Sajt�szemle

EU t�rsfinansz�rozott t�mogat�s f�s sz�r� energia�ltetv�nyhez:

December 14-�n z�rul a ki�r�s; Somogyb�l eddig 270 hekt�rra 34 p�ly�zat �rkezett be. - Gyorsan fejl�d� f�k �ltet�s�hez ny�jtanak anyagi forr�st - sz�molt be N�das J�zsef, a Mez�gazdas�gi Szakigazgat�si Hivatal erd�szeti igazgat�s�g�nak igazgat�ja. - A fa�llom�nyt 2-5 �vente v�gj�k ki, leapr�tj�k, s er�m�vekben el�getik.

Szakemberek szerint a v�rtn�l kevesebben p�ly�ztak. A jelentkez�k nagy r�sze feltehet�en bizonytalannak tartja a hossz� t�v� megt�r�l�st, tov�bb� k�v�ncsi az energiaszektorban zajl� �talakul�sokra. sonline.hu 12-10

A mi h�zunk a sz�kely h�z - milyen k�nny� is volna e rovat szerkeszt�j�nek a dolga, ha a gyakorlat is megfelelne ennek a kijelent�snek. Csakhogy itt Sz�kelyf�ld�n egyre kevesebb a sz�kely h�z, �pp ez�rt van egyre nagyobb sz�ks�g meg�rz�s�re, mai ig�nyekhez igaz�t�s�ra, s�t, m�rkak�nt val� lev�d�s�re. T�bbek k�z�tt a felsoroltak megval�s�t�s�t t�zte ki c�lul a gyergy�csomafalvi Marosparti N�pf�iskola (Bognyes� iskola), amelynek m�sodik, tan�vnyit� konferenci�ja ma (dec.8.) kezd�dik.

A sz�kely h�z egyik f� ism�rve, hogy f�b�l k�sz�lt - kezdi a felsorol�st K�ll� Mikl�s, gyergy�csomafalvi sz�rmaz�s�, Cs�kszered�ban �l� �p�t�sz. - A m�sik jellegzetess�ge, hogy m�s h�zt�pusokkal ellent�tben, n�lunk van egy helyis�g, amelyiknek legal�bb az egyik oldala hi�nyzik: ez az eresz. �sszel-tavasszal itt �ltek eleink, az ereszben. F�t�sm�dja is saj�tos volt: k�m�ny n�lk�li f�stlyukas �p�letben nyitott kandall�, cserepes.

...

Sz�kely h�z ma ritk�n �p�l, fah�z sem t�l s�r�n. A fah�z-�p�t�k t�bbs�ge k�lf�ldi megrendel�knek dolgozik, de nem sz�kely h�zat export�l: finn, sv�jci, n�met mint�ra k�sz�ti az �p�leteket, �s maga is csak a legritk�bb esetben lakik fah�zban, jegyzi meg az �p�t�sz.

A cikk ezt�n alaposan elemzi a sz�kely h�z jellegzetess�geit. �rdemes elolvasni: erdely.ma 12-08

A kamara teljes tekint�ly�vel t�mogatja egy �j faipari, erd�szeti �s asztalosipari ki�ll�t�s �s v�s�r megrendez�s�t Sopronban - jelentette ki Horv�th Vilmos eln�k. Ebben partner az �nkorm�nyzat is, amely hossz� t�von egy multifunkci�s csarnok �p�t�s�t tervezi.

A soproni v�s�rok egyik legnagyobb gondja az elm�lt �vekben egy megfelel� nagys�g� ki�ll�t�si csarnok hi�nya volt. Az ar�na erre nem vagy csak r�szben alkalmas, �s m�s a funkci�ja. Ez�rt elengedhetetlen egy multifunkci�s csarnok �p�t�se.

