Az eltüzelhető mezőgazdasági melléktermékekkel ma Magyarországon elméletileg több millió lakást ki lehetne fűteni. Kérdés, ez a fűtőanyag olcsóbb lenne-e a földgáznál, mire eljutna a lakásokba, és vajon mikorra térülne meg az átállás? A mai gázárak mellett a megtérülés a távoli jövőbe vész, de nem biztos, hogy pár év múlva is ezt mondhatjuk majd.

Az alapvető kérdés: megéri-e, illetve megérné-e a gázfűtést átállítani "biomasszára"? Ehhez az alternatív tüzelőanyag árát és a létesítés költségét kell számba venni. Alapvetően három tüzelőanyag (a tűzifa, a faapríték és a pellet) jöhet szóba. A tűzifával történő fűtés kevésbé automatizálható, mint a pellettel vagy a faaprítékkal működő kazánoké, bár az előbbinél is elég napi pár percet törődni a fűtéssel. Ellenvetés lehet a tűzifával szemben, hogy ahhoz erdőt kell kivágni, míg a pellet fahulladékból készül, a faapríték pedig folyamatosan termő energiaerdőből származik.

A pelletfűtés alig hét éve tört be német földre (Ausztriában már korábban polgárjogot nyert), ám viharos gyorsasággal terjed. Míg 1999-ben a németországi berendezések száma az ezret sem érte el, az év végén várhatóan már mintegy 50 ezer fog üzemelni. A népszerűség titka nem utolsósorban az árban rejlik: a fahulladék jóval olcsóbb, mint a fűtőolaj. (Németországban kevésbé terjedt el a gázfűtés, mint nálunk, ezért ott az alternatív fűtőanyagok árait a fűtőolajhoz mérik.) Azonos fűtőérték mellett - két kilogramm farúd égéshője megfelel egy liter fűtőolajénak - a fajlagos ár csupán a fele az olajénak. Igaz, a kisebb gyártási darabszám miatt a pelletkazán ma még jóval drágább, mint olaj- vagy gázfűtésű vetélytársai. Ezt azonban némileg ellensúlyozza, hogy a német állam és a tartományok anyagilag támogatják a faüzemű kazánok vásárlását és üzembe helyezését. Az ok: a berendezés kiemelten környezetbarát, mivel fűtőanyaga, a fa elégésekor csak azt a szén-dioxid-mennyiséget bocsátja ki, amelyet élő korában megkötött.

A pellettüzelésű kazán megvásárlása nem olcsó mulatság. Ráadásul a fűtőanyag tárolásáról is gondoskodni kell. Ez utóbbi a kisebb gond, hiszen fóliazsákokban is rendelhető, így a hótól nem lesz nedves, és elég naponta egy zsákkal lecipelni a kazánházba, feltölteni a napi tárolótartályt, a többit az automatika végzi. (Hamuzni csak ritkán kell.) Az igazi természetesen a fedett tároló, mégpedig a kazán mellett. Onnan egy automata (gégecsőben forgó csiga) hordja a pelletet a kazánba, és a tulajdonos valóban a gáz komfortját élvezheti. (Leszámítva, hogy a fűtőanyagot meg kell rendelni, és fogadni a tartályautót, amely csövön át feltölti a tüzelőanyag-tárolót.) A kazánokban egy másik csiga viszi a pelletet az égőfejhez. A fűtőanyagot ellenálláshuzal gyújtja be, majd az izzó pelletből ventilátor fújta levegő csinál lángot. Ez egyúttal a szabályozás alapja is: a befújt levegővel növelhető-csökkenthető a kazán teljesítménye.

A forgalmazók vagy együtt árusítják a kazánt az égőfejjel, vagy pedig külön árat adnak meg az amúgy összetartozó eszközökre. Újabban megjelentek a piacon a faelgázosító pellettüzelésű kazánok is. (A faelgázosítás lényege, hogy a fából felszabaduló gázt egy katalizátoron átvezetve égetik el. Ezeknek a kazánoknak jobb a hatásfokuk, kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a hagyományosakénak.)

