Falopások, avagy illegális fakitermelés (FLEGT)

Sajtószemléinkben korábban is többször foglalkoztunk már ezzel a kellemetlen jelenséggel: állami és magán erdőtulajdonosoktól is egyre több esetben és nagyobb mértékben lopnak fát. A már kitermeltet, de sok esetben a tolvaj dönti le a fát a tövéről. A rőzsehordó néne lehet hogy már csak a mesében van, ma inkább a kisebb tételeket kerékpáron, a nagyobb mennyiségeket pedig akár teherautóval viszik.

Gond van az erdők őrzésével, de ha kézrekerül a tolvaj, akkor sem biztos, hogy elnyeri méltó büntetését, illetve hogy megtérül a tulajdonos, illetve a gazdálkodó kára.

Nagyon sokan olvastak vagy hallottak mostanában a Sajóládi erdő esetéről, de álljon itt néhány további is. Ugyanakkor érdekes az a 2007 tavaszán készült felmérés, mely szerint Magyarország az EU-ban az illegális fakitermelések esetében a minősítő ranlistán az egyátalán nem előkelő: hátulról harmadik helyen volt 2006-ban és 2007-ben is. A helyzet súlyos, a jogalkotó igyekszik olyan szabályokat alkotni, ami javíthat ezen.

Lássuk a részleteket:

(a) cikkek a falopásról;

(b) A WWF barométere a európai illegális fakitermelésről;

(c) a hatóság igyekezete.

Szisztematikusan folyik az erdők kirablása:

Törvénymódosítást szorgalmaz a magyarországi erdők védelme érdekében a Kis- és Középbirtokosok Egyesülete, mivel a fatolvajokat megélhetési bűnözőként kezelik. Súlyos problémának látják, hogy a falopások miatt rendszerint az erdő tulajdonosát büntetik és a mezőőri járulékot is behajtják rajtuk.

Eddig több száz hektár erdőt raboltak ki fatolvajok az ország különböző területein az idei télen, nagy károkat okozva az erdőtulajdonosoknak - írja a Magyar Hírlap. A Kis- és Középbirtokosok Érdekvédelmi Egyesülete szerint azonnali törvénymódosításra van szükség a magántulajdon védelmében. Mint állítják, Magyarországon jelenleg megélhetési bűnözőként kezelik a fatolvajokat, és futni hagyják őket - miközben jogosulatlan fakitermelés miatt minden további nélkül bírságot róhatnak ki az eleve megkárosított erdőbirtokosokra. További részletek: Gazdasági Rádió 12-29, Népszava 12-29 az MTI alapján, Magyar Hírlap 12-28

Hat mezőőrt állítana szolgálatba a mosonmagyaróvári kistérségi társulás: többek közt a szántóföldi lopások és az illegális szemétlerakás megfékezésére alkalmaznák őket. . Tovább: Kisalföld 2007-12-27

Az illegális fakitermelők a társadalom szabályait áthágva lopják a faanyagot.

Az MGSZH Erdészeti Igazgatósága szerint az illegális fakitermelés mértéke 2006-ban megközelítette az 1.000 hektárt és a 300.000 köbmétert. A kitermelt fa értéke mintegy 3 miliárd Ft, az újraerdősítés költsége közel 1 milliárd Ft. E károk mellett közvetett károk is föllépnek (erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, az élővilág degradációja), melyek mértékét megbecsülni sem lehet. S az elültetett facsemetékből csak évtizedek múlva lesz teljes értékű erdő.

Az elkövetésnek két típusa "honosodott" meg. Egyrészt a hagyományos falopás, másrészt a szervezett módon végrehajtott illegális fakitermelés. Hírextra 2007-12-28

Még nincs igazi tél, de a Nyírerdő Zrt. erdeiben máris közel egy millió forintos kárt okoztak a fatolvajok. A lopások visszaszorítását megelőző munkával igyekeznek elérni. DTV 2007-12-20

A WWF felmérse (Illegal Logging Government Barometer) az illegális fakitermelés európai helyzetéről.

Az illegális fakitermeléssel foglalkozó ILLEGAL LOGGING honlapon ha a "Hungary" szóra keresünk, akkor 1 dokumentumot és 6 hírt találhatunk.

Az "EU governments failing the forests" 2007-04-30-i WWF cikk szerint: "Az Illegális Fakitermelések Kormányzeti Barométere azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság és Ausztria teszi a legtöbbet, Írország és Csehország pedig a legkevesebbet annak érdekében, hogy nem tartamosan termelt fa kerüljön az EU piacára."

