Jó úton a lenti fűrészüzem

Csondor Attila és Móricz János az előgyalult termékek felvételezését végzi.

A lenti fűrészüzem válságos évei után 2005. kezdetén a ZALAERDŐ Zrt. Igazgatósága döntött: a fűrészüzem fafeldolgozói tevékenysége ezután a Lenti Erdészet keretein belül történik. Azóta két esztendő telt el. Ez idő alatt milyen változások történtek a feldolgozó életében? - erről kérdeztük az erdészet illetékeseit.

2005-ben a Kerka Menti Fűrész Kft. saját dolgozóival bérmunkát végzett a Zalaerdőnek, vagyis döntően a fafeldolgozási tevékenység irányítása, saját alapanyagunk gazdaságos feldolgozása és a termékek piacra juttatása volt a feladatunk. - válaszol elsőnek Keszi László igazgató. A létszám- és bérgazdálkodás a Kft-hez tartozott. Az erdészettel szembeni elvárás a fafeldolgozási ágazat pénzügyi veszteségének elkerülése volt, tehát az amortizációs költséget még nem kellett elviselnie a gazdálkodásnak, az alapanyagot azonban piaci áron kellett figyelembe venni. Ezt a követelményt sikerült teljesítenünk.

- És az eredményességet?

- Mivel termékeinket túlnyomórészt az üzem korábbi partnerei részére értékesítettük, az eredményességet a költségek csökkentésével kellett biztosítani. Ennek egyik legfontosabb eleme az áramfelhasználás mérséklése, racionalizálása volt, melyet az elavult porelszívó rendszer korszerűsítésével, illetve egy villamos teljesítménykorlátozó (ún. vattőr) beépítésével oldottunk meg. Az elszívó rendszer átépítését környezetvédelmi szempontok is indokolják, így a 2005-ben elvégzett beruházás csupán az első ütemnek tekinthető. Feladat volt az ingatlanhasznosítás, a termékeik jobb piacra juttatása is.

Tavaly a Zrt. már a dolgozókat is átvette, így a Kft. feladata a birtokában lévő ingatlan hasznosítása volt. Látványos változás következett be ezen a területen, hisz a lecsökkent fizikai és irányító létszámhoz igazodva, egy új szociális blokk és iroda épült az év első felében, míg a korábban használt több emeletes épületet a Kft. értékesítette. Az erdészettel szembeni elvárás nőtt, most már a piaci áron kalkulált alapanyagköltséggel számolt eredménynek a ténylegesen felmerült költségeken kívül, az amortizációs költségeknek is mintegy felét fedeznie kellett.

Az elmúlt év elején még nem volt érezhető a piac fellendülése, sőt, egy, az alacsony értékű tölgy termékeket 2005-ben jelentős tételben szállító vevő visszalépése kétségessé tette számunkra a tervezett termékszerkezet fenntarthatóságát is. Az üzem nehézségeit látva, a Zrt. vezetése az irányítói létszám csökkentése mellett döntött, és még nagyobb figyelmet szentelt tevékenységünknek, ugyanakkor a kereskedelmi osztály aktívabban működött közre a fafeldolgozási termékek piacra juttatásában.

- Ez megoldást hozott?

- Látható volt, hogy további költségcsökkentő, és árbevétel-növelő lehetőségeket kell feltárnunk. A nem közvetlenül a termelést szolgáló költségek között jelentős teher volt a telepőrzés díja, és az energiatermelő üzem álladó költsége. Viszonylag kis összegű beruházással új kazánfelügyeleti rendszert állítottunk üzembe, mely lehetővé tette a kazánfűtők tevékenységének kibővítését a telepőrzési, zsírzási, és javítás-karbantartási feladatok ellátásával, a hatósági előírások betartása mellett. A porelszívó rendszer energiaköltségét tovább csökkentettük mobil elszívók üzembe helyezésével.

Több terméket értékesítettünk, és sikerült szerződnünk magasabb készültségi fokú, műszárított, előgyalult termék szállítására is, mely az adott mennyiségű alapanyag magasabb árbevételt nyújtó kihasználását tette lehetővé. Míg 2005-en 251 M Ft árbevételt ért el az ágazat, 2006-ban teljesítettük a szigorú elvárást, bevételünk 282 M Ft lett.

