Sajtószemle

EU társfinanszírozott támogatás fás szárú energiaültetvényhez:

December 14-én zárul a kiírás; Somogyból eddig 270 hektárra 34 pályázat érkezett be. - Gyorsan fejlődő fák ültetéséhez nyújtanak anyagi forrást - számolt be Nádas József, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságának igazgatója. - A faállományt 2-5 évente vágják ki, leaprítják, s erőművekben elégetik.

Szakemberek szerint a vártnál kevesebben pályáztak. A jelentkezők nagy része feltehetően bizonytalannak tartja a hosszú távú megtérülést, továbbá kíváncsi az energiaszektorban zajló átalakulásokra. sonline.hu 12-10

A mi házunk a székely ház - milyen könnyű is volna e rovat szerkesztőjének a dolga, ha a gyakorlat is megfelelne ennek a kijelentésnek. Csakhogy itt Székelyföldön egyre kevesebb a székely ház, épp ezért van egyre nagyobb szükség megőrzésére, mai igényekhez igazítására, sőt, márkaként való levédésére. Többek között a felsoroltak megvalósítását tűzte ki célul a gyergyócsomafalvi Marosparti Népfőiskola (Bognyeső iskola), amelynek második, tanévnyitó konferenciája ma (dec.8.) kezdődik.

A székely ház egyik fő ismérve, hogy fából készült - kezdi a felsorolást Köllő Miklós, gyergyócsomafalvi származású, Csíkszeredában élő építész. - A másik jellegzetessége, hogy más háztípusokkal ellentétben, nálunk van egy helyiség, amelyiknek legalább az egyik oldala hiányzik: ez az eresz. Ősszel-tavasszal itt éltek eleink, az ereszben. Fűtésmódja is sajátos volt: kémény nélküli füstlyukas épületben nyitott kandalló, cserepes.

...

Székely ház ma ritkán épül, faház sem túl sűrűn. A faház-építők többsége külföldi megrendelőknek dolgozik, de nem székely házat exportál: finn, svájci, német mintára készíti az épületeket, és maga is csak a legritkább esetben lakik faházban, jegyzi meg az építész.

A cikk eztán alaposan elemzi a székely ház jellegzetességeit. Érdemes elolvasni: erdely.ma 12-08

A kamara teljes tekintélyével támogatja egy új faipari, erdészeti és asztalosipari kiállítás és vásár megrendezését Sopronban - jelentette ki Horváth Vilmos elnök. Ebben partner az önkormányzat is, amely hosszú távon egy multifunkciós csarnok építését tervezi.

A soproni vásárok egyik legnagyobb gondja az elmúlt években egy megfelelő nagyságú kiállítási csarnok hiánya volt. Az aréna erre nem vagy csak részben alkalmas, és más a funkciója. Ezért elengedhetetlen egy multifunkciós csarnok építése.

Az önkormányzat hosszú távú tervei között valóban szerepel egy ilyen létesítmény megvalósítása - tudtuk meg Simon István alpolgármestertől. - Egy multifunkciós csarnok lehetőséget teremt a turizmus feltételeinek javítására is. Az azonban még nem dőlt el, hogy milyen forrásból épülne fel, mert több milliárd forintról van szó. Elvben szóba jöhet pályázat és a magántőke is. Ez azonban csak az első lépés, hiszen egy ilyen csarnok fenntartása, gazdaságos üzemeltetése sem egyszerű, ezért alaposan kimunkált elképzelésekre van szükség, mielőtt  döntés születne. Addig is az önkormányzat támogatja az Inno Lignót, a megvalósításban pedig a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. játszik majd fontos szerepet. kisalfold.hu 12-08

Veszélyeztetheti a nemzeti parkok védett értékeit az erőltetett ütemben bővített állattenyésztés, amelyet az Európai Unió is támogat.

Aggódnak egyes természetvédők amiatt, hogy túl gyorsan terjed az állattartás az alapvetően a természeti értékek megőrzésére létesített nemzeti parkokban. Mert bár a legeltetés természetvédelmi érdek is, az állattartás felfuttatására nem emiatt, hanem anyagi megfontolásokból szánták rá magukat. A természet védelme ugyanis inkább csak viszi a pénzt, ezzel szemben az állattenyésztés az uniós agrártámogatások jóvoltából némi hasznot hozhat. A brüsszeli források az idén például már megközelítőleg pótolják azt a bő 1 milliárd forintot, amennyivel 2003 óta a védett természeti területeket kezelő kilenc igazgatóság éves állami támogatása leapadt. Csakhogy a pillanatnyi költségvetési érdek nemcsak a természetvédelmi szempontokat írhatja felül, hanem olyan fejlesztésekbe is belehajszolhatja a nemzeti parkokat, amelyek a brüsszeli agrárpolitika megváltozásával fenntarthatatlanná válnak.