Az �nkorm�nyzat hossz� t�v� tervei k�z�tt val�ban szerepel egy ilyen l�tes�tm�ny megval�s�t�sa - tudtuk meg Simon Istv�n alpolg�rmestert�l. - Egy multifunkci�s csarnok lehet�s�get teremt a turizmus felt�teleinek jav�t�s�ra is. Az azonban m�g nem d�lt el, hogy milyen forr�sb�l �p�lne fel, mert t�bb milli�rd forintr�l van sz�. Elvben sz�ba j�het p�ly�zat �s a mag�nt�ke is. Ez azonban csak az els� l�p�s, hiszen egy ilyen csarnok fenntart�sa, gazdas�gos �zemeltet�se sem egyszer�, ez�rt alaposan kimunk�lt elk�pzel�sekre van sz�ks�g, miel�tt� d�nt�s sz�letne. Addig is az �nkorm�nyzat t�mogatja az Inno Lign�t, a megval�s�t�sban pedig a Sopron Holding Vagyonkezel� Zrt. j�tszik majd fontos szerepet. kisalfold.hu 12-08

Vesz�lyeztetheti a nemzeti parkok v�dett �rt�keit az er�ltetett �temben b�v�tett �llatteny�szt�s, amelyet az Eur�pai Uni� is t�mogat.

Agg�dnak egyes term�szetv�d�k amiatt, hogy t�l gyorsan terjed az �llattart�s az alapvet�en a term�szeti �rt�kek meg�rz�s�re l�tes�tett nemzeti parkokban. Mert b�r a legeltet�s term�szetv�delmi �rdek is, az �llattart�s felfuttat�s�ra nem emiatt, hanem anyagi megfontol�sokb�l sz�nt�k r� magukat. A term�szet v�delme ugyanis ink�bb csak viszi a p�nzt, ezzel szemben az �llatteny�szt�s az uni�s agr�rt�mogat�sok j�volt�b�l n�mi hasznot hozhat. A br�sszeli forr�sok az id�n p�ld�ul m�r megk�zel�t�leg p�tolj�k azt a b� 1 milli�rd forintot, amennyivel 2003 �ta a v�dett term�szeti ter�leteket kezel� kilenc igazgat�s�g �ves �llami t�mogat�sa leapadt. Csakhogy a pillanatnyi k�lts�gvet�si �rdek nemcsak a term�szetv�delmi szempontokat �rhatja fel�l, hanem olyan fejleszt�sekbe is belehajszolhatja a nemzeti parkokat, amelyek a br�sszeli agr�rpolitika megv�ltoz�s�val fenntarthatatlann� v�lnak.

A d�nt�en agr�rm�rn�k�k �ltal dikt�lt n�veked�s mellett az az �rv, hogy az elm�lt csaknem k�t �vtizedben az �llat�llom�ny a fel�re cs�kkent, r�ad�sul a nemzeti parkokban olyan szabadon tartott �si magyar fajt�k �lnek, mint a sz�rkemarha, a bivaly, a racka juh vagy a hucul l�, amelyeknek a g�nmeg�rz�se is kiemelt feladat. Csakhogy t�len nekik is sz�n�ra van sz�ks�g�k - veti ellen sok �kol�gus -, ahhoz pedig a parkokban kasz�lni kell. M�rpedig a v�dett n�v�ny- �s �llatfajok t�bbs�ge azokon a gyepeken �l, amelyek takarm�nyk�nt is szolg�lnak, vagyis a j� min�s�g� �llati eledelt el�teremt� ny�r eleji kasz�l�s �ppen a n�v�nyek vir�gz�s�t, a madarak fi�k�it vesz�lyezteti, k�vetkez�sk�pp a v�dend� fajok szaporod�s�t. Magasabb f�ben, lucern�ban k�lt p�ld�ul a hazai puszt�k n�h�ny �vtizede m�g jellegzetes madara, a t�zok, amelyb�l az ut�bbi �vekben m�r csak 1200 egyedet sz�ml�ltak, vagy a nedvesebb r�tek sz�rnyasa, a haris, amelynek �llom�nya ma m�r n�h�ny sz�z p�rra cs�kkent. Szakmai berkekben egyet�rtenek ugyan, hogy j�nius 15-e el�tt nem szabad kasz�lni, �m min�l nagyobb az eltartand� �llat�llom�ny, ann�l nagyobb a sz�ks�g a t�bb �s jobb eledelre.

