A hazai faipari szakoktatás helyzete - 2007

A Faipari, Bútoripari, Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottsága megbízásából közelmúltban elkészült felmérés csokorba szedte az országban működő iskola-rendszerű oktatóhelyket, ahol faipari szakmákra képezik a diákokat. A tanulmány a leginkább érintettek bevonásával összegyűjtött olyan ötleteket, javaslatokat, melyek a faipari szakképzés színvonalának, hatékonyságának jövőbeni emelését, javítását célozzák.

Néhány kiemelt részlet a tanulmányból:

Jelen vizsgálat sikeresen csokorba szedte az iskolarendszerű faipari szakoktatásban szerepet vállaló intézményeket (138 iskola). A képzett tanulói létszám alapon mért, több mint 65%-ot képviselő képzőhelytől egyszerű, lényegre törő kérdőív segítségével összegyűjtötte a faipari szakterülethez kapcsolódó szakképzésekre vonatkozó tényeket a közelmúltról és a jelenről, valamint az elkövetkezendő néhány évre vonatkozó (létszám)prognózist.

Ezek alapján kijelenthető:

- a hazai faipari szakoktatói gárda jól felkészült;

- a képzőhelyek technikai felszereltsége jó, folyamatosan tovább korszerűsödik (persze minden gépnél van/lesz még jobb);

- bár az elmúlt években a tanulók száma folyamatosan csökkent, a közeli jövőben ennek ellenkezőjét is prognosztizálják;

- az érintett vállalkozói kör egy része erősen érdekelt a megfelelő képzettségű szakember-utánpótlás nevelésében, ezért hatékonyan közreműködik ennek folyamatában;

- a faipari szakképzést segítő intézkedések között a legmarkánsabban megfogalmazódott igény: "pénz, pénz, pénz", melyet egyrészt a lehető legkorszerűbb gépek beszerzésére; másrészt a szakoktatók folyamatos (új alapanyagok, segédanyagok, technológiák, berendezések megismerését szolgáló) továbbképzéseire lehetne/kellene fordítani;

- valamennyi szakágazat munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetei számára nagy jelentőséggel bírna, ha az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilvánosan elérhetővé tenné a közoktatási intézményi rendszerében évről-évre összegyűlő országosan összesített, OKJ bontású tanulói adatsorokat is. A szerző javasolja ennek kezdeményezését!

Bár a helyzetértékelés tematikájában nem volt kiemelt szempont a faipari szakképző helyek országon belüli elhelyezkedésének vizsgálata, a képzések száma alapján erősen kiemelkedő részarányt képvisel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 19,26%-os hányadával.

Figyelemre méltó az is, hogy a második helyezést ezen a listán a szomszédos megye, Hajdú-Bihar szerezte meg a maga 6,56%-os részarányával.

Létszámadatok

Az adatgyűjtés összesített létszámadatai sajnos azt mutatják, hogy a faipari szakmacsoportba tartozó (+ács-állványozó) szakmákban folyamatosan csökken a kibocsátott szakképzettek száma. A jelenleg zajló OKJ-átszervezés kapcsán, a több-évessé váló, egymásra épülő, moduláris képzési sémára történő átállás folyamata országos szinten erős pillanatnyi csökkenést eredményez több szakmában is. Az asztalos képzésben például az évi létszámcsökkenés kb. 5%-os üteme látszólagosan 25%-ra növekszik, viszont a következő két évben várhatóan vissza fog emelkedni a 2005/2006-os szintre.

Szakoktatók

A feldolgozott válaszok alapján úgy tűnik, viszonylag egyöntetűen 25-26-27 óra/hét/fő leterheltség mellett végzik feladataikat az oktatók. Átlagosan 12-13 tanulónként foglalkoztatnak egy-egy szakoktatót. A teljes oktatói kör jelenleg mintegy 49%-a felsőfokú szakmai végzettséggel bír (2003-ban ez az arány még alacsonyabb, 46% volt), akiknek nagy része pedagógusi szakképesítéssel is bír; míg a jelenleg 51%-ot képviselő középfokú szakmai képzettségű oktatói kör (2003-ban 54% volt) sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, amely tapasztalatok alapján megfelelő színvonalon tudja közvetíteni a tudását. Természetesen egy-két helyen előfordul hogy éppen oktatói generációváltás zajlik, ami okoz némi problémát, és persze olyan hely is van, ahol nehezen találnak megfelelő oktató(ka)t az üresedő hely(ek)re.

