A biomasszára épít a zöldenergia-stratégia, 2007-2020

Megújulóenergia-stratégiát bocsátott társadalmi véleményezésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a honlapján. A mintegy 80 oldalas anyag elsősorban a biomasszára koncentrál, míg az Akadémia szerint Magyarországon a szél- és napenergia elméleti potenciálja többszöröse a biomasszáénak. A dokumentum a földgáz árának jelenlegi támogatását túlzottnak tartja.

Az egyelőre csak tervezetnek számító stratégia nemzetközi kitekintéssel vezeti be a magyarországi helyzet elemzését, felméri a megújuló energiák elterjedését segítő eszközöket, majd konkrét célokat tűz ki az ország számára - megvalósulásukra egy optimista és egy kevésbé derűlátó forgatókönyvet is vázol. A dokumentum az Európai Unió, a Kiotói Egyezmény és a fejlett világ trendjeit, vezérelveit helyezi a középpontba, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy Magyarországnak sajátos adottságaihoz kell alkalmaznia a világban egyébként számos helyen már működő jó példákat. 
Az EU idén tavasszal ambíciózus célokat jelölt ki 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányát az unió teljes energiafogyasztásában 20 százalékra kell emelni; az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal csökkenteni kell; a teljes energiafogyasztást 20 százalékkal mérsékelni kell. Ezek a számok azonban a teljes unióra vonatkoznak, vagyis beleszámítják például Svédországot, Ausztriát, Németországot, Spanyolországot is, ahol a jelenlegi lendületet látva szinte biztos, hogy még túl is teljesítik a közös célokat. A magyar forgatókönyv a legkedvezőbb esetben a megújulók 15 százalékos részarányával számol az energiafogyasztáson belül, legrosszabb esetben pedig 10 százalékos arányt tart elérhetőnek.

Aki sokat markol...

A szaktárca óvatossága persze érthető, hiszen, bár Magyarország egyes megújuló energiaforrásokat tekintve jelentős potenciállal rendelkezik, a beruházási tőke és az eddigi trendek nemigen támasztanak alá egy ilyen távon ennél nagyratörőbb tervet. Az ország egyébként a 2010-es európai célkitűzést (Fehér Könyv, 1997) illetően is a legalacsonyabb vállalást tette: míg Európa összességében 12 százalékos megújuló-arányt jelölt ki célként erre az időpontra, addig Magyarország mindössze 3,6 százalékot teljesítene. Időközben kiderült, hogy a 12 százalékos arány valószínűleg nem valósul meg 2010-ig, a magyar cél viszont már 2005-ben teljesült, hiszen néhány széntüzelésű erőművünk fatüzelésre állt át, ez pedig rögvest 4,5 százalékos megújuló-arányt eredményezett.
A megújuló energiaforrások iránti európai elkötelezettség praktikus okokra vezethető vissza: az ellátásbiztonság, fenntarthatóság, energiahatékonyság és diverzifikáció szempontjaira. A magyar tervezet is ebből a szempontból veszi szemügyre lehetőségeinket, és helyenként kritikusan szól az ettől eltérő magyarországi gyakorlatról, folyamatokról. A dokumentum a földgáz árának jelenlegi támogatását is túlzottnak tartja, nem szociális szempontból, hanem a megújulókkal szemben. A mai gyakorlat ugyanis így nagyobb támogatást biztosít egyedül a földgáznak, mint az összes megújuló energiaforrásnak együttvéve.
Bár a stratégia a biomasszának több szempontból - vidékfejlesztés, munkaerőpiac, költséghatékonyság - kitüntetett helyet biztosít, megjegyzi ugyanakkor, hogy a jelenleg meglévő, épülő és tervezett biomassza-erőművi kapacitások meghaladják az ország forrásteljesítményét. Magyarul: a hazai mezőgazdaság nem lesz képes elég biomasszát termelni tüzelőanyagnak. A helyzetelemzés arról is szól, hogy a zöldáram-támogatások miatt lendületet kapott a biomassza alapú erőművek építése, megdrágítva az amúgy sem a ehetősebb lakossági fogyasztók által használt tűzifát. Ráadásul az új villamosenergia-törvény nem küszöbölte ki a tiltott állami támogatások lehetőségét, a hatékonyabb forrásnak tűnő biogáz ugyanakkor kimaradt a támogatásból.

