Tall�z� lengyel lapokb�l

N�nek a faanyag�rak Lengyelorsz�gban?

Az Erd�szeti Sz�vets�g �ll�sfoglal�sa szerint a fanyersanyagok �r�nak k�vetnie kell a faterm�k �rait. Az �p�t�anyagok �ra ez �vben 50%-al emelkedett, s�t az Eur�pai Uni� is 20-50%-os n�veked�ssel sz�mol, ugyanakkor a lengyel az �llami Erd�kn�l a fanyersanyagok ez �vben megval�sult n�veked�se alig 6%. Az orsz�gos b�rn�veked�si r�ta 9%, amit nem k�vetett az erd�szeti dolgoz�k b�remel�se, akik azonnali korrekci�s ig�ny�ket jelentett�k be. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

Lengyelek az �lvonalban

Lengyelorsz�got a beruh�z�sok szempontj�b�l vil�gviszonylatban is a hetedik helyre sorolt�k az Ernst and Young szak�rt�i. A rangsorban t�bbek k�z�tt az USA, K�na, N�metorsz�g �s Nagy Britannia el�zte meg a lengyeleket; ezzel Lengyelorsz�g a K�z�p- �s Kelet- Eur�pai r�gi� vezet� orsz�g�v� v�lt. El�kel� m�sodik helyet kapott az orsz�g az ipari beruh�z�sok ter�let�n �s els� lett az eur�pai k�lf�ldi beruh�z�k k�z�tt. Eml�tett helyez�sek mellett az orsz�gban sz�ks�g van a nagyobb jog�lland�s�gra, a telekommunik�ci�s �s logisztikai infrastrukt�ra jav�t�s�ra. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

Spanyolorsz�gban Valencia �s Katal�nia a b�tork�zpont

A spanyol fa- �s b�toripar szerepe jelent�s az orsz�g �let�ben; 233,5 ezer f�t foglalkoztat, s ennek is 58%-a (135 ezer f�) a b�torgy�rt�sban dolgozik. A faforgalomban egy�rtelm�en Valencia �s Katal�nia a vezet� r�gi�. Az Afrik�b�l �rkez� faanyagok f� �trakod� helye Valenci�ban Maderas Seleccion, majd ezt k�veti a Radisa Gruppe. A spanyol faexport (b�tor n�lk�l) 2006-ban meghaladta az 1.067.967 eur�t: a vezet� r�gi�k ebben Galicia �s Valencia. Az orsz�g faimportja viszont ugyanebben az �vben 2.426.342 milli� eur� �rt�k� volt. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

A Barlinek c�g Ukrajn�ban �s Oroszorsz�gban beruh�z

A padl�burkolatok gy�rt�sa ter�let�n eur�pai viszonylatban is vezet� lengyel Barlinek SA c�g intenz�v k�lf�ldi beruh�z�sokba kezdett. Az ukrajnai Vinnica-ban a parkettagy�r mell� lombos �s feny� f�r�sz�zemet, sz�r�t�kat �s pellet�zemet is �p�tett, ahol 400 f� 2 milli� m2 padl�burkolatot �ll�t el�. A beruh�z�s �rt�ke 150 milli� zlotyi. A k�vetkez� beruh�z�s Oroszorsz�gban Cserepovce-ben, Moszkv�t�l 500 km-re �szakra �p�l� gy�r �s 3 milli� m2 padl�burkol� anyagot fog gy�rtani. A Barlinek SA lengyelorsz�gi anya�zeme n�gy gy�rt�soron 6 milli� m2 padl�burkolat k�sz�t, amelynek 75%-�t 53 orsz�gba export�lja, lefedi emellett a lengyel piac 65%-�t. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

A k�nai korm�ny megvonja kedvezm�ny�t a termel�kt�l

Az olcs� k�nai fa�ruk m�r nem lesznek annyira olcs�k tekintettel arra, hogy j�lius 1-t�l Oroszorsz�g a hengeresf�n�l jelent�sen megemelte az exportv�mot. Ez a probl�ma m�g "�thidalhat�". Ann�l �rz�kenyebben �rinti azonban ugyanakkorra id�z�tve a k�nai gy�rt�kat saj�t korm�nyuknak azon int�zked�se, hogy a b�torgy�rt�si c�l� falemezekn�l a beszerz�si k�lts�geiknek alig 5%-�ra kaphatnak kedvezm�nyt. Mindez egyben j� h�r a lengyel gy�rt�knak, akik sz�m�ra az olcs� k�nai faterm�kek konkurenci�t jelentenek. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

