|
||||||||||||||||||||||
FATÁJ archívum:
A régebbi megjelenéssel:
|
2007-12-14
Anyagok a bútorgyártásban Az állandóan változó trendek a bútorok színvilágán túl anyaghasználatukra is erőteljesen kihatnak: egyre többféle anyagból készülnek az otthonunkat benépesítő mobíliák.
De mik is pontosan ezek a matériák? A Bányai Bútorok Kft. most a fontosabb bútoripari anyagok és fogalmak eligazodásában kívánja segíteni az olvasót. Egy alapvető félreértés: a pozdorja. Ezt az anyagot valójában lágyszárú növényekből (pl.:len) készítik, s bár ritkán, speciális helyeken szigetelőanyagként használják, bútorgyártásra puhasága miatt szinte teljesen alkalmatlan. A laikus a "pozdorja" jelentése alatt a faforgácslapot érti. Két fő csoportja az egy- és háromrétegű faforgácslap. (Az egyrétegűt főként az építőiparban illetve az épületasztalos iparban, míg a bútorgyártáshoz a jobb minőségű háromrétegű faforgácslapot alkalmazzák. Utóbbinak alsó és felső része apróbb szemcséjű, melynek középső részébe nagyobb méretű faforgácsot préselnek. Az így kapott lap felülete sima és megfelelő keménységű lesz). A másik nagy mennyiségben használt anyag a világos barnaszínű farostlemez. Mint a neve is elárulja, a faaprítékot rostjaira bontják és hasonlóan, mint a papírgyártásnál azt préselik sík lemezekké. Itt is két válfajról beszélhetünk. Az egyik az utóbbi időben egyre ritkábban alkalmazott hagyományos farostlemez, ami általában 4 mm vastagságú és főként a szekrények hátlemezét alakítják ki belőle. A másik, jobb minőségű alapanyag az MDF. Ezt jóval nagyobb nyomáson préselik össze, ezért ez egy tömörebb, jobban megmunkálható, akár díszítő marással is ellátható, festhető anyag. Miért nem tömörfa? A fent részletezett anyagoktól (bútorlapok) a laikus felhasználó gyakran idegenkedik, mivel ez nem "igazi fa". Hozzáértő kezekben, megfelelő bevonatokkal ezek az anyagok azonban a fával szinte egyenértékű termékekké válhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a bútorgyártásra alkalmas fafajok viszonylag csekély mennyiségben állnak rendelkezésre, és ezen kivágott fáknak is csak a 30 - 40 % -a használható fel tömörfa bútoralkatrészek kialakítására. A maradék 60 - 70 % nagy része, illetve a kevésbé értékes fafajok kizárólag forgácslap illetve MDF lapok gyártására alkalmasak. Ha szeretnénk bútorunkon "élő fával" találkozni és hajlandóak vagyunk egy kis többletköltséget áldozni erre, akkor a fafurnéros bútorok közül választhatunk. Ennél a megoldásnál a szekrénytestekhez forgácslapra, ajtólapok esetében MDF lapra egy vékony (0.6 -0.8 mm) faréteget ragasztanak, így a felhasználó a látható felületeken természetes fával találkozik. További előnye, hogy a ritkább egzóta fajok (úgy, mint: makassar, wenge, paliszander, szatíndió, indiai vadalma) nagyobb mennyiségben is elérhetőek (mivel a bútorgyártáshoz használt 3-4 cm vastag fapadlóból 40 -50 darab furnérlap jön ki). A furnér a Bányai Bútorokhoz 2-3 méter hosszú és 8-20 cm széles lapokban érkezik. Egy 2 m x 60 cm-es lap fafurnérral való bevonása során először a keskeny csíkokból úgynevezett furnérterítéket képeznek, amely mérete néhány centivel nagyobb, mint a fent említett kész méret. A terítéket egy speciális ragasztógép segítségével képezik, ami a vékony (0.6 -0.8 mm !!!) toldandó élekre felhordja a ragasztót, és azokat hézagmentesen összeilleszti. A furnér élragasztással történő táblásítása számos előnnyel jár a régebbi technológiákkal ellentétben. Nem keletkezik hézagos toldás és stabilabb illesztés érhető el vele. A faforgácslapra a furnérterítéket egy nagyteljesítményű hőpréssel kasírozzák rá.
Festett felületek A színre festett bútorok alapját a fentebb említett MDF alkotja. A megfelelő formájú nyers MDF lapot alapos csiszolás után egy úgynevezett izoláló lakkréteggel látják el, ami a farostokat lezárja, és következő lakkréteg könnyen csiszolható alapjául szolgál. Az izoláló réteg után egy köztes fehér színű lakkréteg kerül, amit szintén egy alapos finom csiszolás követ. Azután kerül fel a végső színes vagy fehér fedőlakk. Magas fényű ajtólapok esetében a színes lakkrétegre több réteg magas fényű színtelen, rendkívül kemény lakkot hordanak fel. Ezt követi egy speciális többlépcsős polírozás, ami szinte egy kifogástalan fényes felületet eredményez.
Tömörfa ajtólapok A tömörfa ajtólapok gyártásánál is van néhány fontos szabály, amit érdemes kiemelni. A nyers tömörfát a megmunkálás előtt számítógép vezérelte szárítókamrába helyezik, ahol fafajtól és a kezdeti nedvességtartalomtól függően a nyersanyagot 1-3 hétig 8% relatív nedvességtartalomra állítják be. Ez a művelet nagyon fontos, mert ha egy nedves fából legyártott ajtólapot beállítunk a száraz lakásba, akkor a fa felveszi a lakás relatív nedvességtartalmát (általában 8%) és ennek következtében összeszárad és nyílások, repedések keletkeznek az illesztéseknél. A vákuumfóliázott lapok alapvetően ajtólapok anyagaként szolgálnak. A profilozott MDF lapokra speciális hőre lágyuló ragasztót hordanak fel, majd egy PVC fóliát kasíroznak rá. A Bányai Bútoroknál nagy figyelmet fordítanak a felület előkészítésére. A nyers, profilozott MDF felületét finom kezek csiszolják simára. Speciális megvilágítás alatt ellenőrzik le a felületi minőséget.
Forrás: Inspiral |
| ||||||||||||||||||||
|