FELIRATKOZ�S FAT�J-Online h�rlev�lre.
K�rem jelezze szakter�let�t, c�g�t, annak kapcsol�it.

Hivatkoz�s:
Ha felhaszn�lja b�rmely cikket a FAT�J-b�l, k�rem hivatkozzon r� annak kapcsol�j�val is.

 

FAT�J nyit�lap

FAT�J arch�vum:
FAT�J 2012.
  Jan-M�r, �pr-J�n,
  J�l-Sze, Okt-Dec
FAT�J 2011.
  Jan-M�r, �pr-J�n,
  J�l-Sze, Okt-Dec
FAT�J 2010.
FAT�J 2009.
FAT�J 2008.
FAT�J 2007.
A r�gebbi megjelen�ssel:
FAT�J 2006.
FAT�J 2005.

 

Legyen a FAT�J a kezd�lapom!
FAGOSZ, Fagazdas�gi Orsz�gos Szakmai Sz�vets�g
CEI-Bois, Eur�pai Faipari Sz�vets�g
CEI-Bois
Eur.Faip.Sz�v.
a FAGOSZ
1992-t�l tagja.

 

 

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
2007-09-12

A biomassz�ra �p�t a z�ldenergia-strat�gia, 2007-2020

Meg�jul�energia-strat�gi�t bocs�tott t�rsadalmi v�lem�nyez�sre a Gazdas�gi �s K�zleked�si Miniszt�rium a honlapj�n. A mintegy 80 oldalas anyag els�sorban a biomassz�ra koncentr�l, m�g az Akad�mia szerint Magyarorsz�gon a sz�l- �s napenergia elm�leti potenci�lja t�bbsz�r�se a biomassz��nak.�A dokumentum a f�ldg�z �r�nak jelenlegi t�mogat�s�t t�lzottnak tartja.

Az egyel�re csak tervezetnek sz�m�t� strat�gia nemzetk�zi kitekint�ssel vezeti be a magyarorsz�gi helyzet elemz�s�t, felm�ri a meg�jul� energi�k elterjed�s�t seg�t� eszk�z�ket, majd konkr�t c�lokat t�z ki az orsz�g sz�m�ra - megval�sul�sukra egy optimista �s egy kev�sb� der�l�t� forgat�k�nyvet is v�zol. A dokumentum az Eur�pai Uni�, a Kiot�i Egyezm�ny �s a fejlett vil�g trendjeit, vez�relveit helyezi a k�z�ppontba, hangs�lyozva ugyanakkor, hogy Magyarorsz�gnak saj�tos adotts�gaihoz kell alkalmaznia a vil�gban egy�bk�nt sz�mos helyen m�r m�k�d� j� p�ld�kat.�
Az EU id�n tavasszal amb�ci�zus c�lokat jel�lt ki 2020-ra: a meg�jul� energiaforr�sok r�szar�ny�t az uni� teljes energiafogyaszt�s�ban 20 sz�zal�kra kell emelni; az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�t 20 sz�zal�kkal cs�kkenteni kell; a teljes energiafogyaszt�st 20 sz�zal�kkal m�rs�kelni kell. Ezek a sz�mok azonban a teljes uni�ra vonatkoznak, vagyis belesz�m�tj�k p�ld�ul Sv�dorsz�got, Ausztri�t, N�metorsz�got, Spanyolorsz�got is, ahol a jelenlegi lend�letet l�tva szinte biztos, hogy m�g t�l is teljes�tik a k�z�s c�lokat. A magyar forgat�k�nyv a legkedvez�bb esetben a meg�jul�k 15 sz�zal�kos r�szar�ny�val sz�mol az energiafogyaszt�son bel�l, legrosszabb esetben pedig 10 sz�zal�kos ar�nyt tart el�rhet�nek.

Aki sokat markol...

