Sajtószemle

Elkészült az ország 2007-2020 közötti megújulóenergia felhasználási és -növelési stratégiájának társadalmi vitára kész változata. A munkaanyag (amely a kormány álláspontját még nem tükrözi) mától olvasható a GKM honlapján, a tárca egy hónapon át várja az anyaggal kapcsolatos reagálásokat.

A stratégia megfogalmazói adottságnak tekintették, hogy Magyarország 2010-re vállalta az üzemanyagok biotartalmának 5,75 százalékra növelését, s azt, hogy 2020-ra a teljes energiatermelésen belül 20 százalékot kellene képviselnie a megújulóknak. Ennek elérése azonban attól függ, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó - például környezetvédelmi, hatékonysági, szociálpolitikai és technológiai - elvárásoknak milyen súlyt ad majd a végleges stratégia, vagyis hogy milyen intenzív növekedést határoz meg, milyen áron.

A stratégia a felmért lehetőségek, eszközök és ajánlások figyelembevételével egy alap- (Bau) és egy stratégiai (Policy) forgatókönyvben határozta meg, hogyan és milyen eredmények érhetők el a hazai megújuló energia termelésében. A Bau-változat a meglévő technológiákon, illetve folyamatban lévő beruházásokon alapul, a Policy viszont számol az ösztönző intézkedések hatásával is. Mindkét változathoz készült egy olyan kiegészítő számítás is, amely nem veszi figyelembe az energia-végfelhasználás hatékonyságát segítő intézkedéseket (evhat). Tehát az óvatosabb Bau-változat szerint 2010-re a hazai energiafelhasználáson belül 11 százalék lehet a megújulók aránya, az ösztönzők hatása nélkül pedig csak 10 százalék. A Policy-változat már 15 százalékos arányt ígér, az evhat tényező nélkül 13,8 százalékot. A Policy-forgatókönyv egyébként feltételezi, hogy 2010-re 5,75, 2020-ra már 10 százalék lesz az üzemanyag-felhasználásunkon belül a bioeredetűek aránya, vagyis eleget teszünk az uniós elvárásoknak. Összességében azonban még így sem lesz 20 százalék a megújulók aránya 2020-ra a vitára váró stratégia szerint, amely egyébként alkotói szerint "ambiciózus, de reális" célkitűzések meghatározására törekedett.

A biomassza hasznosításában nagyobb hatásfokú és kisebb környezet terhelésű megoldásokra van szükség, vagyis a jövő a kombinált ciklusú erőműveké. vg.hu 07.30.

2007-ben eddig 2.400 hektár erdő égett le Magyarországon, kétszer annyi, mint a korábbi átlag 1.000-1.500 hektáros veszteség - tájékoztatott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Központi Erdészeti Igazgatósága.

A közlemény szerint az idei kár mértéke a későbbiekben becsülhető meg jól, ám nagyságrendje a felújítások költségeivel együtt 4 Md Ft-ra tehető.
Az erdőkben, illetve erdőfelújításokban a szélsőséges időjárás, a szárazság és a hőségnapok is kiugróan nagy károkat okoznak. Az Erdészeti Igazgatóság gyorsfelmérése alapján a szárazság miatt mintegy 15 ezer hektár - csaknem 10 Md Ft értékű - erdősítés semmisült meg eddig.

A magyarországi erdőtüzek 99%-a emberi tevékenység, túlnyomó részben gondatlanság miatt keletkezik. A korábbinál forróbb nyáron nem a tüzek száma nőtt meg jelentősen, hanem a terjedési sebessége és intenzitása. inforadio.hu 07.27. , hirado.hu 07.27. , fn.hu 07.28.

Braun Attila, a Biomassza Erőművek Egyesülésének titkára elmondta: az új villamosenergia-törvény alapján a jövőben a fűrészipari rönk és az annál magasabb rendű faválaszték nem minősül olyan alapanyagnak, amiből mint biomasszából termelt zöldáram állami támogatást élvezne. A négy jelenős magyarországi biomassza erőmű eddig sem használt ilyen fát, így ez a rendelkezés közömbös a társaságok számára - közölte a titkár, aki egyben a pécsi Pannonpower Holding Zrt. fejlesztési igazgatója. Megjegyezte: kérdés, hogy a törvény készülő végrehajtási rendeletei milyen szabályozási keretet biztosítanak majd az új létesítményeknek. A titkár szerint valószínű, hogy az új erőművek már nem számíthatnak támogatásra az alacsonyabb osztályokba sorolt fákból előállított zöldáram után sem. mfor.hu 07.27.

Dél-Alföldön 1.700-2.000 Ft/q az akác tűzifa attól függően, hogy termelőtől, kiskereskedőtől vagy Tüzép-telepről vesszük-e a fát. Vízhányó László, a DALERD Zrt. erdészeti igazgatója szerint nem nagyon mozdulnak az árak, mások viszont elképzelhetőnek tartják, hogy év végére 3.000 Ft/q is lehet az ár.

Most 800 forintos árkülönbségek is előfordulnak a tűzifapiacon. Az akác ára a tavaly őszi gázáremelésekkel párhuzamosan közel 40%-kal emelkedett: 2006 nyarán még 1600, októberben már 2.300 Ft/q. Mostanra a Tüzép-telepeken és egyes kiskereskedőknél az akác ára megközelítette a 2.500 Ft/q-t.Ugyanakkor hirdetnek 1.700-1.800 Ft/q-ért is és van aki év végére azt tippeli, az árak év végéig megközelíthetik a 3.000 Ft/q-t, mert szerinte a térségben nincsenek akkora vágható készletek, amelyek ki tudnák elégíteni az itteni keresletet, a messziről hozott tűzifa árát pedig nagyban befolyásolják a kitermelési és szállítási költségek.

