|
||||||||
FAT�J arch�vum:
A r�gebbi megjelen�ssel:
![]() ![]() ![]()
![]() ![]()
![]()
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
|
![]()
2008-04-09
V�lem�ny az KTSZ-OT 2008. tavaszi konferenci�j�n erdeink j�v�j�r�l sz�letett �ll�sfoglal�shoz A FAGOSZ-hoz is eljutott a P�csett m�rcius 30-�n k�sz�lt "K�rnyezet- �s Term�szetv�d� Szervezetek XVIII. Orsz�gos Tal�lkoz�ja �ll�sfoglal�sa erdeink j�v�j�r�l", melynek sz�vege az al�bbi:
----------- 1. A K�rnyezet �s Term�szetv�d� Szervezetek XVIII. Orsz�gos Tal�lkoz�j�nak r�sztvev�i, erdeink meg�rz�se �s j�v�ben k�v�natos kezel�se �rdek�ben, fenntartj�k �s meger�s�tik az el�z� �vekben megfogalmazott �ll�sfoglal�saikat. 2. A szakpolitik�k megfelel� �sszhangj�nak megteremt�se, az erd�gazd�lkod�si �s term�szetv�delmi szempontok egy�ttes �rv�nyes�t�se �rdek�ben, a hazai �s nemzetk�zi tapasztalatok alapj�n, javasoljuk, hogy a k�zc�lok �ssznemzeti �s glob�lis �rv�nyes�thet�s�ge �rdek�ben, minden �llami tulajdon� erd� a) kincst�ri tulajdonban legyen, b) forgalomk�ptelen kateg�ri�ba tartozzon, c) kezel�s�t a piaci viszonyoknak kev�sb� kitett �llami szervezetek, (k�lts�gvet�si) szervek, vagy k�zhaszn� t�rsas�gok l�ss�k el, d) a kezel� szervek fel�gyeleti, tulajdonosi feladatait ell�t� szervezetekben a k�z�rdek� szolg�ltat�sok teljes�l�s�re kell� jogi szervezeti garanci�kat, k�pviseletet kell biztos�tani. ----------
V�lem�ny az �ll�sfoglal�shoz:
Az �ll�sfoglal�sb�l a gyan�tlan olvas� arra k�vetkeztethet, hogy - a szakpolitik�k nincsenek �sszhangban �s - az erd�gazd�lkod�si �s term�szetv�delmi szempontok nem �rv�nyes�lnek egy�ttesen, tov�bb� - hazai �s nemzetk�zi tapasztalatok megalapozz�k a fenti javasoltakat.
Az ilyen r�vid sz�veg nyilv�n nem alkalmas az �ll�t�sok, az indokl�s r�szletes kifejt�s�re, m�gis �rdekes lenne err�l r�szletesebben olvasni, hisz alapos elemz�ssel m�s k�vetkeztet�sre is lehetne jutni. Meg persze - ha elfogadjuk az �ll�t�st - az sem k�z�mb�s, hogy melyik szakpolitika melyikkel nincs �sszhangban, illetve a szempontok mely oldalr�l n�zve nem l�tszanak �rv�nyes�lni, valamint mely szempontok ezek. A c�lk�nt szerepl�: "k�zc�lok �rv�nyes�thet�s�ge" ter�n a k�zc�lok tartalm�nak kifejt�se lenne ugyanilyen fontos. A "glob�lis k�zc�lok" sz�momra �rtelmezhetetlenek. Figyelemre m�lt�, hogy a c�lok el�r�s�vel kapcsolatban fel sem vet�dnek a gazdas�gi, p�nz�gyi elemek, mintha azok teljesen l�nyegtelenek lenn�nek, vagy korl�tlanul, sz�ks�g szerint �lln�nak rendelkez�sre. Hasonl�an hi�nyzik, hogy az erd�gazd�lkod�s munkahelyeket is jelent, a vid�kfejleszt�s akt�v t�nyez�je, term�kei - f�leg a fa - alapanyagk�nt sz�mos v�llalkoz�s �s �gy tov�bbi munkahelyek l�t�t teszik lehet�v�. A javaslatok eset�ben teh�t sz�mos egy�b szempontot is vizsg�lni lenne �rdemes.
Az egyes javaslatokhoz:
a) Azzal, hogy a KVI beolvadt az MNV Zrt-be, a "kincst�ri tulajdon" fogalm�t lehet-e �rtelmezni a tov�bbiakban? Val�sz�n�leg nem, hanem vannak k�l�nb�z� vagyonkezel�k �ltal kezelt �llami tulajdonr�szek.
b) Az �llami erd�k forgalomk�ptelens�g�nek gondolat�val lehet, hogy sokan m�sok is egyet�rten�nek. Ugyanakkor ennek merev alkalmaz�sa az id�k sor�n val�sz�n�leg �rtelmetlen �s kezelhetetlen helyzeteket is eredm�nyezne. �rdemes lenne ismerni az EU t�bbi orsz�g�nak gyakorlat�t. Tal�n c�lszer�bb lenne olyan megold�s, hogy csak a Parlament (ak�r 2/3-os) j�v�hagy�s�val lehessen �llami erd�ter�letet �rt�kes�teni, �s ennek bev�tel�t csak az �llami erd�kre lehessen ford�tani.