A�szakt�rca �vatoss�ga persze �rthet�, hiszen, b�r Magyarorsz�g egyes meg�jul� energiaforr�sokat tekintve jelent�s potenci�llal rendelkezik, a beruh�z�si t�ke �s az eddigi trendek nemigen t�masztanak al� egy ilyen t�von enn�l nagyrat�r�bb tervet. Az orsz�g egy�bk�nt a 2010-es eur�pai c�lkit�z�st (Feh�r K�nyv, 1997) illet�en is a legalacsonyabb v�llal�st tette: m�g Eur�pa �sszess�g�ben 12 sz�zal�kos�meg�jul�-ar�nyt jel�lt ki c�lk�nt�erre az id�pontra, addig Magyarorsz�g mind�ssze 3,6 sz�zal�kot teljes�tene. Id�k�zben kider�lt, hogy a 12 sz�zal�kos ar�ny val�sz�n�leg nem val�sul meg 2010-ig, a magyar c�l viszont m�r 2005-ben teljes�lt, hiszen n�h�ny sz�nt�zel�s� er�m�v�nk fat�zel�sre �llt �t, ez pedig r�gvest 4,5 sz�zal�kos meg�jul�-ar�nyt eredm�nyezett.
A meg�jul� energiaforr�sok ir�nti eur�pai elk�telezetts�g praktikus okokra vezethet� vissza: az ell�t�sbiztons�g, fenntarthat�s�g, energiahat�konys�g �s diverzifik�ci� szempontjaira. A magyar tervezet is�ebb�l a szempontb�l veszi szem�gyre lehet�s�geinket, �s helyenk�nt kritikusan sz�l az ett�l elt�r� magyarorsz�gi gyakorlatr�l, folyamatokr�l. A dokumentum a f�ldg�z �r�nak jelenlegi t�mogat�s�t is t�lzottnak tartja, nem szoci�lis szempontb�l, hanem a meg�jul�kkal szemben. A mai gyakorlat ugyanis �gy nagyobb t�mogat�st biztos�t egyed�l a f�ldg�znak, mint az �sszes meg�jul� energiaforr�snak egy�ttv�ve.
B�r a�strat�gia a biomassz�nak t�bb szempontb�l - vid�kfejleszt�s, munkaer�piac, k�lts�ghat�konys�g - kit�ntetett helyet biztos�t, megjegyzi ugyanakkor, hogy a jelenleg megl�v�, �p�l� �s tervezett biomassza-er�m�vi kapacit�sok meghaladj�k az orsz�g forr�steljes�tm�ny�t. Magyarul: a hazai mez�gazdas�g nem lesz k�pes el�g biomassz�t termelni t�zel�anyagnak. A helyzetelemz�s arr�l is sz�l, hogy a z�ld�ram-t�mogat�sok miatt lend�letet kapott a biomassza alap� er�m�vek �p�t�se, megdr�g�tva az am�gy sem a ehet�sebb lakoss�gi fogyaszt�k �ltal haszn�lt t�zif�t. R�ad�sul az �j villamosenergia-t�rv�ny nem k�sz�b�lte ki a tiltott �llami t�mogat�sok lehet�s�g�t,�a hat�konyabb forr�snak t�n� biog�z ugyanakkor kimaradt a t�mogat�sb�l.

Az egyes meg�jul� energiaforr�sok k�z�l a dokumentum a biomassz�ban rejl� lehet�s�geket �t�li a legkedvez�bbnek. Mindemellett itt is tov�bbi szab�lyoz�si v�ltoz�sokat, t�mogat�sokat, fejleszt�si projekteket �s felvil�gos�t� munk�t tart sz�ks�gesnek - csak�gy, ahogy a t�bbi, ma m�g kev�sb� k�lts�ghat�kony energiaforr�s eset�ben. A sz�lenergia kapcs�n a villamosenergia-rendszer nem megfelel� szab�lyozhat�s�ga az egyik f�, fejl�d�st g�tl� t�nyez�. A magyar villamosenergia-rendszer azonban a sz�ler�m�vek n�lk�l sem k�pes teljes m�rt�kben megfelelni az eur�pai k�vetelm�nyeknek - teszi hozz� a tanulm�ny.
Az anyag a helyi energiaell�t�si lehet�s�gek nagyobb kihaszn�l�s�t is szorgalmazza, p�ld�ul mez�gazdas�gi hullad�kok helyben t�rt�n�, energi�v� val� �talak�t�s�t, illetve a nap-, a sz�l- �s a geotermikus energia nagyobb ar�ny� alkalmaz�s�t. Fontos ezt hangs�lyozni, hiszen a kor�bbi eur�pai gyakorlat is a centraliz�lt rendszerek fel� h�zott, de egy-egy telep�l�s energetikai �n�ll�sod�sa nagy �tt�r�seket hozott az ut�bbi id�ben. A jelenlegi anom�li�k k�z� tartozik m�g a h�termel�s t�mogat�sokb�l val� kimarad�sa, ezt azonban hat�konys�gi szempontok nem indokolj�k.

