Dr�g�bb, de jobb a passz�vh�z

Am�g Nyugat-Eur�p�ban egyre t�bb passz�v h�z �p�l, addig n�lunk csak most kezd e szigor� �p�letenergetikai szempont� otthonteremt�s elindulni. Elterjed�s�t felgyors�thatja, hogy a j�v�ben - korm�nyzati program keret�ben - �llami t�mogat�sban is r�szes�lhetnek a hasonl� �p�tkez�sek.

Egy �tlagos lak��p�let �ves energiaig�nye 250-450 kilowatt�ra/n�gyzetm�ter, a passz�v h�zakn�l ez az �rt�k mind�ssze �vi 30 kWh, amib�l a f�t�s kevesebb mint �vi 15 kWh. A passz�v h�zakn�l f�t�-h�t� rendszer alkalmaz�sa �s t�bbletenergia befektet�se n�lk�l, mesters�ges szell�ztet�ssel, a term�szetes adotts�gokat kihaszn�lva teremtik meg a komfortos lak�s felt�teleit. Egy passz�v h�z szerkezetk�sz fel�p�t�se ugyanakkor becsl�sek szerint 20-30 sz�zal�kkal t�bbe ker�l, mint egy �tlagos min�s�g� csal�di h�z�.

Debreczy Zolt�n, a Magyar Passz�vh�zak Sz�vets�ge (Mapasz) eln�ke azonban �gy l�tja: egy lak�h�z beker�l�si �r�t nem szabad k�l�nv�lasztani m�s t�nyez�kt�l, hiszen a v�tel�r vagy az �p�t�s k�lts�ge csak egyik eleme egy otthon �rt�k�nek. Ugyanakkor nem feledkezhet�nk meg a fenntart�si, �zemeltet�si k�lts�gekr�l vagy arr�l, hogy mennyire �rzi meg �rt�k�t az adott lak��p�let, �s milyen a lak�sban �l�k �letmin�s�g�t befoly�sol� komfortszintje. A passz�v h�z h�technikai adotts�gainak ugyanis olyan el�nyei vannak, amelyek jelent�sen emelik a lak�t�r - h�-, l�g-, zaj- stb. - komfortszintj�t, �gy a hagyom�nyosn�l j�val eg�szs�gesebb �letteret ny�jtanak a benne �l�knek.

Mindezen el�ny�k �s persze a rohamosan emelked� energia�rak az elm�lt egy-k�t �vben Magyarorsz�gon is felkeltett�k a passz�v h�zak ir�nti �rdekl�d�st. Elterjed�s�ket felgyors�thatja, hogy - a nyugati orsz�gokhoz hasonl�an - v�rhat�an n�lunk is vissza nem t�r�tend� �llami t�mogat�sra p�ly�zhatnak majd az �p�letenergetikai el��r�sok szerint �p�lt passz�v lak�st, h�zat �p�t�k, v�s�rl�k.

A K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�riumban (KvVM) m�r dolgoznak a Nemzeti �ghajlatv�ltoz�si Strat�gi�n (N�S), amelynek c�lkit�z�sei - a k�t�venk�nt kidolgozand� - konkr�t programokkal val�sulnak meg. Ezek f� "vonulatai" a kl�mav�ltoz�s�rt legink�bb felel�s sz�n-dioxid- �s az egy�b k�rosanyag-kibocs�t�s cs�kkent�s�re s az �p�letek h�szigetel�s�nek jav�t�s�ra ir�nyulnak. Ez �rthet�, hiszen az elfogyasztott energia 38 sz�zal�k�nak felhaszn�l�ja a lakoss�g, s ennek nagy r�sze az �p�letek f�t�s�t �s a melegv�z-el��ll�t�st szolg�lja, a bel�le sz�rmaz� �vegh�zig�z-kibocs�t�s az orsz�gosnak pedig egyharmad�t fedi le.

Ez�rt is ker�lt el�t�rbe, hogy a nyugati orsz�gokhoz hasonl�an a j�v�ben n�lunk is kapjanak �llami t�mogat�st a lakoss�gi �s k�zint�zm�nyi szektorban �p�l�, valamint a m�r megl�v� �p�letek energiahat�konys�g�nak n�vel�s�t c�lz� programok, beruh�z�sok, mint p�ld�ul a passz�v h�zak, valamint az ezekhez hasonl� m�rt�k� energiamegtakar�t�st lehet�v� tev� lak��p�letek. Az ehhez sz�ks�ges t�mogat�si, illetve p�ly�zati rendszer kidolgoz�sa most folyik, elk�sz�lte m�jus v�g�re v�rhat� - t�j�koztatta lapunkat Feiler J�zsef, a t�rca kl�mav�delmi �s energiaoszt�ly�nak vezet�je. Arra a k�rd�sre, hogy milyen forr�sokb�l fedezi az �llam az ehhez sz�ks�ges p�nzt, az oszt�lyvezet� elmondta: a Z�ld Beruh�z�si Rendszer (ZBR) lehet�s�get teremt arra, hogy Magyarorsz�g az els� (kiot�i) v�llal�si id�szakban megl�v� f�l�s kibocs�t�si kv�t�it magasabb �ron tudja �rt�kes�teni.

Az ebb�l befoly� p�nzt pedig kiz�r�lag az eml�tett c�lokra lehet felhaszn�lni. A ZBR v�rhat� �ves bev�tele el�ri a 7,5 milli�rd forintot, �s ehhez j�n m�g az eml�tett, az EU kibocs�t�skereskedelmi rendszer�ben t�r�t�s ellen�ben kiosztott egys�gekb�l sz�rmaz� bev�tel, amely �vente v�rhat�an 3,3-3,7 milli�rd forintot tesz ki.

Forr�s: NapiIngatlan