- Ez a több mint 30 M Ft többlet, hogy jött össze?

- Részben az igazgató úr által említett gyalult termékek belépésével, és természetesen többlettermeléssel - kapcsolódik a beszélgetésbe Pál Attila műszaki vezető. - 2005-ben a felfűrészelt alapanyag mennyisége nem érte el a 8200 m3-t, a következő évben azonban a 9600 m3-t is meghaladta. Változatlan létszám és technológia mellett ez csak jelentős túlmunkával volt lehetséges.

- Mit szóltak a dolgozók az elrendelt túlórákhoz?

- Szerencsére, nem kellett elrendelni egyszer sem, a dolgozók önként vállalták a nyújtott, ill. délutáni műszakokat. Megértették, hogy az energiaköltségeket csak úgy tudjuk tartani, ha kissé elhúzzuk a felhasználást, hisz délután olcsóbb az áram, és a megbízhatóság feltétele a határidők betartása, ami sajnos néha túlmunkával jár.

- Ezek szerint az üzem dolgozóinak szemlélete is változott?

- Úgy gondolom, igen, amit az önkéntesség bizonyít, de az alapbéren felül kapott pótlék, és a kiemelt teljesítményekért járó mozgóbér is javította a hozzáállást. Az év közben jól végzett munkát a Zrt. év végi jutalommal is honorálta, amiben már sok év óta nem volt részük a dolgozóknak, és akkor még nem említettem a Zrt. Kollektív Szerződésében rögzített egyéb juttatásokat.

- Várható-e további fejlődés, hiszen a fapiacon lényeges javulás tapasztalható. Netán ez érződik a fűrészüzemnél is?

- Igen, érződik a változás, de összetettebb a hatása, hisz az áremelkedések az alacsonyabb értékű erdei választékoknál voltak a legmagasabbak, vagyis az alap-anyagköltségünk jobban nőtt, mint a termékeink egységára - veszi vissza a szót Keszi László. Az idei évben (2007.) a tulajdonos már eredményes gazdálkodást vár el (engedmények nélkül), piaci áron kalkulált alapanyagköltség figyelembevételével. Ehhez 373 M Ft árbevétel elérése szükséges, melyet 10.400 m3 alapanyag felfűrészelésével szeretnénk elérni. Lényeges változás, hogy a feladatok ellátásához a fizikai dolgozókat érintő kismértékű létszámemelkedésre is kaptunk lehetőséget.

A termékeink iránti kereslet nőtt, és sikerült közöttük a magasabb készültségű (szárított, gyalult) áruk mennyiségét és arányát lényegesen növelnünk.

- Milyen újabb fejlesztésekkel számolnak?

- Nem állhatunk meg a porelszívó rendszer korszerűsítésének említett költségcsökkentő lépésénél, a beruházást folytatjuk. Most már az emissziós pontforrások számának csökkentésével szeretnénk a környezet terhelését tovább mérsékelni. Egy, a fűrészelési technológiát érintő kisebb átalakítással a termelés rugalmasságát fogjuk fokozni.

Az energiatermelő üzem továbbra is nagy teher, de költségeinek csökkentésére már nem látok lehetőséget. Ha azonban a termelt hőenergia felesleges része piaci áron értékesülne, az lehetővé, sőt szükségessé tenné a kazánok kapacitásának maximális kihasználását, és közvetve a fafeldolgozási ágazat eredményességét is növelné.

A fejlődés következő lépcsője a termelés során képződő fűrészpor magas szintű hasznosítása lehet, mely bár jelentős beruházásigényű, annak megtérülése véleményem szerint nem kétséges.

- Általában milyennek látja a feldolgozó jövőjét?

- Eddigi eredményeink alapján bizakodó vagyok. Mindent el fogunk követni annak érekében, hogy az ágazat eredményelvárása teljesüljön, s ha a hőenergia-hasznosító program is elindul, úgy gondolom, nemcsak az üzem megmaradása biztosított, de a későbbiekben jelentős technológiai fejlesztésre is sor kerülhet.