Az �llattart�s 30-40 sz�zal�kos b�v�t�se ugyanakkor a felettes szerv, a k�rnyezetv�delmi t�rca elv�r�sa is, �s Haraszthy L�szl� szak�llamtitk�r szerint �ppen a gyepek rendben tart�s�hoz van sz�ks�g az �llat�llom�nyra. A nemzeti parkok szeptemberben elfogadott, 2016-ig sz�l� vagyonkezel�si tervei - a parkok elt�r� adotts�gaira �gyet sem vetve - egyt�l egyig az uni�s p�nzekre alapozott �llattart�sra �p�tenek. Annak ellen�re ezt teszik, hogy a nemzeti parkok k�lts�gvet�si szervezetk�nt a kedvez�tlen adotts�g� ter�letek t�mogat�s�b�l m�r az id�n kiszorultak, �s bizonytalan a r�szesed�s�k az egyszer�s�tett ter�letalap� t�mogat�st 2009-t�l felv�lt� egys�ges uni�s gazdas�gt�mogat�sb�l is. R�ad�sul 2013 ut�n az uni� agr�rpolitik�ja �s k�lts�gvet�se is v�rhat�an gy�keresen megv�ltozik.

E brobl�ma tov�bbi fejteget�se ut�n a cikk m�st is megpend�t:

M�r csak az a k�rd�s, marad-e el�g vagyonuk a nemzeti parkoknak a t�l�k elv�rt, mintegy 2 milli�rd forintos bev�tel kitermel�s�re. A korm�ny ugyanis okt�ber elej�n egy rendelettel �jabb bizonytalans�gi t�nyez�t csemp�szett a nemzeti parkok �let�be. E szerint a janu�rt�l fel�ll� Magyar Nemzeti Vagyonkezel� Zrt. (MNV) megtagadhatja a vagyonkezel�si szerz�d�s megk�t�s�t az egyes k�lts�gvet�si szervezetekkel, �gy p�ld�ul a nemzeti parkok igazgat�s�gaival, ha az adott vagyon nem valamilyen jogszab�ly alapj�n ker�lt �llami tulajdonba. M�rpedig orsz�gosan t�bb t�zezer hekt�rra tehet� az olyan v�dett term�szeti ter�let, amely p�ld�ul �llami gazdas�gokb�l vagy v�s�rl�ssal ker�lt a nemzeti parkokhoz, �s amelyet most egy tollvon�ssal mag�hoz vonhat, majd m�s gazd�lkod� szervezetnek adhat tov�bb az MNV.

A teljes cikk: hvg.hu 12-05

Az ajkai Bercs�nyi Mikl�s Szakk�z�piskola, Szakiskola �s Koll�gium 2008. nyar�ra tervezi az �j �cs-asztalos tanm�hely �tad�s�t.

A tanm�hely r�sz�re 2006 tavasz�n a Veszpr�m Megyei �nkorm�nyzat megv�s�rolta a hajdani B�ny�szklubot Ajka-Csingerben. Az �p�letben egy faipari komplexum kialak�t�s�ba kezdett az iskola, a k�tszintes ingatlant h�rom �temben sz�nd�koztak fel�j�tani. A fel�j�t�sr�l a cikk tov�bbi r�szletei: naplo-online 12-05

Ill�kony old�szer (VOC) szab�lyoz�s Rom�ni�ban �s annak ipari k�vetkezm�nyei.

Az EU ir�nyelvei a tags�g k�vetkezt�ben Rom�ni�ban is �rv�nyes�lnek a nemzeti jogba �t�ltet�s, a honos�t�s �ltal. Ennek k�vetkezm�nyeit mutatja az al�bbi cikkr�szlet:

Novemberben �letbe l�pett az Eur�pa Tan�cs 1999/13-as sz�m�, a szerves ill�anyagok kibocs�t�s�t korl�toz� direkt�v�ja. A faipari dolgoz�k �rdekv�delmi szervezete att�l tart, a szab�lyoz�s k�vetkezm�nyek�nt sok ember ker�l majd utc�ra.