A döntően agrármérnökök által diktált növekedés mellett az az érv, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben az állatállomány a felére csökkent, ráadásul a nemzeti parkokban olyan szabadon tartott ősi magyar fajták élnek, mint a szürkemarha, a bivaly, a racka juh vagy a hucul ló, amelyeknek a génmegőrzése is kiemelt feladat. Csakhogy télen nekik is szénára van szükségük - veti ellen sok ökológus -, ahhoz pedig a parkokban kaszálni kell. Márpedig a védett növény- és állatfajok többsége azokon a gyepeken él, amelyek takarmányként is szolgálnak, vagyis a jó minőségű állati eledelt előteremtő nyár eleji kaszálás éppen a növények virágzását, a madarak fiókáit veszélyezteti, következésképp a védendő fajok szaporodását. Magasabb fűben, lucernában költ például a hazai puszták néhány évtizede még jellegzetes madara, a túzok, amelyből az utóbbi években már csak 1200 egyedet számláltak, vagy a nedvesebb rétek szárnyasa, a haris, amelynek állománya ma már néhány száz párra csökkent. Szakmai berkekben egyetértenek ugyan, hogy június 15-e előtt nem szabad kaszálni, ám minél nagyobb az eltartandó állatállomány, annál nagyobb a szükség a több és jobb eledelre.

Az állattartás 30-40 százalékos bővítése ugyanakkor a felettes szerv, a környezetvédelmi tárca elvárása is, és Haraszthy László szakállamtitkár szerint éppen a gyepek rendben tartásához van szükség az állatállományra. A nemzeti parkok szeptemberben elfogadott, 2016-ig szóló vagyonkezelési tervei - a parkok eltérő adottságaira ügyet sem vetve - egytől egyig az uniós pénzekre alapozott állattartásra építenek. Annak ellenére ezt teszik, hogy a nemzeti parkok költségvetési szervezetként a kedvezőtlen adottságú területek támogatásából már az idén kiszorultak, és bizonytalan a részesedésük az egyszerűsített területalapú támogatást 2009-től felváltó egységes uniós gazdaságtámogatásból is. Ráadásul 2013 után az unió agrárpolitikája és költségvetése is várhatóan gyökeresen megváltozik.

E brobléma további fejtegetése után a cikk mást is megpendít:

Már csak az a kérdés, marad-e elég vagyonuk a nemzeti parkoknak a tőlük elvárt, mintegy 2 milliárd forintos bevétel kitermelésére. A kormány ugyanis október elején egy rendelettel újabb bizonytalansági tényezőt csempészett a nemzeti parkok életébe. E szerint a januártól felálló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megtagadhatja a vagyonkezelési szerződés megkötését az egyes költségvetési szervezetekkel, így például a nemzeti parkok igazgatóságaival, ha az adott vagyon nem valamilyen jogszabály alapján került állami tulajdonba. Márpedig országosan több tízezer hektárra tehető az olyan védett természeti terület, amely például állami gazdaságokból vagy vásárlással került a nemzeti parkokhoz, és amelyet most egy tollvonással magához vonhat, majd más gazdálkodó szervezetnek adhat tovább az MNV.

A teljes cikk: hvg.hu 12-05

Az ajkai Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2008. nyarára tervezi az új ács-asztalos tanműhely átadását.

A tanműhely részére 2006 tavaszán a Veszprém Megyei Önkormányzat megvásárolta a hajdani Bányászklubot Ajka-Csingerben. Az épületben egy faipari komplexum kialakításába kezdett az iskola, a kétszintes ingatlant három ütemben szándékoztak felújítani. A felújításról a cikk további részletei: naplo-online 12-05

Illékony oldószer (VOC) szabályozás Romániában és annak ipari következményei.

Az EU irányelvei a tagság következtében Romániában is érvényesülnek a nemzeti jogba átültetés, a honosítás által. Ennek következményeit mutatja az alábbi cikkrészlet:

Novemberben életbe lépett az Európa Tanács 1999/13-as számú, a szerves illóanyagok kibocsátását korlátozó direktívája. A faipari dolgozók érdekvédelmi szervezete attól tart, a szabályozás következményeként sok ember kerül majd utcára.

