FAT�J nyit�lap
FAT�J arch�vum:
FAT�J 2012.
Jan-M�r, �pr-J�n,
J�l-Sze,
Okt-Dec
A r�gebbi megjelen�ssel:

CEI-Bois
Eur.Faip.Sz�v.
a FAGOSZ
1992-t�l tagja.
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
|
Sajt�szemle
Az al�bbi sz�vegek a hivatkozott cikkek kivonatai, illetve eg�sz�k, vagy egyes r�szeik �sszefoglal�sa. Az eredeti cikkeket az elhelyezett kapcsol�k seg�ts�g�vel lehet el�rni. (Mivel a sajt�szeml�z�shez az �v els� h�napjaiban nem jutottam hozz�, �gy ezen a lapon hosszabb id�szak szemelv�nyei szerepelnek.)
100 M Ft-os fagyk�r a ny�rs�gi erd�kben metro.hu 05.16.
Az els� becsl�sek szerint sz�zmilli�s nagys�grend� k�rt okozott az �prilis v�gi, m�jus eleji fagy a kelet-magyarorsz�gi erd�kben is - k�z�lte a ny�regyh�zi Ny�rerd� Erd�szeti Zrt. vez�rigazgat�ja szerd�n az MTI-vel. A t�rsas�g Szabolcs-Szatm�r-Bereg �s Hajd�-Bihar megy�ben �sszesen 61 ezer hekt�r erd�t kezel, s a felm�r�sek szerint abb�l mintegy 12-15 ezer hekt�r k�rosodott k�l�nb�z� m�rt�kben - mondta Kaknics Lajos. Kiemelte: s�lyosan k�rosodtak a zrt. csemetekertjei, �rt�kes ny�rfa �ltetv�nyei, valamint a 2005. �vi vihark�r ut�n erd�s�tett ter�letei.
A m�nusz h�t fok k�r�li �jszakai hidegben f�k�nt a k�ztudottan fagy�rz�keny, els�sorban a m�lyebb fekv�s� ter�letekre �ltetett ak�c�ltetv�nyek k�rosodtak, de jelent�s a fagyk�r a feketedi�, valamint a v�r�s- �s kocs�nyos t�lgy erd�kben is.
J�lius 1-t�l �talakul az �llami vagyonkezel�s nol.hu 05.10.
J�lius elsej�t�l a tervek szerint �talakul az �llami vagyonkezel�s - er�s�tett�k meg lapunknak 05.09-�n a Vil�ggazdas�g �rtes�l�s�t. Mint megtudtuk, az �j szervezet neve Nemzeti Vagyonkezel� (NVK) Zrt. lesz, amely ez �v v�g�t�l jogut�dja lesz az �llami Privatiz�ci�s �s Vagyonkezel� (�PV) Zrt.-nek, a Kincst�ri Vagyoni Igazgat�s�gnak (KVI) �s a Nemzeti F�ldalapkezel�nek (NFA). A t�rv�nytervezetet - a h�rekkel ellent�tben - a szok�sos m�don a korm�ny terjeszti el� n�h�ny h�ten bel�l.
Az �llam tulajdonosi jogait az NVK-n kereszt�l az �ttag� Nemzeti Vagyongazd�lkod�si Tan�cs gyakorolja majd. A k�l�nleges "c�get" fel�gyel� bizotts�g helyett ellen�rz� bizotts�g ellen�rizn�, melybe a parlamenti p�rtok, valamint az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�cs munk�ltat�i �s munkav�llal�i oldala deleg�lhatna egy-egy tagot. Az �j szervezet �n�ll�s�g�t behat�roln�, hogy gazd�lkod�s�nak ir�ny�r�l
a korm�ny, illetve a k�lts�gvet�si t�rv�nyen kereszt�l a parlament
d�ntene, �s a bev�telei is az �llamkassz�ba folyn�nak bele.
Az �j t�rv�nynek v�rhat�an lesz egy vagyonkezel�si mell�klete, amelyben megnevezn�k a tart�san �llami tulajdonban marad� vagyont. Ezek k�z� tartozhatnak az erd�szetek, a Paksi Atomer�m� vagy a Magyar Fejleszt�si Bank (ut�bbira teljesen k�l�n�ll� szab�lyok vonatkoznak), de a Magyar Posta, a Szerencsej�t�k Zrt. vagy a Magyar Villamos M�vek nem biztos, hogy rajta lesz, illetve k�rd�ses, hogy milyen tulajdoni h�nyad erej�ig. �j c�get az NVK csak akkor alap�that, ha annak szolg�ltat�s�ra nincs piaci jelentkez�, �s ebben nem ker�lhet kisebbs�gi poz�ci�ba.
A nem k�zvetlen�l az �PV, az NFA, illetve a KVI vagyonkezel�s�ben l�v� vagyonelemekr�l tov�bbi vit�k v�rhat�k. A miniszt�riumok �s k�lts�gvet�sb�l gazd�lkod� egy�b int�zm�nyek ugyanis vonakodnak lemondani a vagyonkezel�si jogaikr�l. A tervezet �rtelm�ben ez az ingatlanok eset�ben meg is maradna, de a j�v�ben kezel�si d�jat kellene fizetni�k az NVK-nak. A GKM tulajdonolta c�gek sorsa sem d�lt m�g el.