c) Kezel�s: Az �llami erd�szeti t�rsas�gok k�lts�gvet�sbe vitele a rosszeml�k� tervutas�t�s visszahoz�s�t jelenten� k�zel egymilli� hekt�ron, ami nem �ppen korszer� megold�s, r�ad�sul a legkev�sb� hat�kony m�k�d�st eredm�nyezn�, a legnagyobb �llami bev�telkies�s mellett. Egyben olyan monopolhelyzetet hozna l�tre a fa�rt�kes�t�s ter�n, amely a verseny korl�toz�s�t is jelenten�. Az �rintett c�gek kezel�s�ben nem csak erd�, hanem ipari, kereskedelmi �s egy�b tev�kenys�gek �s objektumok is vannak, azok term�keivel, fel�p�tett piacaival, m�rkaneveivel. E vertikumok er�szakos sz�tszak�t�sa nagyon sok m�k�d�si �s piaci zavart �s vesztes�get, �rt�kveszt�st eredm�nyezne. Ezen egys�geknek is k�lts�gvet�si int�zm�nybe vitele meg annyira k�l�n�s lenne, hogy az feltehet�en sz�ba sem ker�lhetne. A Kht. mint t�rsas�gi forma megsz�nt, van helyette m�s. Ezek l�nyeg�ben ugyanolyan gazd�lkod�st folytatnak, mint a t�bbi t�rsas�gok, azonban nem fizethetnek osztal�kot a tulajdonosnak �s t�bb ad�nem eset�ben is kedvezm�nyeik vannak, teh�t a k�zel egymilli� hekt�r �llami erd�n gazd�lkod�s kapcs�n az �llam t�bb milli�rd Ft bev�telt�l esne el. Nem val�sz�n�, hogy b�rmely �llami d�nt�shoz� er� ezt helyesnek l�tn�. A k�zhaszn�s�g k�nyelme feltehet�en a fakitermel�s visszaes�s�vel j�rna, ami jelent�s gondokat okozna az erd�gazdas�gok �rukibocs�t�s�ra �p�l� faipari, fakereskedelmi �s m�s v�llalkoz�sokn�l, illetve a f�ra �t�llt er�m�vekn�l. Sz�mos munkahely sz�nne meg olyan vid�keken, ahol ennek nincs alternat�v�ja. A piaci viszonyoknak kev�sb� kitetts�g keres�se �m�di �br�nd a hazai �llami erd�gazd�lkod�s jelen m�retei �s gazd�lkod�si teljes�tm�nyei mellett. Figyelembe kell venni az �llami erd�gazdas�gok ipari, kereskedelmi �s sz�mos egy�b nem k�zvetlen�l erd�gazd�lkod�si tev�kenys�geit is. Csak nem ezeket is a piaci viszonyoknak kev�sb� kitetten kellene folytatni? (Parkettagy�rt�s, raklapgy�rt�s, f�r�sz�zem, hengeresfa felv�s�rl�s �s tov�bb�rt�kes�t�s, d�szn�v�ny termeszt�s, stb.) A vertikum sz�tszak�t�sa vesz�lyeir�l m�r sz�ltam. �rdemes lenne ismerni az EU t�bbi orsz�g�nak gyakorlat�t, hiszen az �llami erd�kben gazd�lkod�s ter�n mintha mindenhol a piaci szempontok er�sebb �rv�nyes�t�se fel� haladn�nak �s a hat�konyabb, gazdas�gosabb megold�sokat keresn�k.
d) Hasznos lenne megfogalmazni a k�z�rdek� szolg�ltat�sok tartalm�t, melyeket a k�z fogyasztani szeretne. Ezek ismeret�ben lehetne "be�razni" e szolg�ltat�sokat, �s l�trehoz�suk minden felt�tel�t megvizsg�lni. A jogi �s szervezeti garanci�kon k�v�l persze nem szabad megfeledkezni a p�nz�gyiekr�l sem. Az erd� k�zszolg�ltat�sainak jogi �s szervezeti keretei most is adottak. E k�zszolg�ltat�sok b�v�t�s�hez a keretek teh�t adottak, a b�v�t�s a p�nz�gyi felt�teleken m�lik. Fontos lenne l�tni, hogy a maiakon fel�l - hisz sz�mos k�zszolg�ltat�s ma is l�tezik - mire lenne ig�ny, az mibe ker�lne �s teljes�t�s�knek lenn�nek-e mell�khat�sai.
V�g�l: az �ll�sfoglal�s c�me �s tartalma nem esik teljesen egybe, mert a c�m �ltal�ban erdeink j�v�j�r�l sz�l, az �ll�sfoglal�s pedig l�nyeg�ben ennek mintegy 60%-�val, az �llami erd�k j�v�j�vel, k�l�n�sen azok kezel�si viszonyaival foglalkozik.
A fentiek nem a FAGOSZ eln�ks�g�nek v�lasza a KTSZ-OT �ll�sfoglal�s�ra, csak a FAT�J �js�g�r�j�nak illetve a FAGOSZ f�titk�r�nak �szrev�telei. Ugyanakkor rendelkez�sre �ll h�rom erd�gazd�lkod�sban �rdekelt szervezet eln�kei �ltal al��rt, a K�rnyezet�gy k�z�pt�v� strat�gi�j�r�l a KvVM miniszter�nek �rt v�lem�ny FAT�J 2008-03-26 , melyben vannak a fentiekkel �tfed�sben l�v� gondolatok. M�cs�nyi Mikl�s, 2008. �prilis 9. |
![]() ![]()
![]() | ||||||
|