A normál pelletkazánok áfával növelt bruttó árai még az olcsó kategóriában is meghaladják a 800 ezer forintot. Két éve hasonló - komplett - berendezéseket még 500-600 ezer forintért kínáltak. A kereslet-kínálat törvénye a jelek szerint nem csak a pellet-, hanem a pelletkazánpiacon is érvényesül. A faelgázosító kazánok közül pedig a legkisebbnek a bruttó ára is (20 százalék áfával) meghaladja az egymillió forintot. A pellet ára három éve még azonos szinten volt a tűzifa 15 forintos kilogrammonkénti árával, de mára már 50 forint lett a fajlagos ár. Talán hamarosan magyar vállalkozók is üzletet látnak abban, hogy a mező- és erdőgazdasági, valamint a faipari hulladékot "pelletálják", és akkor eshet az ár.

Amennyiben a családi ház tulajdonosa úgy dönt, hogy meglévő, rossz hatásfokú gázkazánját lecseréli, akkor az újabb típusú - jobb hatásfokú - gázkazánok és a pellettüzelés között (is) választhat. A pelletkazánnak a kalkulált 20 éves megtérülése a mai gáz- és pelletárak mellett a meglévő öreg kazán üzemeltetési költségéhez viszonylik.

Kelleti magát a pellet

Az energiaerdő (szaknyelven energiaültetvény) ma már uniós támogatást élvez, a telepítési költség kétharmadát, a fenntartás egészét lehet így megszerezni. Talán több cég is belevág abba, amit a Petrics Energiaültetvény Kft. évek óta végez: faaprítékkazánokat forgalmaz, amelyeket a holdudvarába tartozó vállalkozók által telepített energiaerdőkből lát el fűtőanyaggal. Egy hektáron két- vagy háromévente 80 tonna fa terem. A Petrics Kft. által forgalmazott legkisebb kazán 30 kW-os, ezt 15 tonna fűtőanyaggal lehet üzemeltetni egész éven át (nyáron csak meleg vizet ad a csapokba). A kazán etetőcsigája felszedi magának a tárolóból a fűtőanyagot, a munka csak annyi, hogy évente kétszer ki kell üríteni a hamuládát. Egy nem nagyon jól hőszigetelt, átlagos, 100 négyzetméteres alapterületű, tetőtér-beépítéses családi házhoz elegendő a 20 kW-os kazán, de ilyen nincs a piacon. A 30 kW-os kazánhoz mért 15 tonna fűtőanyag elegendő egy korszerű 200-300 négyzetméteres családi ház kifűtésére, de akkor jut még belőle az uszoda fűtésére is. Az egyhektárnyi területen termő fűtőanyaggal pedig folyamatosan ellátható egy kisebb - 60 kW-tal kifűthető - társasház is.

Kérdés, megéri-e az átállás faapríték-tüzelésre? Egy 30 kW-os kazán 4,5 millió forintba kerül, viszont a dupla ekkora teljesítményű kazán csak 500 ezer forinttal drágább. Igazából iskolákban és más közösségi létesítményekben lehet kifizetődő, hiszen egy 400 kW-os rendszer kijön 8-9 millió forintból, és ennek a megtérülése - mai gázárakkal számolva - 4-5 év.

Egy tonna energiacélú faapríték piaci ára házhoz szállítva 14 ezer forint. (Összehasonlításképpen: egy tonna tűzifa, felvágva ma 20 ezer forint a telepen, szállítás nélkül.) Ha maradunk a többször említett átlagos családi háznál, akkor a 300 ezer forintos gázszámla helyett annak fele lesz a taksa a fűtési szezon végén. A megtakarítás így 150 ezer forint. (A faaprítékra olyan tartós szerződést köt a cég, hogy évente csak az inflációval növeli az árat.) A megtérülés így is 30 év körül jár, a maival azonos gázárakat feltételezve. De ki lát a jövőbe? Ráadásul, akinek van egyhektárnyi földje és beülteti azt energiaerdővel, két-három lakás fűtőanyagát termelheti meg, így a sajátja garantáltan nem kerül pénzbe.

Magyarországon a mezőgazdaságilag művelt terület 48 százaléka kisebb-nagyobb mértékben károsodott: nitrátosodott, savanyodott, erodálódott. Ezeken a földeken csak mérsékelten gazdaságos vagy gazdaságtalan mezőgazdasági termelés folytatható, de energetikai ültetvények létesítésére kiválóan alkalmasak. Az erodált területeken ez azért is hasznos lehet, mert a lombhullatással, a talajban fejlődő, majd elhaló gyökérzetükkel a fák meliorálják a talajt, javul a termőhely biológiai értéke.

