 3 vagy t�bbm�szakos esetek is. Az �zemek 5 nap/h�t munkaid�n�l t�bbet is dolgozhatnak. A norm�l m�szak, bele�rtve a munkak�zi sz�netet 8 �s 9 �ra k�z�tt van. A fizetetlen munkak�zi sz�net egy norm�l m�szakban 30 �s 60 perc k�z�tt van. A t�rv�ny a t�bbm�szakot enged�lyezi, amennyiben a szakszervezettel ezt megvitatt�k. A t�l�r�kat az egyes dolgoz�kkal meg kell t�rgyalni. A maxim�lis t�l�ra 200 �ra/�v �s nincs szerz�d�sbeli korl�tja ennek a sz�mnak. A t�l�r�t itt nem lehet szabadnappal kiegyenl�teni. A t�l�r�k�rt fizetett pr�mium a fizet�s t�bb, mint 100%-a a rendes id�re az els� 7-8 �ra ut�n. Magasabb pr�miumok is l�teznek pl. a h�tv�gi-, munkasz�neti- vagy az �jszakai munka. Egy munkah�t 40 munka�r�b�l �ll �s t�rv�ny �ltal szab�lyozott. A ledolgozott t�l�r�kkal a heti �tlagos munka�r�k sz�ma 44 �ra/h�t. Lettorsz�gban 14 hivatalos �nnep van, amelyb�l 8-9 �ltal�ban h�tf� p�ntek k�z� esik. A dolgz�nak 4 h�t szabads�g j�r. A szabads�got az �tlagb�r szintj�n fizetik. A szakszervezettel egyeztetve lehets�ges a munkaid� r�vid�t�se. A t�rv�nyben meghat�rozott nyugd�jkorhat�r 62 �v. Az �regs�gi nyugd�j-kifizet�seket a szoci�lis ad� �s a t�rsadalombiztos�t�si befizet�sekb�l fedezik. Egy nyugd�jas kor�bbi b�r�nek 40%-�t kapja nyugd�jk�nt. A nyugd�jj�rul�k egy 33%-os illetm�nynek felel meg. Ezt a nyugd�jat 24%-ban a munkaad� �s 9%-ban a munkav�llal� fizeti. A felmond�si id�t �s a t�pp�nz kifizet�seket t�rv�nyben szab�lyozz�k. A betegs�g idej�re a dolgoz� egy cs�kkentett b�rt kap a teljes id�szakban. T�rv�ny szab�lyozza a munkahelyi balesetek eset�n t�rt�n� kifiet�seket. Ebben az esetben is az illetm�nyt a munk�ltat� �s az �llam fizetik. A dolgoz� egy cs�kkentett b�rt kap a teljes id�szakban. A n�k 112 nap sz�l�si szabads�gra jogosultak, bele�rtve az �r�kbefogad�s eset�t is (ut�bbi esetben 56 nap). Az �llam finansz�rozza ezt, a kifizet�s t�rv�nyben r�gz�tett. Az illetm�ny, melyet a n�k kapnak, teljes b�r a teljes id�szakra. Az ap�k a sz�l�ssel kapcsolatban 10 napot kapnak. Ez is �llamilag finansz�rozott, a kifizet�st t�rv�nyben r�gz�tett�k, �sszege pedig a teljes b�r 80%-a. A KSZ valamit lefektetett a dolgoz�k tov�bbk�pz�s�r�l, de az id�tartamr�l nem rendelkezett. Ez ig�ny szerint realiz�l�dik. A k�pz�sr�l nincs m�sik t�rv�nyi szab�lyz�s.