A B�torgy�rt�k Rom�niai Egyes�lete �s a Faipari Szabad Szakszervezetek Sz�vets�ge (FSZSZSZ) megpr�b�lta el�rni, hogy elhalassz�k a direkt�va alkalmaz�s�t, mely az �vi 15 tonn�n�l t�bb ill� szerves anyagot tartalmaz� fest�ket, p�cot �s lakkot felhaszn�l� c�gekre vonatkozik. A k�t szervezet szeptemberben �tiratot ny�jtott be a korm�ny eur�pai uni�s �gyoszt�ly�hoz, a K�rnyezetv�delmi �s a Fenntarthat� Fejleszt�s Miniszt�rium�hoz, valamint az Eur�pai Bizotts�ghoz. "Komoly k�ts�geink vannak azt illet�en, hogy tarthat�-e a hat�rid�, figyelembe v�ve a neh�zs�geket, melyekkel szembes�l�nk: az alternat�v fel�letkezel� anyagok magas �r�t, a kell� min�s�g el�r�s�nek magasabb k�lts�geit az �j anyagokkal, a gy�rt�si folyamat megny�l�s�t stb.", �ll a dokumentumban.

A teljes cikk: edely.ma 12-05

A Kl�maFa Kft. erdeje nyeli el a Vatik�n idei CO2 kibocs�t�s�t.

A The New York Times nemr�g terjedelmes cikkben sz�molt be arr�l a magyar k�rnyezetv�d� v�llalatr�l, amely k�l�n�s alkut k�t�tt a Vatik�nnal. A Kl�maFa nev� c�g Tiszakeszin 37 hekt�rnyi erd�t telep�t: akkora ter�leten, ami elm�letileg semleges�ti a Vatik�n idei - az aut�kb�l, a f�t�sb�l, a Szent P�ter-bazilika �jszakai vil�g�t�s�b�l sz�rmaz� - sz�n-dioxid-kibocs�t�s�t.

Az �j telep�t�s a Vatik�ni erd� nevet kapja majd. Ezzel az egyezm�nnyel a Vatik�n lesz az els� sz�n-dioxid-mentes �llam a vil�gon. Ahogy XVI. Benedek p�pa kijelentette: a vil�g k�z�ss�geinek tisztelni kell a z�ld mozgalmakat, hiszen a Teremt�s k�nyv�ben is azt olvashatjuk, hogy Isten az embert tette meg a F�ld v�delmez�j�nek.

A c�g �s a Vatik�n k�z�tt al��rt egyezm�nyt a Szentsz�k kultur�lis kongreg�ci�j�nak sz�viv�je �gy komment�lta, mint ami fel�r egy penitenci�val a Vatik�n sz�m�ra. A Kl�maFa sz�m�ra is szimbolikus jelent�s�g�, hogy els� telep�t�s�ket az egyh�zi �llam sz�m�ra aj�nlott�k fel. Az elk�vetkez� �vtized sor�n a c�g t�bb mint t�zezer hekt�ron tervezi �shonos, elegyes fafaj� erd�k helyre�ll�t�s�t. Kezd� l�p�sk�nt a B�kki Nemzeti Parkban mintegy ezer hekt�r �jraerd�s�t�s�re k�sz�lnek a Magyar Tudom�nyos Akad�mia szakemberei seg�ts�g�vel. A Kl�maFa az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�scs�kkent�si egys�geinek az eur�pai k�rnyezetv�delmi piacon val� �rt�kes�t�s�b�l sz�m�t bev�telre. hetivalasz.hu 11-22

