Erdész szakmai vélemény az erdei falopásokról

Itt a FATÁJ-ban sok falopásról adtunk már hírt, de a sajóládi erdő eltűnésével (nagyrészt ellopásával) nem foglalkoztunk eddig részletesebben, hiszen a napisajtóban erről oly sok hír jelent meg. Ugyanakkor figyelemreméltó az OEE Közönségkapcsolati Szakosztályának az MTI Országos Sajtószolgálatánál közleménye, melyben az erdészeti véleményt ismerhetjük meg. Az alábbi a közlemény kivonata, melynek teljes eredetije elérhető az MTI-OTS-nél.

Becslések szerint Magyarország 2 M ha erdőterületéből évente mintegy 200-250 hektárról lopják el a fát, ami országosan csekély hányad, de az érintetteknek nagyon is sok. Az elmúlt hetekben az írott és elektronikus sajtó gyakran foglalkozott a sajóládi erdő eltűnésével, és az ott tapasztalható nagymértékű falopással.

A sajóládi erdő eltűnését bemutató publikációkban többnyire a természetért jogosan aggódó, ám a történéseket - alapvető szakértelem hiányában - laikusan megközelítő civil természetvédők, zöld szervezetek szólaltak meg, az erdész szakemberek hangjára a sajtó nem figyelt.

Az erdei falopás elsősorban azokban a térségekben jelentkezik, ahol a munkanélküliség és egyéb szociális problémák kritikus szintet értek el. Az erdőgazdálkodók az elsősorban szezonális (téli) falopásokat teljes egészében megfékezni nem tudják. Pedig a téli időszakban rendszeresen őrző-védő szervezetekkel - gyakran a rendőrség bevonásával - közösen járőröznek az erdőkben. A konfliktusok gyakoriak, nem véletlen a néhány nappal ezelőtti gilvánfai eset, melyben a fatolvajok ellen intézkedő rendőrnek kellett figyelmeztető lövést leadnia. De érte tettleges inzultus már az erdészeti hatóság eljáró erdőfelügyelőjét is.

A jelenségre, annak természetkárosító voltára az erdészeti szakemberek szakmai konferencián és sajtótájékoztatókon hívták fel a közvélemény, a jogalkotók és jogalkalmazók figyelmét, melyet a probléma megoldását célzó kormányhatározat is követett. Az erdők megóvását segíthetné egy hatékony erdővédelmi őrszolgálat felállítása, mely a mezőőri, természetvédelmi őrszolgálathoz hasonló jogosítványokkal bírna. Szükséges továbbá a jelenlegi jogi szabályozás olyan jellegű módosítása, ami hatékonyabb fellépést biztosít a hatóságoknak és kellő elrettentő erővel bír.

Mi is történt pontosan a sajóládi erdőtömbben?
Az erdőben a két világháború között az egyház gazdálkodott, jó gazdaként újraültetve az éppen kitermelt erdőrészeket. Ezt a gazdálkodási gyakorlatot vette át az államosítást követően az erdészet is. Az erdő fái a szakszerű erdőgazdálkodásnak köszönhetően nőttek és gyarapodtak. Megváltozott a helyzet a rendszerváltást megelőző időszak vízügyi beavatkozása - a Sajólád-Bőcs vízkivételi mű építése - következtében. A talajvíz lesüllyedt és a fák száradni kezdtek. Az Északerdő Zrt Délbükki Erdészeti Igazgatósága megkezdte a száradó erdő költséges felújítását. A nagyobb gondot, az állami erdőt szabad prédának tekintő fatolvajok jelentették. A falopás következtében először kisebb, majd egyre nagyobb foltokban tűnt el az idős erdő. 2006-ra, amikor NATURA 2000 területté nyilvánították, már alig volt idős erdőrész. Ezzel, a most a sajóládi erdőért pereskedő jóhiszemű civil szervezetnek is tisztában kellett lennie. Sajnálatos, hogy az erdőterület megvédésében, a szükséges újraerdősítési munkákban a rendőrség és az erdészet magára maradt, pedig bizonyára elkelt volna a civil természetvédők tevékeny segítsége akkor is.