Kollekt�v szerz�d�s - Hollandia

Hollandi�ban 22.000 alkalmazott dolgozik a b�toriparban. A szakszervezeti lefedetts�g ar�nya az orsz�gban 30%-os. Ez a sz�m a b�toriparban is 30% �s a munkaer� 30%-a lefedett a Kollekt�v Szerz�d�ssel. A kollekt�v szerz�d�s neve: Collective labour agreement for manufacturers of home furniture and contract furniture. Id�tartama 2 �v (2007. �prilis 1-t�l 2009. m�rcius 31-ig) �s kereken 15.000 alkalmazottat fed le, melynek 7%-a n�. A munk�ltat�k sz�vets�g�nek neve: Centrale Bond van Meubelfabrikanten. Az szakszervezet neve: FNV/CNV. A KSZ-t a b�toripar szint�n t�rgyalj�k. F�ldrajzi lefedetts�ge orsz�gos. A fizikai dolgoz�k aktu�lis �tlagos �rad�ja 14 euro/�ra . A szellemi dolgoz�kra ez a b�r 23 euro/�ra . H�roml�pcs�s emel�st terveztek: +5% 2007. j�lius�ban, +1% 2008. janu�rban �s +0,9% 2008 janu�rban - a fizikai dolgoz�kn�l. Az infl�ci�s r�ta jelent�sen cs�kkent az utols� h�rom �vben. A termel�kenys�g ar�ny jelent�sen cs�kkent az utols� 2 �vben. A munk�ltat� �r�nk�nti extra k�lts�ge 25%. Az �ves t�voll�tet az �ves b�r 8%-os szintj�n fizetik. A b�toriparban l�tezik minim�lb�r, mely 16 �ves kort�l adhat�. Az �sszeget t�rv�ny �s a KSz szab�lyozza. T�rv�ny szerint az �sszeg 2,5 euro/�ra, a KSZ-ben 3,56 euro/�ra. A minim�lb�r �sszeg�t t�rv�ny szab�lyozza �s minden munkav�llal� (ak�r szakk�pzetts�g n�lk�l is) ezt az �sszeget kapja az orsz�gban; a minim�lb�r �sszege 1.318 euro/h� 23 �ves kort�l. 23 �ves kor alatt a minim�lb�r ar�nyos�tva 30-85% k�z�tt van. Hollandi�ban a munkasz�neti napok sz�ma 5 (a r�videbb munkahetek miatt). A munkaad�t t�rv�nyesen 7 munkasz�neti nap kiad�s�ra k�telezik. A KSZ-ben a munkaad�k sz�m�ra el��rt k�telez� munkasz�neti napok sz�ma 24. Tov�bbi napok j�rnak az id�sebb alkalmazottaknak. A jog el��r 20 nap �ves t�voll�tet vagy szabads�got. A rendes munka�r�k sz�ma egy norm�l munkah�ten 37,5 �ra, szerz�d�s szerint �s 45 t�rv�ny szerint. A t�bbm�szakos munk�t a KSZ szab�lyozza, vannak 3 vagy t�bbm�szakos esetek is. Az �zemek 5 nap/h�t-n�l t�bbet nem dolgoznak �s nincs korl�toz�s a n�k �jszakai munkav�llal�s�ra vonatkoz�an. A norm�l m�szak bele�rtve a munkak�zi sz�netet, 7,5 �ra / nap. A fizetetlen munkak�zi sz�net 45 perc/nap. A