FELIRATKOZ�S FAT�J-Online h�rlev�lre.
K�rem jelezze szakter�let�t, c�g�t, annak kapcsol�it.

Hivatkoz�s:
Ha felhaszn�lja b�rmely cikket a FAT�J-b�l, k�rem hivatkozzon r� annak kapcsol�j�val is.

 

FAT�J nyit�lap

FAT�J arch�vum:
FAT�J 2012.
  Jan-M�r, �pr-J�n,
  J�l-Sze, Okt-Dec
FAT�J 2011.
  Jan-M�r, �pr-J�n,
  J�l-Sze, Okt-Dec
FAT�J 2010.
FAT�J 2009.
FAT�J 2008.
FAT�J 2007.
A r�gebbi megjelen�ssel:
FAT�J 2006.
FAT�J 2005.

 

Legyen a FAT�J a kezd�lapom!
FAGOSZ, Fagazdas�gi Orsz�gos Szakmai Sz�vets�g
CEI-Bois, Eur�pai Faipari Sz�vets�g
CEI-Bois
Eur.Faip.Sz�v.
a FAGOSZ
1992-t�l tagja.

 

 

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
2007-10-02

M�g dr�ga a pellet

Az elt�zelhet� mez�gazdas�gi mell�kterm�kekkel ma Magyarorsz�gon elm�letileg t�bb milli� lak�st ki lehetne f�teni. K�rd�s, ez a f�t�anyag olcs�bb lenne-e a f�ldg�zn�l, mire eljutna a lak�sokba, �s vajon mikorra t�r�lne meg az �t�ll�s? A mai g�z�rak mellett a megt�r�l�s a t�voli j�v�be v�sz, de nem biztos, hogy p�r �v m�lva is ezt mondhatjuk majd.

Az alapvet� k�rd�s: meg�ri-e, illetve meg�rn�-e a g�zf�t�st �t�ll�tani "biomassz�ra"? Ehhez az alternat�v t�zel�anyag �r�t �s a l�tes�t�s k�lts�g�t kell sz�mba venni. Alapvet�en h�rom t�zel�anyag (a t�zifa, a faapr�t�k �s a pellet) j�het sz�ba. A t�zif�val t�rt�n� f�t�s kev�sb� automatiz�lhat�, mint a pellettel vagy a faapr�t�kkal m�k�d� kaz�nok�, b�r az el�bbin�l is el�g napi p�r percet t�r�dni a f�t�ssel. Ellenvet�s lehet a t�zif�val szemben, hogy ahhoz erd�t kell kiv�gni, m�g a pellet fahullad�kb�l k�sz�l, a faapr�t�k pedig folyamatosan term� energiaerd�b�l sz�rmazik.

A pelletf�t�s alig h�t �ve t�rt be n�met f�ldre (Ausztri�ban m�r kor�bban polg�rjogot nyert), �m viharos gyorsas�ggal terjed. M�g 1999-ben a n�metorsz�gi berendez�sek sz�ma az ezret sem �rte el, az �v v�g�n v�rhat�an m�r mintegy 50 ezer fog �zemelni. A n�pszer�s�g titka nem utols�sorban az �rban rejlik: a fahullad�k j�val olcs�bb, mint a f�t�olaj. (N�metorsz�gban kev�sb� terjedt el a g�zf�t�s, mint n�lunk, ez�rt ott az alternat�v f�t�anyagok �rait a f�t�olajhoz m�rik.) Azonos f�t��rt�k mellett - k�t kilogramm far�d �g�sh�je megfelel egy liter f�t�olaj�nak - a fajlagos �r csup�n a fele az olaj�nak. Igaz, a kisebb gy�rt�si darabsz�m miatt a pelletkaz�n ma m�g j�val dr�g�bb, mint olaj- vagy g�zf�t�s� vet�lyt�rsai. Ezt azonban n�mileg ellens�lyozza, hogy a n�met �llam �s a tartom�nyok anyagilag t�mogatj�k a fa�zem� kaz�nok v�s�rl�s�t �s �zembe helyez�s�t. Az ok: a berendez�s kiemelten k�rnyezetbar�t, mivel f�t�anyaga, a fa el�g�sekor csak azt a sz�n-dioxid-mennyis�get bocs�tja ki, amelyet �l� kor�ban megk�t�tt.