Tárgyi feltételek

A válaszadók véleménye a faipari szakképzés tárgyi feltételeivel kapcsolatban meglehetősen pozitívnak mondható, amint azt az előző grafikonok jól szemléltetik. Rossznak senki sem értékelte, sőt a helyzetet a többség (57%) jónak, a tendenciát (változást) a határozott többség (72%) javulónak értékelte. Mindezek mellett fontos tényező még az is, hogy a jövőre nézve a válaszadók csaknem 76%-a tervez valamilyen mértékű fejlesztést. Ezek egy meghatározó csoportját alkotja, a gyakorlati munkákhoz használatos, kézi gépek, szerszámok cseréje, de igen sok esetben ennél jelentősebb beruházások várnak megvalósításra: CNC gép cseréje, vagy új beszerzése, komplett tanműhely építése, felszerelése, stb.

Gyakorlati oktatóhelyek (vállalkozások)

Ezen a területen is kettéoszlik a válaszadói kör. Első csoportba azok az iskolák tartoznak ahol "csak" az elméleti szakképzés folyik, és a gyakorlati oktatást külső szakoktató-vállalkozás végzi. Ezekkel a vállalkozásokkal jellemzően nincs semmiféle probléma, a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek, a szükséges szakmai tudást átadják a tanulóknak. Az iskolák másik köre, ahol a gyakorlati képzést is saját tanműhelyben alapozzák meg, ismét két csoportba osztható. Az egyik csoport alapvetően elégedett a térség vállalkozóival, ahol a "terepi" oktatás folyik. A válaszadók közel 60% pozitívan jellemzi ezt a kört. Érdekes tapasztalat, hogy ez a vállalkozói csoport igazodik az ország azon térségeihez, ahol jellemzően erős egy-egy szakma jelenléte (elsősorban a bútorgyártók).

A másik oldalon a válaszadók alig több mint 30%-a tapasztal problémákat a vállalkozóknál ill. értékeli negatívan az ő gyakorlati oktatói munkájukat.

Ezekben az esetekben egyrészt a specializált vállalkozások "okolhatóak", ahol az adott szakma egy szűkebb tevékenységi körének begyakorlására kap lehetőséget a tanuló. A problémás vállalkozások másik csoportjánál a jellemzően nagyon kicsi üzemméret miatt a szükséges dokumentálás alapvető gondokat okoz, továbbá a vállalkozási környezet nehézségei (megbízások nem tervezhető mennyisége, erős árverseny, nagyon rövid elvárt teljesítési határidők) alig adnak lehetőséget az alapos, mindenre kiterjedő, átfogó, rendszerszemléletű gyakorlati oktatásra.

Bizonyára más szakágazatokban is a következőkben (a teljesség igénye nélkül) felsorolt véleményekhez hasonlókat lehet összegyűjteni.

- együttműködők és segítőkészek;

- piacorientáltak, sokszor egyoldalúan egy-egy termékrész elkészítésére szűkül a tanulók gyakorlati ténykedése

- sajnos sokszor egysíkú a képzés; a gyakorlati oktatást erre szakosodott vállalkozás végzi, ami a tárgyi feltételek javulását eredményezi - az anyagi érdekeltségnek köszönhetően

- a legjobb eredmények annak köszönhetőek, hogy a tanulók az adott vállalkozásnál fognak elhelyezkedni - így a vállalkozás érdekeltsége fokozottabban érvényesül

- nem oktatnak, csak dolgoztatnak - kész munkavállalónak tekintik őket

- nem veszik figyelembe a tanmenetet

- a vállalkozók által képzett tanulók felkészültsége hiányos

- sok helyen a kalmár szellem uralkodik - a tanulókat igyekeznek kihasználni = rabszolgasors

- a térségben csak egyetlen kisvállalkozás vállal folyamatosan gyakorlati képzést

- a gyakorlati képzőhelyek drasztikus csökkenését tapasztaljuk

- a cégek elkötelezett hívei a gyakorlati oktatás szükségességének - ott ahol hagyományosan erős bútorgyártó vállalkozások nagy sűrűségben vannak jelen a térségben

- külső gyakorlóhelyek jó színvonalon biztosítják a szakma gyakorlati oktatását

Jövőkép

A kérdőív néhány kérdésére adott válaszok összegzése alapján elmondható, a szakképző helyek munkatársai egészséges optimizmussal állnak az elkövetkező 2-3 év elébe. A létszámok alakulásában a csökkenő tendencia megállását, illetve csekély mértékű növekedését prognosztizálják. A technológiai háttereik folyamatos fejlesztésével egyre magasabb színvonalú szakmai képzést valósíthatnak meg. A szakoktatók folyamatos szakmai továbbképzésére szintén törekednek (szakvásárok, céges bemutatók, üzemlátogatások, .) ezzel is garantálva a tanulók számára közvetítendő tudásbázist.

A hamarosan teljes terjedelmében hozzáférhető tanulmányra vonatkozó igényét jelezze Tóth Jánosnak, a felmérés készítőjének.

Tóth János