�rintetteknek �s �rdekl�d�knek �rdemes az eredeti cikket is alaposan tanulm�nyozni.
FAGOSZ �ll�sfoglal�s a Magyar Gy�riparban
 M�g janu�r 24-�n tett k�zz� a FAGOSZ egy �ll�sfoglal�st, illetve err�l sajt�k�zlem�nyt, melyben helytelen�tette azt az akkori gondolatot, hogy 35 ezer ha erd�ter�let kezel�i joga az erd�gazdas�gokt�l a nemzeti parkokhoz ker�lj�n. Az �gy mostanra �gy t�nik, hogy rendez�d�tt v�g�l kb. 8.300 ha �tad�s�val. E folyamat r�szek�nt az akkori k�zlem�ny�nk megjelent a 11. oldalon a Munkaad�k �s Gy�riparosok Orsz�gos Sz�vets�ge, az MGYOSZ lapj�ban, a Magyar Gy�ripar 2007. �vi 2. sz�m�ban, mely ma jutott el az olvas�khoz. A FAGOSZ az MGYOSZ tagja.
�gy tudni, hogy a 8.300 ha v�g�l a KAEG Zrt-t, az �szakerd� Zrt-t, a KEFAG Zrt-t �s a Ny�rerd� Zrt-t �rintette. A DALERD Zrt ter�let�t pedig v�g�l egy�ltal�n nem �rintette
ez az �gylet, amint arr�l a Forestpress m�jus 2-�n r�szletesen besz�molt. (A vonatkoz� korm�nyrendelet a magyarorszag.hu helyen a jogszab�lykeres�ben m�g nem l�that�, pedig itt az �sszes �l� �s publikus magyar jogszab�ly hat�lyos �llapotban megtal�lhat�.)
�j gy�rat vesz Magyarorsz�gon a Kronospan mfor.hu 05.02.
 Hamarosan �j tulajdonosa lesz Falco Forg�cslapgy�rt� Zrt-nek. A tavaly m�r t�bb mint 18 Md Ft nett� �rbev�telt el�r� c�g az osztr�k Constantia faipari csoportj�nak �rt�kes�t�s�t k�vet�en, az ugyancsak osztr�k Kronospan Holdings birtok�ba ker�lhet, sz�mol be a Napi Gazdas�g.
A salzburgi sz�khely� Kronospan Holdings az elm�lt id�szakban t�bb mint 10 Md Ft-ot k�lt�tt Kronospan-Mofa Kft. �ltal m�k�dtetett farostlemezgy�r fejleszt�s�re. Osztr�k lap�rtes�l�sek szerint ha az Eur�pai Uni� Versenytan�csa j�v�hagyja a tranzakci�it, a tulajdonosv�lt�sra n�h�ny h�napon bel�l sor ker�lhet.
A jelenleg 440 dolgoz�t foglalkoztat�, term�keinek t�bb mint 70%-�t k�lf�ld�n �rt�kes�t� Falco 51%-os r�szv�nycsomagja m�g 1995-ben ker�lt a Constantia tulajdon�ba. Nem sokkal k�s�bb az osztr�k c�g �jabb 33 sz�zal�kos r�szesed�st v�s�rolt a t�rsas�gban. A Falco 2006-ban t�bb mint 3 Md Ft-tal n�velte nett� �rbev�tel�t, s hozz�kezdett egy �vente �tmilli� k�bm�ter g�z kiv�lt�s�ra alkalmas, az �zemben keletkez� fahullad�kot hasznos�t� energiatermel� rendszer ki�p�t�s�hez. A FALCO d�nt�tt egy t�bb mint 15 Md Ft �rt�k� kapacit�sb�v�t� program megval�s�t�s�r�l is.
Meg�jul a meg�jul�-energia hazai piaca nol.hu 05.02.
A GKM a meg�jul� energi�t termel�k "luxusprofitj�nak let�r�s�n" gondolkodik. A piac, amely tavaly m�g cs�kkent is, bizonytalan. A fogyaszt�k tavaly 33 Md Ft �rt�kben �ldoztak a z�ldenergi�ra.
A gazdas�gi t�rca a meg�jul� energi�s �ramtermel�s t�mogat�s�nak m�dos�t�s�ra k�sz�l. �gy v�lik, "a jelenlegi �rt�mogat�sos rendszer a befektet�s megt�r�l�s�n t�l extraprofitot is biztos�that a beruh�z�knak, �s indokolatlan t�bbletk�lts�get okozhat a fogyaszt�knak." Ez�rt a t�mogat�sok m�rt�k�t "a c�lok el�r�s�hez felt�tlen�l sz�ks�ges" szintre kell cs�kkenteni - �ll�tj�k.