A Bútorgyártók Romániai Egyesülete és a Faipari Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSZSZSZ) megpróbálta elérni, hogy elhalasszák a direktíva alkalmazását, mely az évi 15 tonnánál több illó szerves anyagot tartalmazó festéket, pácot és lakkot felhasználó cégekre vonatkozik. A két szervezet szeptemberben átiratot nyújtott be a kormány európai uniós ügyosztályához, a Környezetvédelmi és a Fenntartható Fejlesztés Minisztériumához, valamint az Európai Bizottsághoz. "Komoly kétségeink vannak azt illetően, hogy tartható-e a határidő, figyelembe véve a nehézségeket, melyekkel szembesülünk: az alternatív felületkezelő anyagok magas árát, a kellő minőség elérésének magasabb költségeit az új anyagokkal, a gyártási folyamat megnyúlását stb.", áll a dokumentumban.

A teljes cikk: edely.ma 12-05

A KlímaFa Kft. erdeje nyeli el a Vatikán idei CO2 kibocsátását.

A The New York Times nemrég terjedelmes cikkben számolt be arról a magyar környezetvédő vállalatról, amely különös alkut kötött a Vatikánnal. A KlímaFa nevű cég Tiszakeszin 37 hektárnyi erdőt telepít: akkora területen, ami elméletileg semlegesíti a Vatikán idei - az autókból, a fűtésből, a Szent Péter-bazilika éjszakai világításából származó - szén-dioxid-kibocsátását.

Az új telepítés a Vatikáni erdő nevet kapja majd. Ezzel az egyezménnyel a Vatikán lesz az első szén-dioxid-mentes állam a világon. Ahogy XVI. Benedek pápa kijelentette: a világ közösségeinek tisztelni kell a zöld mozgalmakat, hiszen a Teremtés könyvében is azt olvashatjuk, hogy Isten az embert tette meg a Föld védelmezőjének.

A cég és a Vatikán között aláírt egyezményt a Szentszék kulturális kongregációjának szóvivője úgy kommentálta, mint ami felér egy penitenciával a Vatikán számára. A KlímaFa számára is szimbolikus jelentőségű, hogy első telepítésüket az egyházi állam számára ajánlották fel. Az elkövetkező évtized során a cég több mint tízezer hektáron tervezi őshonos, elegyes fafajú erdők helyreállítását. Kezdő lépésként a Bükki Nemzeti Parkban mintegy ezer hektár újraerdősítésére készülnek a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei segítségével. A KlímaFa az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentési egységeinek az európai környezetvédelmi piacon való értékesítéséből számít bevételre. hetivalasz.hu 11-22

A KlímaFa honlapja: http://www.klimafa.com A KlímaFa Kft. egy bejegyzett magyar cég, amelynek többségi tulajdonosa a Planktos Inc. Ez utóbbi a New York-i tőzsdén jegyzett Solar Energy Limited (SLRE. OB) 100%-os leányvállalata. A Klímafa honlapján a balsávban, az itt látható fotó alatti szöveg: "Haraszty László környezet- és természetmegőrzésért felelős szakállamtitkár, Szalay Sándor erdészeti ügyekkel foglalkozó főtanácsos és Russ George, a Klímafa vezérigazgatója elégedetten mosolyog a klímaerdő megállapodás aláírásást követően. (2006.01.20.)"

Ugyanerről a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján A KlimaFa kft hétezer hektár erdőt ültet a Vatikán nevében a Bükki Természeti Parkban címmel rádióriport hallgatható meg. Ugyanott az írott cikk: Magyar adománynak köszönhetően a Vatikán a világ első széndioxidmentes állama.

Továbbá: klimanet.org , stb., a Google-n 998 találat van arra, hogy KlímaFa.

A "Béres csepp - Az év természetfotósa 2007" pályázat győztese a 39 éves Karai Csaba lett.

A FATÁJ nem fotósújság, ez a hír mégis azért lehet érdekes itt, mert a vele készült riportból megtudhatjuk: "- Bútoripari vállalkozásom van, ott dolgozom. Valószínű, hogy a fotózásból nem tudnék annyi pénzt keresni, hogy eljussak a Galápagos-szigetekre, Afrikába vagy az Antarktiszra."