A pellett�zel�s� kaz�n megv�s�rl�sa nem olcs� mulats�g. R�ad�sul a f�t�anyag t�rol�s�r�l is gondoskodni kell. Ez ut�bbi a kisebb gond, hiszen f�liazs�kokban is rendelhet�, �gy a h�t�l nem lesz nedves, �s el�g naponta egy zs�kkal lecipelni a kaz�nh�zba, felt�lteni a napi t�rol�tart�lyt, a t�bbit az automatika v�gzi. (Hamuzni csak ritk�n kell.) Az igazi term�szetesen a fedett t�rol�, m�gpedig a kaz�n mellett. Onnan egy automata (g�gecs�ben forg� csiga) hordja a pelletet a kaz�nba, �s a tulajdonos val�ban a g�z komfortj�t �lvezheti. (Lesz�m�tva, hogy a f�t�anyagot meg kell rendelni, �s fogadni a tart�lyaut�t, amely cs�v�n �t felt�lti a t�zel�anyag-t�rol�t.) A kaz�nokban egy m�sik csiga viszi a pelletet az �g�fejhez. A f�t�anyagot ellen�ll�shuzal gy�jtja be, majd az izz� pelletb�l ventil�tor f�jta leveg� csin�l l�ngot. Ez egy�ttal a szab�lyoz�s alapja is: a bef�jt leveg�vel n�velhet�-cs�kkenthet� a kaz�n teljes�tm�nye.

A forgalmaz�k vagy egy�tt �rus�tj�k a kaz�nt az �g�fejjel, vagy pedig k�l�n �rat adnak meg az am�gy �sszetartoz� eszk�z�kre. �jabban megjelentek a piacon a faelg�zos�t� pellett�zel�s� kaz�nok is. (A faelg�zos�t�s l�nyege, hogy a f�b�l felszabadul� g�zt egy kataliz�toron �tvezetve �getik el. Ezeknek a kaz�noknak jobb a hat�sfokuk, kisebb a k�rosanyag-kibocs�t�suk, mint a hagyom�nyosak�nak.)

A norm�l pelletkaz�nok �f�val n�velt brutt� �rai m�g az olcs� kateg�ri�ban is meghaladj�k a 800 ezer forintot. K�t �ve hasonl� - komplett - berendez�seket m�g 500-600 ezer forint�rt k�n�ltak. A kereslet-k�n�lat t�rv�nye a jelek szerint nem csak a pellet-, hanem a pelletkaz�npiacon is �rv�nyes�l. A faelg�zos�t� kaz�nok k�z�l pedig a legkisebbnek a brutt� �ra is (20 sz�zal�k �f�val) meghaladja az egymilli� forintot. A pellet �ra h�rom �ve m�g azonos szinten volt a t�zifa 15 forintos kilogrammonk�nti �r�val, de m�ra m�r 50 forint lett a fajlagos �r. Tal�n hamarosan magyar v�llalkoz�k is �zletet l�tnak abban, hogy a mez�- �s erd�gazdas�gi, valamint a faipari hullad�kot "pellet�lj�k", �s akkor eshet az �r.

Amennyiben a csal�di h�z tulajdonosa �gy d�nt, hogy megl�v�, rossz hat�sfok� g�zkaz�nj�t lecser�li, akkor az �jabb t�pus� - jobb hat�sfok� - g�zkaz�nok �s a pellett�zel�s k�z�tt (is) v�laszthat. A pelletkaz�nnak a kalkul�lt 20 �ves megt�r�l�se a mai g�z- �s pellet�rak mellett a megl�v� �reg kaz�n �zemeltet�si k�lts�g�hez viszonylik.

Kelleti mag�t a pellet

Az energiaerd� (szaknyelven energia�ltetv�ny) ma m�r uni�s t�mogat�st �lvez, a telep�t�si k�lts�g k�tharmad�t, a fenntart�s eg�sz�t lehet �gy megszerezni. Tal�n t�bb c�g is belev�g abba, amit a Petrics Energia�ltetv�ny Kft. �vek �ta v�gez: faapr�t�kkaz�nokat forgalmaz, amelyeket a holdudvar�ba tartoz� v�llalkoz�k �ltal telep�tett energiaerd�kb�l l�t el f�t�anyaggal. Egy hekt�ron k�t- vagy h�rom�vente 80 tonna fa terem. A Petrics Kft. �ltal forgalmazott legkisebb kaz�n 30 kW-os, ezt 15 tonna f�t�anyaggal lehet �zemeltetni eg�sz �ven �t (ny�ron csak meleg vizet ad a csapokba). A kaz�n etet�csig�ja felszedi mag�nak a t�rol�b�l a f�t�anyagot, a munka csak annyi, hogy �vente k�tszer ki kell �r�teni a hamul�d�t. Egy nem nagyon j�l h�szigetelt, �tlagos, 100 n�gyzetm�teres alapter�let�, tet�t�r-be�p�t�ses csal�di h�zhoz elegend� a 20 kW-os kaz�n, de ilyen nincs a piacon. A 30 kW-os kaz�nhoz m�rt 15 tonna f�t�anyag elegend� egy korszer� 200-300 n�gyzetm�teres csal�di h�z kif�t�s�re, de akkor jut m�g bel�le az uszoda f�t�s�re is. Az egyhekt�rnyi ter�leten term� f�t�anyaggal pedig folyamatosan ell�that� egy kisebb - 60 kW-tal kif�thet� - t�rsash�z is.