A Kl�maFa honlapja: http://www.klimafa.com A Kl�maFa Kft. egy bejegyzett magyar c�g, amelynek t�bbs�gi tulajdonosa a Planktos Inc. Ez ut�bbi a New York-i t�zsd�n jegyzett Solar Energy Limited (SLRE. OB) 100%-os le�nyv�llalata. A Kl�mafa honlapj�n a bals�vban, az itt l�that� fot� alatti sz�veg: "Haraszty L�szl� k�rnyezet- �s term�szetmeg�rz�s�rt felel�s szak�llamtitk�r, Szalay S�ndor erd�szeti �gyekkel foglalkoz� f�tan�csos �s Russ George, a Kl�mafa vez�rigazgat�ja el�gedetten mosolyog a kl�maerd� meg�llapod�s al��r�s�st k�vet�en. (2006.01.20.)"

Ugyanerr�l a Vatik�ni R�di� magyar nyelv� honlapj�n A KlimaFa kft h�tezer hekt�r erd�t �ltet a Vatik�n nev�ben a B�kki Term�szeti Parkban c�mmel r�di�riport hallgathat� meg. Ugyanott az �rott cikk: Magyar adom�nynak k�sz�nhet�en a Vatik�n a vil�g els� sz�ndioxidmentes �llama.

Tov�bb�: klimanet.org , stb., a Google-n 998 tal�lat van arra, hogy Kl�maFa.

A "B�res csepp - Az �v term�szetfot�sa 2007" p�ly�zat gy�ztese a 39 �ves Karai Csaba lett.

A FAT�J nem fot�s�js�g, ez a h�r m�gis az�rt lehet �rdekes itt, mert a vele k�sz�lt riportb�l megtudhatjuk: "- B�toripari v�llalkoz�som van, ott dolgozom. Val�sz�n�, hogy a fot�z�sb�l nem tudn�k annyi p�nzt keresni, hogy eljussak a Gal�pagos-szigetekre, Afrik�ba vagy az Antarktiszra."

A Fatudakoz�ban, illetve az ennek alapj�t k�pez� FAKAT Komplex-ben (ez ut�bbi CD-n �rhet� el) hamar megtal�lhatjuk, hogy � a zs�mb�ki ALEX F�mb�tor �s Iskolab�tor Gy�rt� �s Forgalmaz� Kft. �gyvezet� igazgat�ja. A C�gh�rek ben l�that� c�gb�r�s�gi adatok szerint az Alex F�mb�tor Kft. 150 f�nek ad munk�t �s 1,5 Md Ft volt a 2006. �vi �rbev�tele. A c�g honlapj�n (www.alexbutor.hu) l�gif�nyk�pen l�that� az impoz�ns csarnok �s term�kk�n�lat.

A Karai Csab�val k�sz�lt riport �s f�nyk�pei l�that�ak itt: hetivalasz.hu 11-29

Bizonytalann� v�lhat a HM Erd�gazdas�gok sorsa?

Az �j vagyont�rv�nyt m�sk�nt �rtelmezi a Nemzeti Vagyongazd�lkod�si Tan�cs �s a HM. A Tan�cs szerint a HM erd�k uganolyanok, mint a t�bbi �llami erd�k. A HM szerint ezek v�delmi ter�letnek �s katonai �vezetnek min�s�lnek, �gy r�luk az Alkotm�ny �s a honv�delmi t�rv�ny rendelkezik. 2007. okt�ber v�g�n a szeptember 10-�n elfogadott vagyon-t�rv�nyre hivatkozva az �PV Rt. referenst jel�lt ki az erd�gazdas�g �gyeinek fel�gyelet�re, ami jelezte a helyzet komolys�g�t.