A Fatudakozóban, illetve az ennek alapját képező FAKAT Komplex-ben (ez utóbbi CD-n érhető el) hamar megtalálhatjuk, hogy ő a zsámbéki ALEX Fémbútor és Iskolabútor Gyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatója. A Céghírek ben látható cégbírósági adatok szerint az Alex Fémbútor Kft. 150 főnek ad munkát és 1,5 Md Ft volt a 2006. évi árbevétele. A cég honlapján (www.alexbutor.hu) légifényképen látható az impozáns csarnok és termékkínálat.

A Karai Csabával készült riport és fényképei láthatóak itt: hetivalasz.hu 11-29

Bizonytalanná válhat a HM Erdőgazdaságok sorsa?

Az új vagyontörvényt másként értelmezi a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a HM. A Tanács szerint a HM erdők uganolyanok, mint a többi állami erdők. A HM szerint ezek védelmi területnek és katonai övezetnek minősülnek, így róluk az Alkotmány és a honvédelmi törvény rendelkezik. 2007. október végén a szeptember 10-én elfogadott vagyon-törvényre hivatkozva az ÁPV Rt. referenst jelölt ki az erdőgazdaság ügyeinek felügyeletére, ami jelezte a helyzet komolyságát.

Az 1995-ös vagyontörvény szerint három erdőgazdaság tulajdonosi jogainak gyakorlója a HM, ugyanakkor az új vagyontörvényben ez már nem szerepel. Ha a helyzet nem változik, és nem sikerül a feleknek megegyezésre jutniuk, a szakemberek szerint pl. a kaszói erdőgazdaság elveszti önállóságát, és 15 ezer hektárnyi erdőterületével integrálódni kényszerül valamely másik nagy gazdasághoz, csakúgy, mint annak idején a lábodi erdészet. Ez a sors várhat a másik két érintett HM erdőgazdaságra is, a minisztérium pedig ezzel elveszítené a katonai gyakorlatra - Somogyban ritkán, Veszprémben gyakorta - használt területeit. Így a jövőben komoly bérleti díjat kellene fizetnie egy-egy harcászati megmozdulásért, legyen az hazai vagy NATO-hadgyakorlat.

Kaszópuszta tulajdonviszonyai nem csak az erdőterületek szempontjából rendezetlenek. A faluba vezető mintegy 40 km út az erdőgazdaság tulajdona. Ezek a közforgalom számára megnyitott magánutak: mindenki használhatja és használja is, ám az útkarbantartás költségeit - évi több millió forintot - az erdőgazdaságnak kell állnia. Rt-ként még csak nem is pályázhat útfelújításra. A szennyvízhálózat fejlesztésére viszont a település önkormányzata nem tudott pályázni, mivel az is erdészeti tulajdonban volt. A vadász- és konferenciaturizmusra használt üdülőt azonban egyelőre csak bérli az államtól az erdőgazdaság. A visszásságok megszüntetésére vagyoncsere lehet a megoldás, ezek kezdeti lépéseit már megtették, kérdés, ki és hogyan tudja majd befejezni. sonline.hu 12-02 alapján

Több természetvédelmi őr, nagyobb zöldhatóság 2008-ra. Ismét önálló lesz az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

A tervek szerint 2010-ig a mostani 200-ról 335 fővre emelik a természetvédelmi őrök létszámát. Az ország területét (93.000 km2) figyelembe véve, most átlagosan 465 km2/fő a működési terület, ami a létszámnöveléssel 277 km2/fő-re csökken. A természetvédelmi őrszolgálat 2010-re érheti el az elégségesnek nevezhető 450 fős (206 km2/fő) létszámot.

Kiemelt feladatuk a védett természeti területek és értékek megóvása, a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése. Feladataik közé tartozik még a régészeti lelőhelyek felügyelete is. Szabálysértési, államigazgatási és büntető eljárást kezdeményezhet, valamint helyszíni bírságot szabhat ki. Szolgálati fegyverrel is rendelkeznek, ezt azonban kizárólag önvédelemből használhatják.

A Parlament előtt lévő - még el nem fogadott - költségvetés alapján 18%-kal 95 milliárd forintra emelkednek 2008-ban a környezetvédelemre jutó állami források. A többlet fedezetet nyújthat ahhoz, hogy a természetvédelmi őrszolgálat mellett a környezetvédelmi felügyelőségek is megerősödjenek. A tervek szerint a zöldhatóság jelenlegi 1346 fős létszáma 2008--ban 227 fővel emelkedik. fn.hu 11-30, hirextra 11-30

Újra nemzeti park lesz az Őrség: gondola.hu 12-06