K�rd�s, meg�ri-e az �t�ll�s faapr�t�k-t�zel�sre? Egy 30 kW-os kaz�n 4,5 milli� forintba ker�l, viszont a dupla ekkora teljes�tm�ny� kaz�n csak 500 ezer forinttal dr�g�bb. Igaz�b�l iskol�kban �s m�s k�z�ss�gi l�tes�tm�nyekben lehet kifizet�d�, hiszen egy 400 kW-os rendszer kij�n 8-9 milli� forintb�l, �s ennek a megt�r�l�se - mai g�z�rakkal sz�molva - 4-5 �v.

Egy tonna energiac�l� faapr�t�k piaci �ra h�zhoz sz�ll�tva 14 ezer forint. (�sszehasonl�t�sk�ppen: egy tonna t�zifa, felv�gva ma 20 ezer forint a telepen, sz�ll�t�s n�lk�l.) Ha maradunk a t�bbsz�r eml�tett �tlagos csal�di h�zn�l, akkor a 300 ezer forintos g�zsz�mla helyett annak fele lesz a taksa a f�t�si szezon v�g�n. A megtakar�t�s �gy 150 ezer forint. (A faapr�t�kra olyan tart�s szerz�d�st k�t a c�g, hogy �vente csak az infl�ci�val n�veli az �rat.) A megt�r�l�s �gy is 30 �v k�r�l j�r, a maival azonos g�z�rakat felt�telezve. De ki l�t a j�v�be? R�ad�sul, akinek van egyhekt�rnyi f�ldje �s be�lteti azt energiaerd�vel, k�t-h�rom lak�s f�t�anyag�t termelheti meg, �gy a saj�tja garant�ltan nem ker�l p�nzbe.

Magyarorsz�gon a mez�gazdas�gilag m�velt ter�let 48 sz�zal�ka kisebb-nagyobb m�rt�kben k�rosodott: nitr�tosodott, savanyodott, erod�l�dott. Ezeken a f�ldeken csak m�rs�kelten gazdas�gos vagy gazdas�gtalan mez�gazdas�gi termel�s folytathat�, de energetikai �ltetv�nyek l�tes�t�s�re kiv�l�an alkalmasak. Az erod�lt ter�leteken ez az�rt is hasznos lehet, mert a lombhullat�ssal, a talajban fejl�d�, majd elhal� gy�k�rzet�kkel a f�k melior�lj�k a talajt, javul a term�hely biol�giai �rt�ke.

Sz�molni kell a hagyom�nyos mez�gazdas�gi termel�sb�l kivont -vagy kivonni sz�nd�kozott -ter�letekkel is. Mivel a jelent�sebb biomassza-hozam a fa�ltetv�nyek eset�ben is megfelel� v�z- �s t�panyagell�t�st felt�telez, e c�lra a kor�bban mez�gazdas�gi technol�gi�kkal eredm�nyesen m�velt ter�letek megfelel�bbek lehetnek.
A jelenleg rendelkez�sre �ll� biomassz�b�l nyerhet� energia 101,75 PJ. Ha ezt �tsz�moljuk f�ldg�z-egyen�rt�kre (34 MJ tesz ki 1 k�bm�ter g�zt, ez pedig 9,44 kWh-nak felel meg), akkor az eredm�ny 3000 milli� k�bm�ter f�ldg�z egyen�rt�k. Egy �tlagos - 100 n�gyzetm�ter alapter�let�, be�p�tett tet�ter� - csal�di h�z f�t�se egy szezonban jelenleg k�r�lbel�l 3500 k�bm�ter f�ldg�zzal t�rt�nik. Ilyen h�zb�l - elm�letileg - 850 ezer lenne kif�thet� az el�gethet� mez�gazdas�gi mell�kterm�kekb�l.