rendes munkaid� nem tartalmaz fizetett munkak�zi sz�netet. Az �tlagos �ves t�l�r�k sz�ma egy dolgoz�n�l a szerz�d�sben becs�ltek szerint 25 �ra. A t�l�r�kat az egyes dolgoz�kkal kell megt�rgyalni. A t�l�r�k maxim�lis sz�ma - jogilag szab�lyozva - 15 �ra/h�t. A szerz�d�sben meghat�rozott t�l�ra maximum 176 �ra/�v. A t�l�ra szabadnappal kompenz�lhat�. A szok�sos b�r t�l�r�ra a fizet�s 25%-a az adott id�re. L�tezik n�h�ny �j rendelkez�s a munkaid� cs�kkent�sr�l. Egy �tlagos munkah�t �gy alakul: ha egy dolgoz� 37,5 �r�t dolgozik egy h�ten, 5 szabadnapot kap; ha 38,75 �r�t dolgozik, 12 napot kap �s ha 40 �r�t dolgozik 19 szabadnapja lesz. Ha egy dolgoz� 4 x 9,5 �r�t dolgozik egy h�ten, 9 napot kap. A t�rv�nyben meghat�rozott nyugd�jkorhat�r 65 �v. Az �regs�gi nyugd�jfizet�st egy az ad�j�vedelem, �s - egy meg�llapod�son kereszt�l - a t�rsadalombiztos�t�s hozz�j�rul�sok kombin�ci�j�b�l fedezik. A nyugd�jas utols� munkab�r�nek k�zel 70%-�t kapja. A nyugd�jj�rul�k a b�r 14%-a. Ezt 7%-ban a munk�ltat� �s m�sik 7 %-ban a munkav�llal� fizeti. Mindk�t t�pus� dolgoz�ra a felmond�si id�t t�rv�ny szab�lyozza. Ez az id� f�gg az alkalmazott c�gn�l elt�lt�tt �veinek sz�m�t�l. Legr�videbb felmond�si id� 4 h�t, �s a leghosszabb, 16 h�t a fizikai dolgoz�kn�l, tov�bb� 1 h�nap legr�videbb id�szak, �s 4 h�nap (�tlag) a leghosszabb id�szak a szellemi dolgoz�kn�l. A t�pp�nzre vonatkoz� fizet�si hat�rid�ket a KSZ �s a t�rv�ny tartalm�nak egy kombin�ci�j�val hat�rozt�k meg. A betegs�g ezen id�szak�ra j�r� t�pp�nzt a munkaad� fizeti. A betegs�g idej�n a dolgoz� 52 h�tig a teljes fizet�s�t, 52 h�tig egy cs�kkentett b�rt kap. A munkahelyi balesetek eset�re sz�l� kifizet�seket is tartalmazza a KSZ ill. a t�rv�ny. Itt is, mint fent, a dolgoz� 52 h�tig teljes fizet�st, 52 h�tig cs�kkentett b�rt kap, melyet a munkaad� fizet. A n�k 16 h�t sz�l�si szabads�gra jogosultak, de az �r�kbefogad�sra ez nem vonatkozik. Ezt az �llam finansz�rozza, a kifizet�s t�rv�nyben r�gz�tett. Az illetm�ny, melyet a n�k kapnak, teljes b�r a eg�sz id�szakra. Az ap�k a sz�l�ssel kapcsolatban 3 napra jogosultak, de erre sem vonatkozik az �r�kbefogad�s esete. A munkaad� finansz�rozza ezt. A dolgoz� a teljes b�r�t kapja az eg�sz id�szak alatt.