Részletezve: "Ausztria - mely 2007-re a második lett a listán - javította legjobban tevékenységét az illegális fakitermeléssel szemben a többi országgal összevetve. Lengyelország, Magyarország és Csehország - melyek mindegyikében jelentős az erdőborítás - úgy tűnik nem tartották elsőrangúnak a világméretű erdőcsökkenés ügyét és ennek következtében a leggyengébb ponteredményeket érték el. Ez jelentős eltérést mutat más EU tagországokkal szemben, mint például Litvánia, Lettország, Bulgária, melyek mindegyike sokkal magasabb pontszámot kapott."

Ugyanitt egy másik cikk alapján - amelynek forrása a Prague Daily Monitor-ban jelent meg 2007. április 30-án - az EU országainak ragsora az illegális fakitermelés szempontjából a WWF szerint az alábbi. (A legalacsonyabb szám a legrosszabb állapotokat tükrözi.) A listában Magyarország hátulról a 3. és még Csehország, illetve Írország van mögöttünk.

Ugyanezt taglalja a következő cikk is, megállapítva:

A WWF a 2007. április 30-án közzétett 'Illegális Fakitermelések Kormányzati Barométerében' arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU országok 70%-a elhanyagolja, hogy "valódi intézkedéseket" tegyen az EU-nak az Illegális Fakitermelések Elleni Akcióterve megvalósítására, melyet a Tartamos Gazdálkodás Világtalálkozó követő intézkedései között az EU 2003-ban fogadott el. (megjegyzés: Az itt említett akcióterv a FLEGT = EU Action Plan on Forest Law Enforcement Governance and Trade, melynek fordítása: Az erdészeti jogalkotás, jogalkalmazás és a fakereskedelem szabályozásának megerősítése, ami helyett egyszerűbb a tartalmának megfelelően az Illegális Fakitermelések Elleni Akciótervnek nevezni.)

Ebből a cikkből aztán több lépésben el lehet jutni a WWF 2007. április 30-i Illegális Fakitermelési Barométer című tanulmányához. Ez 0 és 20 pont közötti mezőben osztályozza az országokat.

A legmagasabb (legjobb) pontszámot elért Egyesült Királyság is csak 12,4 pontot kapott a termelők, iletve kibocsátók közül. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ugyanez az ország az EU-ban a legnagyobb importőre az illegális eredetű fának, ha pedig a fát, a papírt és a cellulózt együtt vizsgáljuk, akkor Finnország és Svédország után a harmadik legnagyobb illegális-fa importőr az Egyesült Királyság. Forrás

A 2006. április 21-i WWF jelentés szerint ugyanakkor 2006-ban Magyarország 5,2 pontot ért el, amivel a hátulról 5. helyre kerültünk, magunk mögé utasítva Portugáliát (5), Csehországot (5), Lengyelországot (4), és Írországot (2). Ez kicsit ellentmond a 2007. évi jelentésben lévő 2006. évi referenciaadatoknak, de a lényegen sokat nem változtat.

Az illegális fakitermeléssel foglalkozó honlapon egyetlen cikk szerepel konkrét magyar esetről: 2007 február 1-i dátummal. A cikk Hajdú Tiborra hivatkozva egy 5 ha-os zalai esetet ír le, a Caboodle cikke alapján, mely az uno.hu helyről vette azt, ahol viszont a magyar nyelvű forrás már nem található meg.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tervei szerint csak származási igazolással lehetne a kitermelt faanyagot közúton szállítani. Lapos Tamás, a tárca erdészeti osztályának vezetője az InfoRádiónak elmondta: így visszaszorítható az illegális fakitermelés.

Az erdészeti szakigazgatás nem tud beavatkozni, ha valahol lopják a fát: a hatóság jelenlegi létszáma nem teszi lehetővé, hogy erdőőrzési feladatokat lásson el - mondta az InfoRádiónak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti osztályának vezetője, aki szerint éppen ezért jogszabályokkal kell megpróbálni megvédeni az erdőket.

A tervek szerint 2008. első félévében módosul majd az erdőtörvény, emellett terjeszti majd elő a kormány javaslatát az illegális fakitermelés visszaszorítására. A törvény előírná, hogy kitermelt faanyagot csak származási igazolással lehet közúton szállítani.

Az októberben történtekből - amikor egy természetvédelmi őr lelőtt egy fatolvajt - le kell vonni a tanulságokat, és ennek megfelelően kell módosítani az őrszolgálatok működésén.

Az engedély nélküli fakitermelésnek jellemzően két fajtája van: az egyik a falopás, a másik célja pedig kifejezetten a haszonszerzés. Ez utóbbi esetekben az erdőterületeket felvásárolják - azok gyakran hajléktalanok nevére kerülnek - a tulajdonos pedig engedély nélkül termeli ki és adja el a fát.

Forrás: Inforádió 2007-12-19