Interjú a bioüzemanyagokról

Az első generációs üzemanyagok, mint az etanol, "mérföldkőnek" tekinthetők az új, környezetbarát alternatívák fejlesztésében - mint például a hulladékból nyert üzemanyag -, mivel jelen pillanatban nincs esély arra, hogy a meglévő bioüzemanyagokat elegendő, nagy mennyiségben állítsuk elő. Ezt a véleményt képviseli az UOP vállalat is, a finomító folyamatok és -fejlesztések egyik vezető szereplője.

Az Európa Tanácsban 2007 márciusában az állam- és kormányfők megígérték a közösségnek, hogy 2020-ig a közlekedési szektorban a bioüzemanyagok hányadát a jelenlegi kb. 4%-os szintről kötelezően 10 %-ra emelik. Ez a feltétel viszont csak akkor teljesül, hogyha előállításuk tartóssá válik, és hogyha a bioüzemanyagok ún. "második generáció"-ja gazdaságilag jövedelmező lesz.

A bioüzemanyagok e második generációja, amelyet ligno-cellulóz tartalmú vagy fa-alapú forrásokból tudnak majd kinyerni, például szalmából, fából, faforgácsból vagy trágyából, más, mint az etanollal rokon első generációs üzemanyagok, melyek előállítása bizonyos takarmányoktól függ, mint a kukorica, cukorrépa, barkaolaj és repce.

A technikai folyamatok - ballasztanyagban gazdag nyersanyagok átalakítása folyékony bioüzemanyaggá - még a fejlődés fázisában vannak, habár a bioüzemanyagok második generációja ígéretesnek mutatkozik az ökológiai fenntarthatóság tekintetében: már nem használ el megművelhető földterületet és takarmánynövényeket az elsődleges agrártermelés elől. Márpedig a bioetanolnak ez még olyan tulajdonsága, amellyel kapcsolatban sokan attól tartanak, hogy az élelmiszerárak növekedéséhez vezet, veszélyezteti a biológiai sokféleséget, és nagyarányú erdőirtás következik majd belőle. Az viszont egyelőre bizonytalan, hogy az ilyen szempontból aggálytalan üzemanyagok mikor lesznek majd kaphatók (EurActiv, 24. October 2006).

Alapvető kérdés:

AZ UOP vezető vállalat a kőolaj végtermékké finomításával kapcsolatos eljárások és technológiák engedélyeztetésében és fejlesztésében. A vállalat elnöke Carlos Cabrera, aki egyben a vezetőség elnöke is, úgy véli, hogy a bioüzemanyagok második generációja a közlekedés területén fontos szerepet játszhat a CO2 kibocsátás csökkentésében.

De egy, az EurActiv-nak adott interjújában a kihívások egész sorára világít rá, melyekkel előre szembe kell néznünk.

El az első generációs üzemanyagoktól és a "méretproblémáktól"

Hogy a bioüzemanyagok milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozás elleni harchoz, azt nem az határozza meg, milyen hatékony az üzemanyag, hanem hogy milyen mennyiségben állítható elő, mondta Cabrera. Míg az első generációs üzemanyagok kevesebb CO2-őt bocsátanak ki, mint a hagyományos dízel és benzin üzemanyagok, befolyásuk a teljes üzemanyagszektorra a közlekedésben elhanyagolható marad, összevetve az élelmiszerszektorra gyakorolt hatásukkal. "Ez a méretprobléma: A naponta használt és finomított olaj értéke nagyobb, mint a mai agrárszektor olajtermelési potenciálja. Tegyük fel, hogy a hulladékkal kezdjük: hogyha a hulladékkal kezdenénk az üzemanyag termelését, azt gondolom, tartós kibocsátás-csökkenést lehetne elérni. A felét, talán a 2/3-át is visszafoghatnánk a CO2 kibocsátásnak a közlekedésben. A biológiai sokféleség veszteségei és a fokozott fakitermelés messze ható következményei viszont hosszabb távon a CO2 kibocsátás növekedéséhez vezetnének, s ez az egyik nagy rizikója az első generációs üzemanyagok fejlesztésének - mondta Cabrera.

Kutatás és csáberő

Cabrera indokoltnak látja a második generációs bioüzemanyagok lassú fejlődését: "A természetet megváltoztatni nem egyszerű, mégha az ember képes is rá. (...) Balszerencsénkre a technológia fejlődése nem megjósolható. Néha történnek áttörések, néha nem." De annyit még hozzáfűz: "Azért gondolom, hogy a folyamat sokáig fog tartani, mert őszintén szólva nincsen benne csáberő, nincs gazdasági nyereség. Máshonnan származó forrásokat kellene felhasználnunk, hogy ezekbe a technológiákba invesztáljunk, miközben az eredmények jelenleg még bizonytalanok. És a szükséges befektetések tetemesek. Ez komoly probléma." Cabrera azon a véleményen van, hogy az ösztönző elemek és a kormányzati beruházások segíthetnének: "Nem szerezhetünk tudást anélkül, hogy ne fektetnénk be megfelelő mértékű erőforrásokat. Szükség van a kritikus tömegre a változáshoz, s azt hiszem, ez a kritikus tömeg el is kezdett létrejönni. Ha a kormányok azt akarják, hogy a változás megtörténjen, akkor kétszer-háromszor több beruházásra van szükség, mint amennyi ma megvalósul.

Szükséges infrastruktúra

Cabrera hangsúlyozta, hogy a második generációs bioüzemanyagok üzleti alapokra helyezéséhez nem csak technológiai áttörésre, hanem teljesen új infrastruktúra kifejlesztésére is szükség lenne. "A technológia és a megfelelő logisztika is korai fázisukban vannak még. A ligno-cellulóz tartalmú hulladék esetében például falevelek millióit kellene összegyűjtenünk; ehhez viszont megfelelő infrastruktúrára lenne szükség, hogy az összes mezőgazdasági hulladékot össze lehessen gyűjteni, minden lehullott faágat, füvet, amit másra már nem használnak, és azt egy központba szállítani, ahol feldolgozzák. Már dolgoztunk rajta, de egyelőre még messze vagyunk egy gazdaságos megoldástól."

Áttörések és biotechnológia

Cabrera azon a véleményen van, hogy a biotechnológia döntő szerepet tudna játszani abban, hogy áttörést érjünk el a bioüzemanyagok fejlődésének területén. "Nem kérdés, hogy a biotechnológia - ha jól teljesít -, nagy befolyásra tehet szert a területen, hiszen segítségével megváltoztathatjuk a termék karakterét, amelyből kiindulunk". Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy "mindez alapvető morális és etikai kérdéseket vet fel, s olyan kihatásai vannak, melyek előre nehezen meghatározhatók. Mert ha elkezdjük megváltoztatni annak a módját, ahogy a dolgok növekednek, vagy ahogy szaporítják őket, a tudósok hamar azt gondolják, hogy ellenőrzést gyakorolnak a dolgok felett, de egy életciklus ennél bonyolultabb."

Létezik tartható időterv?

"Azt mondanám, valószínűleg 5-10 év távolságban vagyunk egy jó, megbízható, megvalósítható technológiától, amely gazdaságosnak bizonyult és elérte azt a méretet, hogy képes hatást gyakorolni a közlekedési szektorra", mondta Cabrera.

Forrás: servian.hu