Az 1995-�s vagyont�rv�ny szerint h�rom erd�gazdas�g tulajdonosi jogainak gyakorl�ja a HM, ugyanakkor az �j vagyont�rv�nyben ez m�r nem szerepel. Ha a helyzet nem v�ltozik, �s nem siker�l a feleknek megegyez�sre jutniuk, a szakemberek szerint pl. a kasz�i erd�gazdas�g elveszti �n�ll�s�g�t, �s 15 ezer hekt�rnyi erd�ter�let�vel integr�l�dni k�nyszer�l valamely m�sik nagy gazdas�ghoz, csak�gy, mint annak idej�n a l�bodi erd�szet. Ez a sors v�rhat a m�sik k�t �rintett HM erd�gazdas�gra is, a miniszt�rium pedig ezzel elvesz�ten� a katonai gyakorlatra - Somogyban ritk�n, Veszpr�mben gyakorta - haszn�lt ter�leteit. �gy a j�v�ben komoly b�rleti d�jat kellene fizetnie egy-egy harc�szati megmozdul�s�rt, legyen az hazai vagy NATO-hadgyakorlat.

Kasz�puszta tulajdonviszonyai nem csak az erd�ter�letek szempontj�b�l rendezetlenek. A faluba vezet� mintegy 40 km �t az erd�gazdas�g tulajdona. Ezek a k�zforgalom sz�m�ra megnyitott mag�nutak: mindenki haszn�lhatja �s haszn�lja is, �m az �tkarbantart�s k�lts�geit - �vi t�bb milli� forintot - az erd�gazdas�gnak kell �llnia. Rt-k�nt m�g csak nem is p�ly�zhat �tfel�j�t�sra. A szennyv�zh�l�zat fejleszt�s�re viszont a telep�l�s �nkorm�nyzata nem tudott p�ly�zni, mivel az is erd�szeti tulajdonban volt. A vad�sz- �s konferenciaturizmusra haszn�lt �d�l�t azonban egyel�re csak b�rli az �llamt�l az erd�gazdas�g. A vissz�ss�gok megsz�ntet�s�re vagyoncsere lehet a megold�s, ezek kezdeti l�p�seit m�r megtett�k, k�rd�s, ki �s hogyan tudja majd befejezni. sonline.hu 12-02 alapj�n

T�bb term�szetv�delmi �r, nagyobb z�ldhat�s�g 2008-ra. Ism�t �n�ll� lesz az �rs�gi Nemzeti Park Igazgat�s�g.

A tervek szerint 2010-ig a mostani 200-r�l 335 f�vre emelik a term�szetv�delmi �r�k l�tsz�m�t. Az orsz�g ter�let�t (93.000 km2) figyelembe v�ve, most �tlagosan 465 km2/f� a m�k�d�si ter�let, ami a l�tsz�mn�vel�ssel 277 km2/f�-re cs�kken. A term�szetv�delmi �rszolg�lat 2010-re �rheti el az el�gs�gesnek nevezhet� 450 f�s (206 km2/f�) l�tsz�mot.

Kiemelt feladatuk a v�dett term�szeti ter�letek �s �rt�kek meg�v�sa, a term�szetv�delmi el��r�sok betart�s�nak ellen�rz�se. Feladataik k�z� tartozik m�g a r�g�szeti lel�helyek fel�gyelete is. Szab�lys�rt�si, �llamigazgat�si �s b�ntet� elj�r�st kezdem�nyezhet, valamint helysz�ni b�rs�got szabhat ki. Szolg�lati fegyverrel is rendelkeznek, ezt azonban kiz�r�lag �nv�delemb�l haszn�lhatj�k.

A Parlament el�tt l�v� - m�g el nem fogadott - k�lts�gvet�s alapj�n 18%-kal 95 milli�rd forintra emelkednek 2008-ban a k�rnyezetv�delemre jut� �llami forr�sok. A t�bblet fedezetet ny�jthat ahhoz, hogy a term�szetv�delmi �rszolg�lat mellett a k�rnyezetv�delmi fel�gyel�s�gek is meger�s�djenek. A tervek szerint a z�ldhat�s�g jelenlegi 1346 f�s l�tsz�ma 2008--ban 227 f�vel emelkedik. fn.hu 11-30, hirextra 11-30

�jra nemzeti park lesz az �rs�g: gondola.hu 12-06