Széchenyi emléknap a Nyugat-Magyarországi Egyetemen

Tisztelgés a Magyar Tudományos Akadémia megalapítójának emléke előtt

Hagyománnyá vált, hogy a Magyar Tudomány Ünnepének előestéjén, a tudományos élet nagyjai Sopronpusztán és Nagycenken hajtsanak fejet a legnagyobb magyar emléke előtt. Az október 16-i volt a nyolcadik, amikor az MTA-NYME közösen szervezte a Széchenyi emléknapot.

A hazai vendégek és az Osztrák Tudományos Akadémia küldöttsége előtt Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus mondott emlékbeszédet.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. A megemlékezésre a Pozsony felé vezető országút közelében került sor. Ezen az úton utazott gróf Széchenyi István, nagycenki otthonából, a pozsonyi országgyűlésekre. Nevezetes ez a hely emlékerdőjéről is, amelyet az Akadémia fennállásának 175 éves évfordulóján létesítettek. Az emlékerdőben annyi élő hársfa áll, ahány évet az MTA, megalapítása óta számlál. Idén a 182. hársfát ültették el. (Az emlékerdő szomszédságában található az a történelmi jelentőségű hely, ahol 1989. augusztusában megnyitották a vasfüggönyt, európai méretekben ható változásokat indítva el ezzel, amelyek megrendítették a diktatúrát és megalapozták a demokráciát.)

A Magyar Tudomány Ünnepét évente megrendezik november 3-án. Ezzel emlékeznek gróf Széchenyi István feljánlására, amely alapján született az MTA. 2000-től (az MTA 175. évfordulója óta), az ünnep előtt Széchenyi emléknapot is tartanak, tisztelegve az alapító emléke előtt.

A Széchenyi István emléknapon gróf Széchenyi István szellemisége előtt is tisztelgünk, amelyet áthat a haza, az anyanyelv iránti szeretet és a haza ügyéért való elkötelezettség. A reformkor hazafias érzelmű nagyjai felismerték, hogy a 19. század csak akkor hozza meg a Kárpát-medencében élő magyarság számára a jólétet, ha a gondolkodást tudományos alapokra helyezik. ("Magyarország nem volt, hanem lesz."- gróf Széchenyi István) Két évszázaddal ezelőtt Magyarországon a tudományok és stúdiumok nyelve a latin, illetve a német volt. A Magyar Tudós Társaság első célkitűzései között szerepelt a magyar tudományos nyelv bevezetése. ("Nyelvében él a nemzet."- gróf Széchenyi István) 1825. novemberében, gróf Széchenyi István és az őt támogató baráti kör (báró Wesselényi Miklós, gróf Esterházy Mihály, gróf Dessewffy józsef, gróf Andrássy György és az Akadémia elnöke, Teleki József) érezte, hogy a magyar nyelv létfontosságú szerepet játszik a nemzet megmaradásában. A tudomány megalapozására pedig elengedhetetlen szükség van a haza gyarapodásához.

A mostanra országos méretűvé bővült tudomány-ünnepi rendezvénysorozat is a tudomány, az oktatás és kutatás jelentőségét hirdeti, hisz ezekre épül a jövő tudás-alapú társadalma. Prof. Dr. Solymos Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának tb. elnöke, végül abbeli reményének adott hangot, hogy az Osztrák Tudományos Akadémia képviselőinek részvétele az emléknapon olyan folyamat kezdete lesz, amely során több szomszédos állam is bekapcsolódhat a tudományos együttműködésbe.

Sajtótájékoztató:

2007. október 16-án, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Széchenyi István emléknap keretében, Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Prof. Dr. Peter Schuster, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke sajtótájékoztatót tartott az európai tudományos együttműködés lehetőségeiről.

A két Akadémia kapcsolata nem új keletű és mindig hídat tudott képezni a különböző politikai rendszerek között. Az EU-ban tudatossá vált, hogy Európát csakis tudás alapú társadalom és gazdaság segítheti abban a versenyben, amelyet Észak-Amerikával és a Távol-Kelettel kell felvennie. Maqyarország és Ausztria is ezen az ton jár.

Az Osztrák Tudományos Akadémia szellemi fellegvára a "tudásiparnak", hiszen több, mint 20 kutatóintézete van. A felfedezések azonnal gazdasági termékekké válhatnak. Emiatt kiemelkedő fontosságú az Osztrák Tudományos Akadémiával való hatékony együttműködés. Az Osztrák Tudományos Akadémia fiatalabb hagyományokra tekint vissza, mint magyarországi társa, de számos a közös érdeklődési terület, közös probléma, amelyekre közösen kell megoldásokat találni. Az Osztrák Tudományos Akadémián jelenleg reformfolyamat zajlik, amely a kutatóintézeteket is érinti.

A közös európai kutatási térséggé válás azért fontos, mert Európa óriási kihívással szembesül, egész kontinensek jelennek meg versenytársaiként: Japán, Kína, Észak-Amerika, India. Európa csak akkor tudja megállni a helyét, ha létrejön a közös kutatási térség. A kis országok előnye, hogy számukra teljesen természetes az, hogy sok területen együtt kell működniük másokkal.

Az ünnepi nap eseményei voltak október 16-án:

10.30-kor Sopronpusztán "1825 - 2007. Akadémiai emlékerdő Széchenyi Istvan tiszteletére". Emlékbeszédet mondott Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus, az MTA Erdészeti Bizottság  tb.elnöke. A megnyitó után a 182. Hársfát elültette az emlékerdőbe: Prof. Dr Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, és Prof. Dr Peter Schuster akadémikus, az OTA elnöke.

A faültetést rövid séta követte a piknik-parkban, melyet vezetett: Dr. Magas László erdőmérnök, vezérigazgató, "az 1989. évi határnyitás" soproni főszervezője.

Fél 12-kor Széchenyi István szobrának megkoszorúzása következett Sopronban, amit vezetett: Prof. Mátyás Csaba akadémikus, sz MTA Erdészeti Bizottságának elnöke.

Délben pedig sajtótájékoztatót tartott (a Pannonia Szállóban): Vizi E.Szilveszter, az MTA elnöke és Peter Schuster, az OTA elnöke

Délután tudományos ülés volt Sopronban a NYME Rektori tanácstermében, melynek levezető elnöke volt: Prof.  Faragó Sándor  az MTA Doktora, egyetemi tanár, a NYME rektora, aki bemutatta az Egyetemet, a 200 éves erdészeti felsőoktatást. Eztán ünnepi előadások következtek az európai tudományos együttműködésről, az előadók: Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, Prof. Dr. Peter  Schuster akadémikus, az OTA elnöke, végül zárszót mondott Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus.

Az előadások után koszorúzás volt Nagycenken a Széchenyi Mauzóleumban.