A sz�lenergia-ipar az ut�bbi �vek egyik siker�gazata, a termel�s k�lts�gei az elm�lt m�sf�l �vtizedben kevesebb mint a fel�re cs�kkentek, a megt�r�l�s id�tartama pedig j�val t�z �v alatt van. A magyarorsz�gi adotts�gok nem tartoznak a legjobbak k�z�, �s a magas z�ld�ram-t�mogat�s is torz�t a k�pen. Kiv�l� adott�gokkal rendelkezik ugyanakkor orsz�gunk a f�ldh�, m�s n�ven geotermikus energia tekintet�ben, amelyben ak�r vil�ghatalom is lehetn�nk. Jelenleg itt is hosszabb megt�r�l�ssel kell sz�molni, de nagyobb fejleszt�si forr�sokkal ak�r a magyar gazdas�g �j �zlet�g�v� is v�lhatna a h�szivatty�k piaca.

Meg�jul� energiatermel�si m�d Megt�r�l�s ideje
�j biomassza-er�m� 8-9 �v
Sz�lturbina <7 �v
Hullad�k�get� 10 �v
Biog�zer�m� 11 �v
Napelem >40 �v
Geotermikus er�m� 10 �v

forr�s: GKM

Az orsz�g elm�leti napenergia-potenci�lja �nmag�ban meghaladja a jelenlegi energiafelhaszn�l�st (valamivel t�bb, mint 1000 PJ/�v), �s m�r egy 1999-es korm�nyhat�rozat 20 ezer napkollektoros h�ztet�t t�z�tt ki c�lul. A tavalyi �vig ilyen c�lra csak 450 csal�di h�z kapott t�mogat�st (nagyr�szt a cs�kken� keret� NEP-b�l: link), m�g p�ld�ul a j�val gyeng�bb adotts�g�, de gazdagabb Ausztri�ban k�r�lbel�l harmincszor ekkora fel�letet bor�tanak a napkollektorok. A napenergia k�lts�gig�nyes forr�s ugyan, de az elm�lt �vtizedben egy �tlagos napelemmodul �ra kevesebb mint harmad�ra esett, r�ad�sul mint ipar�g �vente 35 sz�zal�kkal n�vekszik a piaca.

Meg�jul� t�pusa Elm�leti potenci�l az MTA alapj�n (PJ) Gyakorlati potenci�l az FVM szerint (PJ) Jelenleg hasznos�tott (PJ)
Napenergia 1838 2 0,1
V�zenergia 14,4 1 0,7
Geotermia 63,5 12 3,6
Biomassza 203-328 142 49,2
Sz�lenergia 532,8 6 0,16
�sszesen 2600-2700 163 53,8

Felbecs�lhetetlen k�lts�gek

A k�rnyezetbar�t technol�gi�k sokat hangoztatott k�lts�gh�tr�nya r�ad�sul viszonylagos: a t�mogat�si h�tr�ny mellett �rh�tr�nyban is vannak, tekintve, hogy a fosszilis energiahordoz�k val�s k�lts�gei - k�rnyezetv�delmi, eg�szs�g�gyi, gazdas�gi - nem jelennek meg az �rakban.
A sz�n-dioxid-kereskedelmi rendszer, a hagyom�nyos energiaforr�sokra kivetend� energiaad�, a tervezett z�ld bizony�tv�nyok rendszere, a t�mogat�sok, fejleszt�sek r�v�n azonban a k�zelj�v�ben v�ltozhat a helyzet. Nem besz�lve a sz�nalap� energiahordoz�k egyre n�vekv� vil�gpiaci �r�r�l.
A j�v�ben Magyarorsz�gon is t�bb jut majd termel�si �s beruh�z�si t�mogat�sokra, els�sorban az uni�s forr�sokb�l t�pl�lkoz� �j Magyarorsz�g Fejleszt�si Terv (�MFT) r�szek�nt. A tervezet a kutat�s-fejleszt�s szerep�t is n�veln�, de erre, illetve az energatikai c�l� p�ly�zatokra az elm�lt �vekben egyre kevesebb jutott - ezt az anyag is elismeri; az �MFT-b�l tal�n ilyen c�lra is t�bb jut majd. A dokumentum szerint a strat�giai c�lok teljes�l�s�t k�t�vente fel�l kell vizsg�lni, a megval�sul�s �rdek�ben pedig Meg�jul� Energiahordoz� Programot kell l�trehozni, amely k�t�ves cselekv�si tervekre bontan� a hossz� t�v� teend�ket.

Forr�s: Origo 08.22.

Keres egy c�get, int�zm�nyt, iskol�t? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu

Ak�c
term�kek
Magyar-
orsz�gr�l:
hungarobinia.hu

 A FAT�J lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.