A j�v�: a pap�rhullad�k hasznos�t�sa a szigetel� felemezekben

A vars�i Agr�regyetemen kiterjedt kutat�sokat v�geztek a pap�rhullad�k falemezipari felhaszn�l�s�ra. A forg�cslemezek, a nedves �s sz�raz elj�r�ssal k�sz�l� �s szigetel� farostlemezek gy�rt�s�ban egyar�nt j�l hasznos�that� a pap�rhullad�k. Ennek m�rt�ke az alkalmazott k�t�anyagt�l is f�gg�en max. 50% lehet, de az MDF, a HDF eset�ben nem haladhatja meg a 30%-ot, mert az m�r h�tr�nyosan befoly�soln� a lemezek fizikai-mechanikai jellemz�it. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

Famegmunk�l�s. A magyar Kinematik c�g sikerei Leggyelorsz�gban

A magyar Kinematic Kft. figyelemre m�lt� g�paj�nlatot dolgozott ki a lengyel piac sz�m�ra, amely a r�vidf�s technol�gi�t�l a CNC mar�g�pekig terjed. A c�g Magarorsz�gon k�v�l Szlov�ki�ba, Ukrajn�ba �s Rom�ni�ba egyar�nt sz�ll�t. A cikkben r�szletesen ismertetik a c�g g�paj�nlat�t �s megadj�k a lengyelorsz�gi forgalmaz�t. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/8]

A Schieder c�g cs�dje

Az egyik legnagyobb b�torgy�rt�, a Schieder M�bel Holding GmbH j�nius 15-�n cs�d�t jelentett. Becsl�sek szerint ad�ss�ga k�zel 400 milli� eur�. A holdinghoz t�zegyn�h�ny b�torgy�r tartozik Lengyelorsz�gban, ezek k�z�tt is legnagyobb a 4000 f�t foglalkoztat� Mazurskie Meble International. A holding le�nyv�llalata az IMS AG (Liechtenstein) tov�bbi h�t gy�rat tart k�zben mintegy 3000 foglakoztatottal az orsz�gban A holding K�n�ban �p�tett b�torgy�rat, de annak term�kei nem tal�lt�k meg piacukat. A c�g 2005-ben 145 milli� eur� k�lcs�nt vett fel �s 95 milli� eur� �rt�k� �rt�kpap�rt bocs�tott ki, �ves forgalma 1 milli� eur�. A holding cs�dje nem �rinti �sszes lengyelorsz�gi gy�r�t. [Meblarstwo 2007/7]

FAMEG hajl�tott b�tor

A Radomsko-ban m�k�d�, r�g�ta ismert Fameg sp. z o.o. hajl�tottb�torgy�r els�sorban �l�b�torokat gy�rt, folytatja a 125 �ves Thonet hagyom�nyt. Hajl�t�m�helye nagyon hasonl�t az egykori manufakt�r�hoz; term�keinek 20-25%-a is �gy k�sz�l, de a tov�bbi folyamatokban m�r CNC megmunk�l� k�zpontokat haszn�lnak. Jelent�s a r�tegelt-hajl�tott t�ml�j� �s �l�s�, t�m�rfa �llv�ny� sz�kek ar�nya is. A gy�r term�keinek 65%-�t export�lja, els�sorban Nyugat-Eur�pa orsz�gaiba. [Meblarstwo 2007/7]

Tudnak-e m�g tov�bb fejl�dni a lengyel falemezgy�rak?

A lengyel falemezipar m�r �vek �ta fa-alapanyag hi�nnyal k�zd. A megold�s a faipari hullad�kok, a bontott faanyagok fokozottabb felhaszn�l�sa lehet. Ennek lehet�s�geit elemzik a szerz�k. A r�tegeltlemez gy�rt�s volumene 2010-ig 5%-n�l nagyobb m�rt�kben nem emelkedhet. Az MDF �s OSB lemezgy�rt�s is az �rt�kesebb alapanyagot ig�nyli, viszont az itt keletkez� esel�k m�r felhaszn�lhat� a forg�cslemezgy�rt�sban. Ez ut�bbiak gy�rt�s�ban egyre nagyobb szerephez juthat kaphat az �regfa �jrahasznos�t�sa. Az elemz�s sz�mszer� adatokat is tartalmaz falemezf�les�genk�nt. [Gazeta Przemyslu Drzewnego 2007/5]

Refer�lta: dr. T�th S�ndor L�szl