|
||||||||
FAT�J arch�vum:
A r�gebbi megjelen�ssel:
![]() ![]() ![]()
![]() ![]()
![]()
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
|
![]()
2008-05-22
Megb�zhat� r�nkh�zak A r�nk- �s gerendah�zak finn v�ltozatai exkluz�vak, vel�k szembeni elv�r�sok magasak, az �p�ttet�k minden esetben ig�nyesek �s prec�zek. Vajon a j�l el�k�sz�tett - el�sz�r�tott �s speci�lis g�pekkel megmunk�lt - �szaki feny� alapanyag v�laszt�sa elegend� felt�tel-e az ak�r t�bb �vsz�zadra tervezett lak��p�let�nk megval�s�t�s�hoz? L�tszatra nagykalap�cs, v�zm�rt�k, m�r�szalag, spaniferek seg�ts�g�vel - rossz nyelvek szerint - leg�k�nt �p�thet�k �ssze a felc�mk�zett, beazonos�that� r�nk�k, de ne feledkezz�nk el az eszk�z�k mellett a megfelel� hozz��ll�s �s szak�rtelemr�l se. Semmik�ppen sem aj�nlom gyakorlattal nem rendelkez�k, vagy szakmai fel�gyelet n�lk�li saj�t er�b�l t�rt�n� kivitelez�st. Olyan apr� szakmai r�szletek sokas�ga a r�nkh�z-�p�t�s, melyek k�z�l csak egyetlennek a figyelmen k�v�l hagy�sa az �p�let min�s�g�nek, h�szigetel�s�nek, l�gz�r�s�nak roml�s�hoz vezet. Nincs el�g j� r�nkh�z. Csak kiv�l� �s rossz r�nkh�z l�tezik.
A faanyag legnagyobb el�nye a term�szetess�ge - melyet sz�vesen emleget�nk -, de mit is jelent ez a gyakorlatba �t�ltetve? A faanyag tov�bbra is �l. A fa kid�nt�s�t k�vet�en az erd�b�l a fatelepekre ker�l, ahol term�szetes vagy mesters�ges m�don vesz�t nedvess�gtartalm�b�l. �p�letszerkezetk�nt val� be�p�t�sekor megk�zel�ti, de m�g nem �ri el az �gy nevezett egyens�lyi nedvess�g tartalm�t, ez�rt a sz�rad�si folyamat a faanyag �ssze�p�t�se ut�n is folytat�dik. A sz�rad�s a fa keresztmetszet�ben, teh�t sug�r- �s h�rir�nyban m�retcs�kken�ssel j�r, rostir�nyban (sz�lir�nyban) viszont gyakorlatilag semmit nem v�ltozik a hossza. Ezt a jelens�get az �p�let minden r�szlet�ben, �p�t�si mozzanat�ban meg kell vizsg�lni, mit is jelenthet? Hangs�lyozom, hogy tapasztalt Szakember sz�m�ra a jelens�g term�szetes �s kisz�m�that�, m�szakilag 100%-osan kezelhet� folyamat, helytelen probl�m�nak nevezni. Egym�sra �p�tett m�sz�r�tott r�nk�k eset�ben, k�r�lbel�l 1-3 �ven bel�l, falmagass�g m�terenk�nt kb. 3-5 cm ereszked�s v�rhat�, r�szben a sz�rad�s, r�szben a r�nk�k terhel�s alatti egym�sra igazod�sa miatt.
Tekints�k �t, az �p�let mely r�szein keresztezik egym�st faanyagok sz�lir�nyban? A r�nk�k a falakban v�zszintesen helyezkednek el egym�son, emiatt az �p�let teljes magass�g�ban el�bbiek szerint ereszkedni fog. F�gg�leges ir�ny� szerkezetek, pl. a nappaliban egy szabadon �ll� tehervisel� oszlop, a k�ls�-bels� ny�l�sz�r�k, a stabilra �ssze�p�tett szerkezetek, mint pl. l�pcs�, be�p�tett b�torok, b�rmi, amihez tart�szerkezetk�nt a r�nkfalunk hordoz�k�nt szolg�l. De ugyanezt az elvet kell �rv�nyes�teni minden olyan esetben, amikor teljes magass�g� pall�kb�l �ll�, szerelt v�laszfallal, illetve t�gla-, k�-, vagy �vegfallal k�v�njuk sz�nes�teni bels��p�t�szetileg az otthonunkat. �gyelni kell a k�m�ny csom�pontjaira, b�dogoz�s�ra is. A m�szaki megold�soknak biztos�taniuk kell a r�nkfal szabad, kalkul�lhat� mozg�s�t. Vannak j�l bev�lt m�dszerek, de a szakemberek kreativit�sa hat�rtalan �s b�rmely konstrukci� m�k�d�k�pes, ha az a r�nk�k ereszked�s�t nem befoly�solja. T�ke T�nde - Woodwill Fah�z Kft |
![]() ![]()
![]() | ||||||
|