Az egyes megújuló energiaforrások közül a dokumentum a biomasszában rejlő lehetőségeket ítéli a legkedvezőbbnek. Mindemellett itt is további szabályozási változásokat, támogatásokat, fejlesztési projekteket és felvilágosító munkát tart szükségesnek - csakúgy, ahogy a többi, ma még kevésbé költséghatékony energiaforrás esetében. A szélenergia kapcsán a villamosenergia-rendszer nem megfelelő szabályozhatósága az egyik fő, fejlődést gátló tényező. A magyar villamosenergia-rendszer azonban a szélerőművek nélkül sem képes teljes mértékben megfelelni az európai követelményeknek - teszi hozzá a tanulmány.
Az anyag a helyi energiaellátási lehetőségek nagyobb kihasználását is szorgalmazza, például mezőgazdasági hulladékok helyben történő, energiává való átalakítását, illetve a nap-, a szél- és a geotermikus energia nagyobb arányú alkalmazását. Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen a korábbi európai gyakorlat is a centralizált rendszerek felé húzott, de egy-egy település energetikai önállósodása nagy áttöréseket hozott az utóbbi időben. A jelenlegi anomáliák közé tartozik még a hőtermelés támogatásokból való kimaradása, ezt azonban hatékonysági szempontok nem indokolják.

A szélenergia-ipar az utóbbi évek egyik sikerágazata, a termelés költségei az elmúlt másfél évtizedben kevesebb mint a felére csökkentek, a megtérülés időtartama pedig jóval tíz év alatt van. A magyarországi adottságok nem tartoznak a legjobbak közé, és a magas zöldáram-támogatás is torzít a képen. Kiváló adottágokkal rendelkezik ugyanakkor országunk a földhő, más néven geotermikus energia tekintetében, amelyben akár világhatalom is lehetnénk. Jelenleg itt is hosszabb megtérüléssel kell számolni, de nagyobb fejlesztési forrásokkal akár a magyar gazdaság új üzletágává is válhatna a hőszivattyúk piaca.

forrás: GKM

Az ország elméleti napenergia-potenciálja önmagában meghaladja a jelenlegi energiafelhasználást (valamivel több, mint 1000 PJ/év), és már egy 1999-es kormányhatározat 20 ezer napkollektoros háztetőt tűzött ki célul. A tavalyi évig ilyen célra csak 450 családi ház kapott támogatást (nagyrészt a csökkenő keretű NEP-ből: link), míg például a jóval gyengébb adottságú, de gazdagabb Ausztriában körülbelül harmincszor ekkora felületet borítanak a napkollektorok. A napenergia költségigényes forrás ugyan, de az elmúlt évtizedben egy átlagos napelemmodul ára kevesebb mint harmadára esett, ráadásul mint iparág évente 35 százalékkal növekszik a piaca.

Felbecsülhetetlen költségek

A környezetbarát technológiák sokat hangoztatott költséghátránya ráadásul viszonylagos: a támogatási hátrány mellett árhátrányban is vannak, tekintve, hogy a fosszilis energiahordozók valós költségei - környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági - nem jelennek meg az árakban.
A szén-dioxid-kereskedelmi rendszer, a hagyományos energiaforrásokra kivetendő energiaadó, a tervezett zöld bizonyítványok rendszere, a támogatások, fejlesztések révén azonban a közeljövőben változhat a helyzet. Nem beszélve a szénalapú energiahordozók egyre növekvő világpiaci áráról.
A jövőben Magyarországon is több jut majd termelési és beruházási támogatásokra, elsősorban az uniós forrásokból táplálkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként. A tervezet a kutatás-fejlesztés szerepét is növelné, de erre, illetve az energatikai célú pályázatokra az elmúlt években egyre kevesebb jutott - ezt az anyag is elismeri; az ÚMFT-ből talán ilyen célra is több jut majd. A dokumentum szerint a stratégiai célok teljesülését kétévente felül kell vizsgálni, a megvalósulás érdekében pedig Megújuló Energiahordozó Programot kell létrehozni, amely kétéves cselekvési tervekre bontaná a hosszú távú teendőket.

Forrás: Origo 08.22.