Számolni kell a hagyományos mezőgazdasági termelésből kivont -vagy kivonni szándékozott -területekkel is. Mivel a jelentősebb biomassza-hozam a faültetvények esetében is megfelelő víz- és tápanyagellátást feltételez, e célra a korábban mezőgazdasági technológiákkal eredményesen művelt területek megfelelőbbek lehetnek.
A jelenleg rendelkezésre álló biomasszából nyerhető energia 101,75 PJ. Ha ezt átszámoljuk földgáz-egyenértékre (34 MJ tesz ki 1 köbméter gázt, ez pedig 9,44 kWh-nak felel meg), akkor az eredmény 3000 millió köbméter földgáz egyenérték. Egy átlagos - 100 négyzetméter alapterületű, beépített tetőterű - családi ház fűtése egy szezonban jelenleg körülbelül 3500 köbméter földgázzal történik. Ilyen házból - elméletileg - 850 ezer lenne kifűthető az elégethető mezőgazdasági melléktermékekből.

A biomassza mennyisége azonban növelhető. Az erdőkből ez idő szerint gazdaságosan begyűjthető lenne 3,96 millió köbméter hulladék, amelynek energiatartalma 35,6 PJ, de ez 49 PJ-ig fokozható. Az előbbi számítást megismételve, az erdőgazdasági hulladékokból 1441 millió köbméter földgázegyenérték az eredmény, ez pedig 411 ezer családi ház fűtéséhez elegendő. Vagyis - ha a kiinduló adatok megfelelőek - 1 millió 261 ezer átlagos, tetőtér-beépítéses családi ház lenne kifűthető a mező- és erdőgazdaságban jelenleg megtermelt biomasszából.

Az országban azonban nem csak családi házak vannak. Az öszszes egyedi gázfűtéses lakás és családi ház fogyasztásának átlaga alapján számított adatok azt mutatják, hogy egy átlagos lakás éves fűtéséhez 1500 köbméter gáz szükséges. Ha ezt vesszük alapul, akkor a már ma is létező biomasszával több, mint 2,5 millió lakást lehetne kifűteni, tehát a megközelítően négymilliós lakásállomány több mint felét.

1. táblázat
Az évente eltüzelhető mezőgazdasági melléktermékek adatai
Termék    Mennyiség (millió tonna)    Fűtőérték (MJ/kg)    Összes nyerhető energia (PJ)
Szalma    2    13,5    27,0
Kukoricaszár    3,5    13    45,5
Kukoricacsutka    0,5    13,5    6,75
Napraforgó    0,4    11,5    4,6
Szőlővenyige    0,6    14,8    8,9
Fanyesedék    0,6    15    9,0
Összesen    7,6    13,55*        101,75                        
*átlagos fűtőérték
Forrás: www.undp.hu

2. táblázat
Fajlagos energiaárak különböző energiahordozóknál - létesítési és üzemeltetési költségek nélkül (Ft/GJ)
Megnevezés    1993    1997    2007
Villamos energia    1724    4347    11100
Földgáz    347    732    2400*
Tüzelőolaj    1091    2002    6000
Szén    303    552    4000
Tűzifa    187    403    1420
PB-gáz    352    1038    8900
Faapríték    197    219    764**
Szalmabála    na    427    na
*támogatás nélkül
**13 Ft/kg áron számolva
Forrás: www.undp.hu és a szerző számítása


3. táblázat
Fűtőanyagok összehasonlító táblája

Fűtőanyag    Fűtőérték    Bruttó ár    Fajlagos ár (Ft/MJ)
Földgáz    34 MJ/m3    97,6 Ft/m3    2,87
Pellet    18 MJ/Kg    50 Ft/kg    2,77
Hasábfa    14 MJ/Kg    20 Ft/kg    1,42
Faapríték    14 MJ/Kg    14 Ft/kg    1,0

4. táblázat
A kazáncsere költsége és az éves üzemeltetési megtakarítás (jelenlegi gáz- és pellet áron)
A kazán típusa    A csere költsége (Ft)    Megtakarítás (Ft) Megtérülés (év)*
Hagyományos gáz (külső levegős)    300000    60000    5
Hagyományos gáz (zárt égésterű)    540000    60000    9
Kondenzációs gáz    800000    100000    8
Pellet tüzelésű    1000000    50000    20

*a megtérülés nem diszkontálással számolva 

 

Kép: MTI Kálmándy Ferenc, Forrás: nol.hu