A fenntarthat� fejl�d�s gyakorlata az EGERERD� Zrt. gazd�lkod�s�ban

A fenntarthat�s�g, a fenntarthat� fejl�d�s fogalma nem ismeretlen az erd�szeti gyakorlatban, b�r csup�n n�h�ny �ve terjedt el a k�ztudatban, els�sorban a term�szetv�delem el�t�rbe ker�l�s�nek k�sz�nhet�en. Az erd�sz szakma azonban m�r sok �vtized �ta ismeri a tartamoss�g elv�t, �s nemcsak ismeri, de tev�kenys�g�t e vez�relv alapj�n szervezi �s v�gzi.

Mit jelent egy felk�sz�lt erd�sz sz�m�ra a tartamoss�g?

K�zgazdas�gi megk�zel�t�sb�l els�sorban a hossz� t�von (tartamosan) biztos�that� egyenletes hozam lehet�s�g�t. Kiss� leegyszer�s�tve a dolgot, �vente nem vehet�nk ki t�bb f�t az erd�b�l, mint az erd� fa�llom�ny�nak �ves n�ved�ke, ez�ltal a favagyon nem cs�kken.

�kol�giai szempontb�l az erd�, az erdei �letk�z�ss�g stabilit�s�nak, biol�giai sokf�les�g�nek meg�rz�s�t, fejleszt�s�t. A szakmai gyakorlat nyelv�re leford�tva, a fafaj �s koroszt�lyviszonyok megfelel� alak�t�s�val a t�bbkor�, elegyes erd�k fenntart�sa a c�l. Bizonyos ter�leteken az �shonos fa- �s cserjefajokb�l �ll� erd�t�pusok vissza�ll�t�sa szint�n ezt a c�lt szolg�lja.

T�rsadalmi (k�zj�l�ti) megk�zel�t�sb�l az erd� v�delmi, rekre�ci�s, turisztikai, eg�szs�g�gyi stb. funkci�j�nak megtart�s�t, �s ezen a t�ren egyre mark�nsabban jelentkez�, a j�l�ti t�rsadalomra jellemz� fokozottabb ig�nybev�tel kiszolg�l�s�t.

Azt gondolom, az az erd�gazd�lkod�, aki a fenti elvek szerint �s ezeknek megfelel� gyakorlatot folytatva kezeli erdej�t, eleget tesz a fenntarthat� fejl�d�s k�vetelm�ny�nek.

A term�szeti k�rnyezet meg�rz�se, v�delme l�tk�rd�s

Az EGERERD� Zrt. a M�tra �s a B�kk t�rs�g�ben mintegy 74 ezer ha �llami tulajdon� erd� kezel�s�t v�gzi. Gazdas�gi szempontb�l ezek az erd�k k�zepes �rt�k�ek, �s a hegyvid�ki k�r�lm�nyek nehez�tik a gazd�lkod�st. C�g�nk az �ves fan�ved�knek csup�n 70 sz�zal�k�t termeli ki, de racion�lis �s hat�kony k�lts�ggazd�lkod�ssal, j� piacpolitik�val a tulajdonos �ltal elv�rt eredm�nyes gazd�lkod�st produk�lni tudja.

�kol�giai szempontb�l viszont ezek az erd��llom�nyok kimagasl� �rt�ket k�pviselnek, hiszen 90 sz�zal�kban �shonos, kem�ny lombos fafajokb�l �llnak, melyek fajgazdags�ga eur�pai viszonylatban is sz�mottev�. Mindezt bizony�tja a 68 sz�zal�kos ar�ny� term�szetv�delmi oltalom is. Ebb�l ad�d�an az erd�ket kiz�r�lag term�szetes erd�gazd�lkod�si m�dszerek alkalmaz�s�val kell kezeln�nk. A k�zv�lem�nyben oly nagy visszatetsz�st kiv�lt� "tarv�g�st" csak kiv�teles esetekben (term�szeti k�r, vagy �shonos fafajok visszatelep�t�se) haszn�ljuk.

A term�szetszer� erd�kezel�s nagy szak�rtelmet ig�nyl�, lass� �s k�lts�ges folyamat, melyet nem igaz�n lehet piaci k�r�lm�nyek k�z�tt v�gezni, a k�lts�gvet�sb�l viszont nincs t�mogat�s. Ma Magyarorsz�gon sokan fogalmaznak meg elv�r�sokat az erd�vel, erd�kezel�ssel szemben, azonban
kevesen vannak, akik �ldozni is hajland�ak �rte.

K�zj�l�ti szempontb�l a m�trai, b�kki erd�k szint�n kimagasl� �rt�ket k�pviselnek, hiszen a f�v�ros k�rny�ki erd�k ut�n a legl�togatottabb ter�letr�l van sz�. Szilv�sv�rad �s B�nk�t, vagy K�kes-tet� �s Galya-tet� t�rs�ge kedvelt turisztikai c�lpontok. Az erd�k k�zc�l� szerepe egyre ink�bb fel�rt�kel�dik, hiszen a felgyorsult �letritmus, a stresszhat�sok elvisel�s�hez n�lk�l�zhetetlen a rekre�ci�.

A term�szeti k�rnyezet csak akkor k�pes elviselni ezt a fajta terhel�st, ha nem rong�ljuk, nem szennyezz�k, �s gondoskodunk a regener�l�d�s�r�l. Az erd�k k�zj�l�ti ig�nybev�tele szint�n komoly terheket r� az erd� kezel�j�re, melynek sem erk�lcsi, sem anyagi elismer�se - net�n ellent�telez�se - nem vagy csak r�szben jelenik meg.

Az ember sz�m�ra a term�szeti k�rnyezet meg�rz�se, v�delme l�tk�rd�s, melyet sokan m�g mindig nem �rz�kelnek kell�k�ppen. �ppen ez�rt fontos a tudatform�l�s, a term�szeti nevel�s, az �rt�kek megismer�se. Ezt a c�lt szolg�lj�k - t�bbek k�z�tt - az EGERERD� Zrt. civil kapcsolatai. Az erd�szeti erdei iskol�k oktat�si programjai, a "Muzsik�l az erd�" rendezv�nysorozat vagy a "Nagysz�l�k �s unok�k az erd�szekkel" szervezett t�r�k j� p�ld�i annak, hogy mik�ppen kell �s lehet a fenntarthat� fejl�d�st a civil t�rsadalommal megismertetni �gy, hogy valamennyi�nk k�z�s �rdeke teljes�lj�n.

Pallagi L�szl� - vez�rigazgat�

Forr�s: Egererd� Zrt. A Ma & Holnap Magazin 2007/5. sz�m�ban megjelent cikk pdf-ben

Ma & Holnap magazin