Az erdőgazdaság a törvényi előírásokkal összhangban megkezdte az erdei élőhely megújítását, amiről hír nem nagyon jelent meg. Ez a művelet ráfizetéses, csupán hosszú távon térül meg. Ugyanakkor leginkább azt hallhatjuk egyre nagyobb médiavisszhanggal, hogy fákat termeltek ki a védett NATURA 2000 területen, amiben két alapvető tévedés is van. Egyrészt a terület nem "védett természeti terület" hanem helyesen: "európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület", ami nem azonos kategória. Az utóbbit nevezik leegyszerűsítve Natura 2000-e területnek, amelyen a szakszerű fakitermelés nem tilos, éppen a már kialakult gazdálkodás (erdőben az erdőgazdálkodás) fenntartása a cél. A sajóládi erdő természeti értékeit nem az erdőgazdálkodás, hanem a falopás veszélyezteti. Bár az erdészeti társaság napjainkban is őrizteti az erdőt, a falopás jelenleg is folyik. Az állami erdészeti társaságnak kötelessége az állami erdőben szakszerűen gazdálkodnia betartva a jogszabályok előírásait. Munkáját érheti kritika, de a helyszíni tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az erdőgazdaság Sajóládon minden tőle telhetőt megtett: a szétlopott erdők helyén ma fiatal erdők állnak. A 180 hektáros erdőtömb tavaly letermelt, nem egészen négyhektárnyi területe most üres, azt idén tavasszal erdősítik újra.

Kísértetiesen hasonló események történnek a térség más erdeiben, többek között Girincs és Ónod települések határában. A további falopások megakadályozása csak a jogszabályok szükséges korrekciója, és következetes betartása esetén lehet eredményes.

Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya:
Kovácsevics Pál: 30/303-4595 vagy Zétényi Zoltán: 30/415-4021, a hír kiadója: Országos Erdészeti Egyesület

A témánál maradva itt két további eset:

Két hektárnyi erdőt vágtak ki Piliscsabán

Büntetőfeljelentést tett két civil szervezet a Pest megyei főügyésznél természetkárosítás miatt, mert Piliscsaba mellett engedély nélkül kéthektárnyi erdőt irtottak ki - közölte a Piliscsabáért Egyesület elnöke.

László Erika elmondta: a Levegő Munkacsoporttal közösen fordultak a főügyészséghez, miután egy lakossági bejelentés alapján kiderült a nagy arányú természetkárosítás. Egy magánkézben lévő erdő értékes, 50 és 100 év közötti csertölgyei váltak a pusztítás áldozataivá. Az egyesület úgy tudja, hogy az egyik tulajdonos szállodát, vadászházat szándékozik építeni a kiirtott erdő helyén, ám a beruházáshoz eleve nem kapott hatósági hozzájárulást. Itt ugyanis egy olyan természetvédelmi területről van szó, amely a Budapestet körülvevő ökológiai háló része - tette hozzá.

Tóth Tivadar, Piliscsaba jegyzője az MTI-nek megerősítette: nem adtak ki építési engedélyt, és az illegális erdőirtás ügyében intézkedést kértek a hatósági eljárásra jogosult Fővárosi és Pest Megyei Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságától, ahonnan azt a választ kapták: február 20-án közös bejárást tartanak a területen.

Csecserics István, Pest megye főügyész-helyettese arról tájékoztatta az MTI-t, valóban megérkezett a feljelentés, amelyet továbbítottak a hatáskörileg illetékes Budaörsi Városi Ügyészségnek, hogy vizsgálja meg a károkozás körülményeit. Amennyiben a feljelentés megalapozott és a környezetkárosítás olyan mértékű, amely nem teszi lehetővé az eredeti állapot visszaállítását, úgy akár nyolc év büntetést is kiszabhat a bíróság - jegyezte meg a főügyész-helyettes.

MTI

mno.hu 02-13 , metro.hu 02-13 , index.hu 02-13

Lazított az erdők védelmén a főváros

Budapest új vagyonrendelete szerint a jövőben elvileg értékesíthetők lesznek a főváros természetvédelmi területei és erdői. A Levegő Munkacsoport szerint így nem csak zöldterületet, de hatalmas összegeket is bukhat az önkormányzat. Az erdők átsorolásáról szóló javaslatot beterjesztő Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes szerint így is elég védelmet kapnak az erdők, mindössze változtattak védettségükön, mert indokolatlan volt korábbi, mindenfajta értékesítést gátló besorolásuk. Igaz, a parkokat például ez a kategória védi.

Stb. részletesen kifejtve: origo.hu 02-14