Beszámoló a VII. Faanyagvédelmi konferenciáról

A kétévenkénti Faanyagvédelmi konferenciáját április 18-19-én rendezte meg a FATE (Faipari Tudományos Egyesület) az idén. A helyszín Dobogókő volt, a korszerűsített Manréza Konferencia Központ. A Konferencia felett a Magyar Mérnöki Kamara vállalt védnökséget.

Az idei Konferencián - az állandó témák mellett, mint a faanyagok védőkezelési eljárásai, a tetőtér beépítések, a födémkialakítások problematikája, a faanyagvédelemhez kapcsolódó egyes jogszabályok, eljárások - olyan kérdések is napirendre kerültek, mint a napenergia gyűjtő eszközök és elhelyezésük a tetőkön, a faanyagvédelmi szakértőségeknél követendő eljárások és a faanyagvédelem újabb technikái. Az esettanulmányokban a szokásoknak megfelelően sor került a faanyagvédelmi szakértők által az épületek faszerkezeteinél feltárt "vadhajtásokra", elrettentő példák bemutatására is.

A Manréza Konferencia Központ épülete Dobogókőn

Első nap, levezető elnök: dr. Tóth Sándor

Elsőként igen tartalmas előadást tartott Horváth Sándor egy. adjunktus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) a tetőtér beépítések eltakart faszerkezeteinek védelméről, ezen belül az alátét héjazatok hőszigeteléséről, átszellőztetéséről, a tetőablakok csapadék elvezetéséről, a pára- és légzárásáról, a födémek hangszigeteléséről, valamint a vizes helyiségek födémkialakításáról.

A napkollektorok típusairól, működéséről, főbb jellemzőiről, elhelyezésükről, tetőre- ill. beépítésükről Kóbor Csaba (Bramac Kft.) tartott előadást. A síkkollektorok elhelyezésével, működtetésével kapcsolatos ismeretek a tetőn, valódi újdonságként hatottak a hallgatóság körében.

A faanyagvédelem vizsgálati szabványaival, azok kritikájával, az alkalmazás logikai és gyakorlati problémáival, szabványok magyar nyelvű elérhetőségével foglalkozott dr. Szabó Miklós faanyagvédelmi szakértő, amit dr. Csupor Károly egyetemi docens (Nyugat-magyarországi Egyetem) saját tapasztalataival egészített ki felkért hozzászólásában.

A faanyagvédelmi szakértők számára fogalmazott meg gyakorlati eljárási ajánlásokat dr. Pluzsik András faanyagvédelmi szakértő, s utalt a faszerkezetek értékbecslésénél elengedhetetlen feltárásokra, állapotfelmérésekre, azok technikájára, valamint a szakvélemények készítésére.

Újdonságnak számító, utánfutóra felszerelhető olasz gyártmányú, mobil faimpregnáló berendezés főbb jellemzőit és működését ismertette Soltész Adrienn a Penda Mezőgazdasági Gépkereskedelmi Kft. részéről. A favédőszert a faanyagra hengerekkel viszik fel.

A konferencia résztvevői

Második nap, levezető elnök: dr. Pluzsik András

Babos Rezső ügyvezető (Anticimex Hungaria) a fatelítő telepek rövid hazai jellemzése és az Európai Faanyagvédelmi Szövetség (Brüsszel, WEI) ajánlásait, majd a nyomás alatti olajos fakezelés németországi tapasztalatait ismertette talpfa és vezetékoszlop példáján. Ez utóbbinál a védőszer jobb behatolása céljából a végeket befurkálták, majd a kezelés befejeztével a lyukakat letakarták. Emberrel nem érintkező faanyagoknál még használják a króm- és rézoxidos telítést is.

Németh László ügyvezető (Fadoktor Mérnöki Iroda) a nem nyomásos védőkezelési eljárásokról, azok hatékonyságáról adott áttekintést. Ezek a kenés, mázolás, bemártás, bemerítés, hengeres felhordás és a furatos átitatás. Ismertetett egy Magyarországon már több helyen megtalálható, a gyakorlatban bevált áztató berendezést, annak jellemzőit, elektro-hidraulikus működését.

A faanyagvédőszerek biztonságtechnikája volt témája dr. Király Béla faanyagvédelmi szakértő (Lignokem Kft.) által összeállított előadásnak, amelyet (betegsége miatt) dr. Csupor Károly ismertetett. A favédőszer, mint építési-, veszélyes- és biocid anyag használatához több, itt ismertetett jogszabály is kapcsolódik. A favédőszer kiválasztás szempontjainak megfogalmazására is sor került az előadás során.

Egyes hazai templomok ferde és hosszanti vonórudjaival, ill. azok hiányával és a következményekkel, az emberi tényezők szerepével, valamint a Pécsi hullámfürdő leszakadt álmennyezetének problematikájával foglalkozott Rab Péter (Barta és Rabb Kft.) esettanulmányaiban.

A Hévizi Tófürdő összekötő folyósójának megsüllyedése miatt került sor a tartó facölöpök helyszíni és mechanikai vizsgálatára. A cölöpözés rövid történetéről és a vizsgálat eredményeiről, a megsüllyedés okairól beszélt előadásában Kulcsár Béla (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem).

A Remmers cégről, műemlék- és általában épület-felújítási, faanyagvédelmi és felületkezelési eljárásairól, külföldi és hazai referenciáiról hallottunk rövid, lényegretörő ismertetőt Forster Béla előadásában (Remmers Ungarn Kft.).

Az előadások többségét számos hozzászólás, élénk vita követte. Kiemelendő, hogy a VII. Faanyagvédelmi Konferencia látogatottsága az előző évekhez viszonyítva is nőtt: közel 60 fő vett részt az előadásokon, és az azt követő eszmecseréken. A jelenlevők kifejezték kívánságukat a következő konferencia megrendezésére két év múlva, 2010-ben.

Dr. Tóth Sándor László, Budapest, 2008. május