A biomassza mennyis�ge azonban n�velhet�. Az erd�kb�l ez id� szerint gazdas�gosan begy�jthet� lenne 3,96 milli� k�bm�ter hullad�k, amelynek energiatartalma 35,6 PJ, de ez 49 PJ-ig fokozhat�. Az el�bbi sz�m�t�st megism�telve, az erd�gazdas�gi hullad�kokb�l 1441 milli� k�bm�ter f�ldg�zegyen�rt�k az eredm�ny, ez pedig 411 ezer csal�di h�z f�t�s�hez elegend�. Vagyis - ha a kiindul� adatok megfelel�ek - 1 milli� 261 ezer �tlagos, tet�t�r-be�p�t�ses csal�di h�z lenne kif�thet� a mez�- �s erd�gazdas�gban jelenleg megtermelt biomassz�b�l.

Az orsz�gban azonban nem csak csal�di h�zak vannak. Az �szszes egyedi g�zf�t�ses lak�s �s csal�di h�z fogyaszt�s�nak �tlaga alapj�n sz�m�tott adatok azt mutatj�k, hogy egy �tlagos lak�s �ves f�t�s�hez 1500 k�bm�ter g�z sz�ks�ges. Ha ezt vessz�k alapul, akkor a m�r ma is l�tez� biomassz�val t�bb, mint 2,5 milli� lak�st lehetne kif�teni, teh�t a megk�zel�t�en n�gymilli�s lak�s�llom�ny t�bb mint fel�t.

1. t�bl�zat
Az �vente elt�zelhet� mez�gazdas�gi mell�kterm�kek adatai
Term�k�� �Mennyis�g (milli� tonna)�� �F�t��rt�k (MJ/kg)�� ��sszes nyerhet� energia (PJ)
Szalma�� �2�� �13,5�� �27,0
Kukoricasz�r�� �3,5�� �13�� �45,5
Kukoricacsutka�� �0,5�� �13,5�� �6,75
Napraforg� �0,4�� �11,5�� �4,6
Sz�l�venyige�� �0,6�� �14,8�� �8,9
Fanyesed�k�� �0,6�� �15�� �9,0
�sszesen�� �7,6�� �13,55*�� ��� �101,75�� ��� ��� ��� ��� ��� �
*�tlagos f�t��rt�k
Forr�s: www.undp.hu

2. t�bl�zat
Fajlagos energia�rak k�l�nb�z� energiahordoz�kn�l - l�tes�t�si �s �zemeltet�si k�lts�gek n�lk�l (Ft/GJ)
Megnevez�s�� �1993�� �1997�� �2007
Villamos energia�� �1724�� �4347�� �11100
F�ldg�z�� �347�� �732�� �2400*
T�zel�olaj�� �1091�� �2002�� �6000
Sz�n�� �303�� �552�� �4000
T�zifa�� �187�� �403�� �1420
PB-g�z�� �352�� �1038�� �8900
Faapr�t�k�� �197�� �219�� �764**
Szalmab�la�� �na�� �427�� �na
*t�mogat�s n�lk�l
**13 Ft/kg �ron sz�molva
Forr�s: www.undp.hu �s a szerz� sz�m�t�sa


3. t�bl�zat
F�t�anyagok �sszehasonl�t� t�bl�ja

F�t�anyag�� �F�t��rt�k�� �Brutt� �r�� �Fajlagos �r (Ft/MJ)
F�ldg�z�� �34 MJ/m3�� �97,6 Ft/m3�� �2,87
Pellet�� �18 MJ/Kg�� �50 Ft/kg�� �2,77
Has�bfa�� �14 MJ/Kg�� �20 Ft/kg�� �1,42
Faapr�t�k�� �14 MJ/Kg�� �14 Ft/kg�� �1,0

4. t�bl�zat
A kaz�ncsere k�lts�ge �s az �ves �zemeltet�si megtakar�t�s (jelenlegi g�z- �s pellet �ron)
A kaz�n t�pusa�� �A csere k�lts�ge (Ft)�� �Megtakar�t�s (Ft) Megt�r�l�s (�v)*
Hagyom�nyos g�z (k�ls� leveg�s)�� �300000�� �60000�� �5
Hagyom�nyos g�z (z�rt �g�ster�)�� �540000�� �60000�� �9
Kondenz�ci�s g�z�� �800000�� �100000�� �8
Pellet t�zel�s��� �1000000�� �50000�� �20

*a megt�r�l�s nem diszkont�l�ssal sz�molva�

 

K�p: MTI K�lm�ndy Ferenc, Forr�s: nol.hu

 

Keres egy c�get, int�zm�nyt, iskol�t? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu

Ak�c
term�kek
Magyar-
orsz�gr�l:
hungarobinia.hu

B�T�V�DELEM
parafin n�lk�l:
Wood Protector

 A FAT�J lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.