Vízhányó László nem számít jelentősebb ármozgásra, szerinte jelenleg magasak az árak, azok további emelése nem látszik indokoltnak, a szokatlanul olcsó ajánlatokkal pedig - a tüzépesek intelmével egybehangzóan - vigyázni kell, mert nehéz visszaellenőrizni a mázsálást. A Dalerdnél augusztustól szokott megélénkülni a kereslet. Most még nem is tudnák kielégíteni az akácra érkező igényeket, hiszen a tavaly vágott akácból már csak pár tucat m3 van készleten, az újabb kitermelés ősszel kezdődik. Várhatóan 4-5 ezer t akác és egyéb tűzifát termelnek ki szeptembertől. A társaság nem kívánja emelni árait, az erdei rakodón 15.600 Ft/m3-ért kínálják majd a méteres akácfát a lakosságnak, illetve a viszonteladóknak, ami kb. 1.500 Ft/q árat jelent. delmagyar.hu 07.24.

A Bakonyi Erőmű Zrt-ben 98 MW-os gázerűművet készítenek elő, de a gáz árának erős emelkedése miatt lassul a beruházás finanszírozása. Egyben az eredetileg tervezettel szemben a hőszolgáltatók még nemjelezték hogy lenne igényük a hőre ezért az áramtermelés felé fordul ez a beruházás.

A cég meglévő 132 MW kapacitásából 30 MW biomassza tüzelésű, melyet a Bakonyi Erőmű projekttársasága, a Bakonyi Bioenergetikai Kft. hozott létre mintegy 1-1,1 milliárd forint költséggel. A beruházás megtérülését a tulajdonosok a létesítés idején még 5-6 évben számolták, de a fa árának 80-90 százalékos emelkedése miatt ez - a mostani számítások szerint - eléri a tíz évet. A főleg fával fűtött erőmű 2004. februárja óta termel.

A tulajdonosok nemrégiben 4,8 milliárd forintról 2,1 milliárd forinttal  csökkentették a társaság jegyzett tőkéjét. Németh Frigyes, a Bakonyi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának közlése szerint a működéshez ennyi is elegendő. A társaság fő tulajdonosa a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest Kft. A Bakonyi Erőmű Zrt. 2006-ban konszolidáltan mintegy 10 Md Ft árbevételt ért el szerény nyereség mellet, 2007-ben is hasonlót várnak - mondta a vezérigazgató. mfor.hu 07.24. , uno.hu 07.24.

Egy külföldi befektetői csoport pelletgyártó üzemet és biomassza-erőművet szándékozik építeni Szászbereken (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Ehhez megvették a helyi ipari park területét. A 23 ha terület tulajdonosai: az olasz Agritrade S.R.L. 85% és öt magyar magánszemély együtt 15%.

Elsőként 6 Md Ft beruházással Európa legmodernebb pelletgyártó üzeme készül el. Az építkezés még az idén elkezdődhet, a termelés várhatóan 2008. tavaszán indul. Alapanyag: évi 80 ezer t lucerna és fahulladék. A terméket arab piacra szánják. A lucernapelletet elsősorban takarmányozásra használják. A fából készült pellet korszerű biofűtőanyag (2 kg = 1 m3 földgáz fűtőértéke).

Második lépcsőben a következő 2-2,5 évben 28 Md Ft beruházással egy biomassza-erőmű is elkészül.

A két üzemben a várhatóan 50-en kapnak munkát, valamint jövedelemhez juthatnak a beszállító lucernatermelők is. A két üzem várhatóan 2010-re üzemel teljes kapacitással. MTI alapján hirado.hu 07.23., mno.hu 07.23.,

ÉVOSZ-ÖTM együttműködés a minőségi készházak érdekében: A készház maholnap azt is jelentheti, hogy minőséget vásárol a vevő, kivált, ha szabványos dokumentumokat nyújt be az engedélyező hatóságnak.
A feketemunka elleni küzdelem jegyében léptek újabb szövetségre a kormányzat és az építési szakma képviselői, de akarva-akaratlanul a korrupció, a megkenhető építési hatóság lefegyverzése lehet az újszerű együttműködés egyáltalán nem lebecsülendő haszna. Mindenesetre az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium építésügyi és területrendezései főosztálya, valamint az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő szakmai tagozata a készházak védelmében és érdekében kötött megállapodást és adott ki szabályzatot. Ezzel azt érik el, hogy a könnyűszerkezetes elemekből építők az abszolút szigorú, hat alapvető szakmai, biztonsági, minőségi szabványpont szerint legyenek kénytelenek hatósági engedélyeket kérni, illetve a helyi hatóságok is ezen feltételek ellenőrzésén keresztül juthassanak egyről a kettőre. Dr. Fegyverneky Sándor minisztériumi főosztályvezető július 18-án az ÉVOSZ képviselői társaságában sajtótájékoztatót tartva példák sorával igazolta, hogy a könnyűszerkezetes "piac" élesen kettévált.

A kormányzati szabályozási feltételek - erről már Kárpáti József ÉVOSZ tagozati elnök adott információt - arra mindenképpen jók, hogy a közigazgatási hivatalokhoz e napokban eljutott szabványgyűjtemény alapján egyértelművé lehessen tenni a "gyári" épületek engedélyezési eljárását. Ez mind a két félnek - az építtetőnek, építőnek, illetve az önkormányzatoknak - automatizmust és biztonságot jelent, mintegy kiszűrve a szubjektív elemeket a hatósági munkából. piac-profit.hu 07.18.