Kollekt�v szerz�d�s - Lengyelorsz�g

Lengyelorsz�gban 87.700 alkalmazott dolgozik a b�toripariban. A szakszervezeti lefedetts�g ar�nya 15% az orsz�gban, �s 20% a b�toriparban. Nincs kollekt�v szerz�d�s . V�llalati szinten k�sz�lnek a meg�llapod�sok. F�ldrajzilag lefed egy helysz�nt vagy termel��zemet. Az �tlagos munkab�r 3,1 euro/�ra a fizikai alkalmazottra �s 4,1 euro/�ra a szellemi alkalmazottra. A termel�kenys�gt�l 4%-os emelked�st v�rnak 2007-ben. A munk�ltat�k �r�nk�nt extra k�lts�ge sz�zal�kban: 21%. D�jaz�s a m�sik t�pusai, amik k�l�n-megegyez�seket ig�nyelnek Lengyelorsz�gban: a v�ltoz� �ves jutalom, egy szabads�g �s egy kar�csonyi fizet�skieg�sz�t�s, amely 30 euro-t�l 150 euro-ig terjedhet. L�tezik minim�lb�r a b�toriparra. T�rv�ny szerint ez az �sszeg 223,3 euro/h� vagy 1,33 euro/�ra. A b�reket havonta egyszer fizetik. Az �ves munkasz�neti napok sz�ma: 114 nap/�v. Egy �ves munkaviszony ut�n az �ves szabadnapok sz�ma 18, 5 �v munkaviszony ut�n 20 nap, 10 �v ut�n 26 nap. A maximum 26 nap. Az id�sebb alkalmazottaknak extra szabads�g is j�r. Napt�ri hetenk�nt 5 szabadnap adhat�. A szok�sos munka�r�k sz�ma egy norm�l munkah�ten 40 �ra/h�t, �s 220 �ra/h�nap, szerz�d�sben �s t�rv�ny szerint. A t�bbm�szakos munk�t az egyes szerz�d�sek szab�lyoz�k, de nincsenek 3 vagy t�bb m�szakos esetek. Az �zemek nem dolgoznak heti 5 munkanapn�l t�bbet, �s korl�tozz�k a n�k �jszakai munkav�llal�s�t ill. a kisgyermekes n�k munkaidej�t. A norm�l m�szak bel�rtve a munkak�zi sz�neteket, 8 �ra. A fizetett munkak�zi sz�net egy norm�l m�szakban 15-30 perc �s ez a sz�net bennefoglaltatik a rendes munkaid�be. A becsl�sek szerint az �tlagos ledolgozott t�l�r�k sz�ma Lengyelorsz�gban 150 �ra egy munk�sn�l �vente. A t�l�r�kr�l a szakszervezettel vagy a dolgoz�i k�pviselettel kell t�rgyalni.A t�rv�nyes maximum t�l�r�k sz�ma 150 �ra/�v, mely megegyezik a szerz�d�sbeli maximummal. A t�l�r�k szabadnappal kiegyenl�thet�k. A t�l�r�kra j�r� fizet�s a b�r 20%-a az adott id�szakra. A szab�lyos fizetett t�l�r�k sz�ma: 1 �ra/nap. L�teznek magasabb pr�miumok is: 100% az �jszaka �r�kra, szabads�gra �s h�tv�g�kre. Az �regs�gi nyugd�j korhat�ra 65 �v a f�rfi dolgoz�kn�l �s 60 �v a n�kn�l. Az �regs�gi nyugd�jat a t�rv�nyben meghat�rozott munkaad�i �s munkav�llal�i TB j�rul�kokb�l finansz�rozz�k. Egy nyugd�jas kor�bbi b�r�nek 65%-�t kapja. Mindk�t t�pus� dolgoz�n�l a felmond�si id� f�gg a c�gn�l elt�lt�tt �vek, a munk�ban t�lt�tt �ve ill. az iparban elt�lt�tt �vek sz�m�t�l. A legr�videbb felmond�si id� 2 h�t, a leghosszabb 12 h�t a fizikai dolgoz�kn�l, �s 2 �s 12 h�nap k�z�tt a szellemi alkalmazottakn�l. A t�pp�nz fizet�se jogilag szab�lyozott, a munkaad� �s az �llam fizetik. A betegs�g ideje alatt a dolgoz� teljes b�r�t kapja a 12- 24 h�t alatt, cs�kkentett b�rt a k�vetkez� 12 h�tben. A munkahelyi balesetek eseteire sz�l� kifizet�seket a t�rv�ny szab�lyozza. Ebben az esetben az �llam fizet. A dolgoz� teljes b�r�t kapja az adott id�szakra. A sz�l�si szabads�g 3 h�nap, bele�rtve az �r�kbefogad�s eset�t is. Az �llam finansz�rozza ezt, a kifizet�seket t�rv�ny szab�lyozza. A sz�l�si szabads�g alatt a n�k teljes b�rt kapnak az adott id�szaka. Az ap�k, a sz�l�ssel kapcsolatban, 12 h�t t�voll�tre jogosultak, bele�rtve az �r�kbefogad�s eset�t is. Ezt az �llam finansz�rozza, a kifizet�st t�rv�ny szab�lyozza, �sszege a teljes fizet�ssel megegyezik az adott id�szakra.

FOLYTATJUK...

A tanulm�ny FAT�J Online-ban k�z�lt els� r�sze

A tanulm�ny FAT�J Online-ban k�z�lt harmadik r�sze

Sz�veg: T�th Eszter, T�th J�nos