|
||||||||||||
FATÁJ archívum:
A régebbi megjelenéssel:
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2008-05-08
Javaslat az erdőmérnökképzés egyszintűre visszaállítására A FATÁJ 04-28 cikkben beszámoltunk róla, hogy FAGOSZ április 22-i Közgyűlésén az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete a FAGOSZ-szal közös levelet kezdeményezett az oktatási és kulturális miniszterhez annak érdekében, hogy az erdőmérnök képzés esetében - annak szakmai sajátosságai miatt - állítsák vissza a kétszintű helyett az egyszintű, öt éves diplomás mérnök képzést. A kezdeményezés elnyerte a Közgyűlés résztvevőinek tetszését, megszavazták, hogy Horváth Ferenc, a Szövetség elnöke aláírja azt. Ugyanakkor a kezdeményezéshez helyben csatlakozott az Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület is.
Ennek alapján készült el a dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter részére írt levél, melyben azt kértük, hogy a megosztott 3+2 éves Bsc+Msc képzés helyett továbbra is az eddigi egységes öt éves erdőmérnök képzés rendszere maradjon fenn.
A dr. Hiller István miniszternek írt levél. (pdf 56 kB)
Oktatási és Kulturális Minisztérium BUDAPEST Tisztelt Miniszter Úr! A Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség /FAGOSZ/, mint a magyar erdészet munkáltatói oldalának érdekképviseleti szerve, valamint az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete /EFDSZ/, mint az erdész szakma reprezentatív munkavállalói érdekképviseleti szervezete azzal a kéréssel fordulunk Miniszter úrhoz, hogy szíveskedjen felülvizsgálni a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán folyó erdőmérnök-képzésben az ún. bolognai rendszer bevezetésének szükségességét. A megosztott 3 + 2 éves Bsc - MSc képzés helyett továbbra is fenntartani az eddigi ötéves egységes erdőmérnök - képzés rendszerét.
Kérésünket a következőkkel indokoljuk:
Miniszter úr előtt jól ismert tény, hogy Önálló erdőmérnök-képzésünk ebben az évben kereken kétszáz éves múltra tekint vissza. Az agrárműszaki felsőoktatás területén kevés intézmény büszkélkedhet hasonló múlttal, nem csak hazánkban, de Európában, sőt az egész világon. Képzésünk ez alatt a kétszáz év alatt csiszolódott - formálódott - kristályosodott ki az ökológia, ökonómia és technikai diszciplínák ama harmonikus és szoros egységévé, amit ma az erdőmérnökség jelent. Ez a rendszer fényesen kiállta a történelem próbáját, s nemcsak a magyar erdészetet szolgálta elsőrangú módon, hanem a százával külföldre szakadt kollégáink a Sopronban szerzett oklevél birtokában megbecsülést szereztek a magyar erdőmérnöki címnek az egész világon.
Az Európai Unió nem szűnik meg hangsúlyozni, hogy az unió többek között a kulturális diverzitás Európája, amelyben minden tagállamnak kötelessége saját kultúráját, szellemi karakterét megőrizni és ezzel gazdagítani az Európa Ház közös szellemi kincstárát. Miniszter úr előtt jól ismert tény az is, hogy a selmeci - soproni hagyományokkal ötvözött, ezekkel mélyen átitatott erdőmérnök-képzésünk milyen sajátos, értékes színfoltja az egész magyar felsőoktatásnak. Ezt a színfoltot eltörölni, a szakemberek mobilitása szempontjából is jól bevált, magas színvonalú, konvertálható tudást adó rendszert egy uniós elhatározás automatikus alkalmazásával uniformizálni - hiba és veszteség lenne. Nem a bolognai rendszer széleskörű bevezetése ellen óhajtunk szót emelni. Hanem azért, mert az önmagában meglehetősen kicsiny, tehát a rendszer általános bevezetése szempontjából precedenst sem pro, sem kontra nem jelentő egységes erdőmérnök-képzésünk olyan sajátos, egyedi esetet jelent felsőoktatásunkban, amely nemcsak megérdemli a méltányos egyedi elbírálást, hanem egyenesen megkívánja a különös gondoskodást.
Kérelmünk megírására késztetett bennünket többek között az a vitaülés is, amely ez év február 28-án Sopronban erdőmérnök-képzésünk jövőjével kapcsolatban lezajlott. A fórumon az egész szakma: vállalati szféra, a tudomány és oktatás, s a szakigazgatás nagy számban volt képviselve. Kivétel nélkül valamennyi felszólaló mélységes aggodalmának adott hangot a megosztott képzés tervezett bevezetésével kapcsolatban, és hitet tett a kétszáz év alatt jól kitaposott, bevált, egyenes út folytatása, az egységes erdőmérnök-képzés megőrzése mellett.
Mint a szakmában dolgozók ezreinek érdekképviseleti - érdekvédelmi szervezetei, meg kell jegyeznünk azt is: a bolognai rendszer bevezetése kapcsán alig esik szó a középfokú képzésről, a szakmai értelmiség zömét alkotó erdésztechnikusok jövőjéről. Nem tudni, hogy a három-négy év múlva nagyobb számban megjelenő BSc-mérnökök tömegének beékelése az MSc-mérnökök és a technikusok közé, miként fog visszahatni a technikusi végzettségű erdészeti szakemberek foglalkoztatására, előmeneteli lehetőségeire, bérezésére. Olyan kisszakmában, mint a hierarchikus felépítésű erdészet, ez a probléma különösen élesen jelentkezik. Az eddigi egységes erdőmérnök-képzés Önmagában is problematikus megosztása tehát jóval több, mint szakoktatási-oktatáspolitikai kérdés. Megbolygatja a szakma egész társadalmi struktúráját, a munkaerőpiac értékviszonyait és láncreakció-szerűén von maga után további foglalkoztatási, bérezési és más humánpolitikai problémákat. Ezek a várható következmények egyelőre pontosan nem prognosztizálhatóak, de történelmi tapasztalatok alapján máris sejthető, hogy nem lesznek pozitív jellegűek.
Úgy véljük, hogy előadott szempontjaink nem teljesen ismeretlenek Miniszter úr és szakértő munkatársai előtt. Mindazonáltal - igény esetén - vezetőink személyesen is készségesen állnak rendelkezésre a téma esetleges további megbeszélésére.
Kérésünket az erdészet másik két legjelentősebb civil szervezete: az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége támogató egyetértésével terjesztjük elő.
Budapest, 2008. április 25. Tisztelettel és erdészüdvözlettel:
MM |
| ||||||||||
|