Felsmann Bal�zs, a t�rca szak�llamtitk�ra kor�bban felvetette: a j�v� �v elej�t�l az �j piaci szerepl�ket m�r nem a garant�lt �tv�teli �r, hanem a "z�ldbizony�tv�ny" v�rn�. A meg�jul�energia-termel�k �rama kapna ilyen passzust, a nagykeresked�nek pedig egyre nagyobb ar�nyban tenn�k k�telez�v� az ilyen �ram �tv�tel�t. �gy a legkev�sb� hat�konyan termel�k m�r kieshetnek a rendszerb�l, az �r pedig "a lehet� legkisebb m�rt�kben" emelkedne. Most ugyanis szabott �ron k�telez� �tvenni a meg�jul� energi�t, az �j rendszerben pedig, ha el�g alacsonyra szabj�k a nagykeresked�k kv�t�j�t, azok kiv�laszthatj�k az alacsonyabb �ron termel� "meg�jul�s" er�m�veket. Az �v v�g�vel a rendszert mindenk�ppen m�dos�tani kell, mivel
az �rampiac felszabad�t�sakor elvileg minden hat�s�gi �rat el kell
t�r�lni.
2006-ban m�g cs�kkent is a honi meg�jul�energia-termel�s r�szar�nya: az adatok szerint 5,5-r�l 4,5 %-ra. Err�l l�nyeg�ben a m�trai er�m� "tehet": a sz�ndioxid-kv�tarendszer szab�lyai miatt kor�bban meg�rte termel�s�k egy r�sz�t "biomassz�ra" - f�ra - �t�ll�tani, most viszont m�r nem.
A cikk k�l�nb�z� kit�r�k ut�n v�g�l megjegyzi:
M�g nem d�lt el: a termel�s sor�n nem fogy-e el t�bb hagyom�nyos �zemanyag, mint amennyi a z�ld�zemanyag �ltal megsp�rolhat�.
Besz�lget�s Elek M�rton formatervez�vel, a Geppetto Design St�di� vezet�j�vel antropos.hu 04.22.
 A Geppetto Design St�di�t Elek M�rton �s Elek M�t� alap�totta 1996-ban, a csal�di v�llalkoz�s m�ra Magyarorsz�g egyik legfontosabb designst�di�j�v� n�tte ki mag�t. A Gepetto term�keken a v�giggondolts�g, egyszer�s�g, c�lszer�s�g �s a l�nyegre val� t�rekv�s �rz�dik. Egyedi, j� min�s�g� design b�toraikat �s t�rgyaikat el�rhet� �ron k�n�lj�k v�s�rl�iknak. Elek M�rton formatervez�vel a design szerep�r�l, a magyar t�rsadalom �s a design kapcsolat�r�l, valamint a Gepetto Design St�di� terveir�l besz�lgett�nk...
A viszonylag hosszabb besz�lget�s teljes sz�vege a fenti kapcsol�r�l �rhet� el.
Simonyi K�roly, a soproni egyetem oktat�ja kisalfold.hu 04.21.
 Az��rturista, Charles Simonyi �desapja, Simonyi K�roly (1916-2001) professzor a soproni egyetemen is oktatott, s�t: az � nev�hez - �s soproni csoportj�hoz - f�z�dik az els� hazai atommag-reakci� l�trehoz�sa.
Haz�nkban els�k�nt Simonyi K�roly professzor, az �rturista �desapja v�gzett atommag-�talak�t�st, m�gpedig a soproni egyetem f��p�let�nek m�sodik emeleti fizikai laborat�rium�ban. Munk�j��rt 1952-ben Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki Ezt a gyors�t�t azt�n alighogy fel�p�tett�k, m�r le is szerelt�k s vitt�k Budapestre. A K�zponti Fizikai Kutat�int�zetben �ll�tott�k fel �jra, alapkutat�sokat v�geztek vele.
Simonyi K�roly professzor �let�tj�r�l, soproni munk�ss�g�r�l� a Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem mestertan�ra, Szemerey Tam�s szerkesztett kiadv�nyt, amely 2005-ben jelent meg A faipari kar nagyjai sorozat 6. k�tetek�nt.
Z�ld forr�s p�ly�zat nyertesei magyarorszag.hu 04.17.
 A K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�rium a z�ld t�rsadalmi szervezetek k�rnyezet - �s term�szetv�delmi c�l� programjainak t�mogat�s�ra tavaly decemberben meghirdette a 2007. �vre is a Z�ld Forr�s P�ly�zatot. A civilek �sszesen 103�850�000 forintra p�ly�zhattak. A p�ly�zati felh�v�s 3 f� t�mak�rt tartalmazott: a Nemzeti K�rnyezetv�delmi Program megval�sul�s�t seg�t� civil kezdem�nyez�sek, a k�rnyezeti nevel�s, valamint kl�mav�ltoz�ssal kapcsolatos hazai tennival�k. A 3 f� c�lra mind�sszesen 475 db p�ly�zat �rkezett, mely 535 db programot tartalmazott (egy p�ly�zatban t�bb program is szerepelhetett). A nyertesek, t�m�ik �s az elnyert p�nzek list�ja 3 excel t�bl�ban let�lthet� a KvVM honlapj�r�l.
�j fa�zem Szolyv�n (K�rp�talja) karpatinfo.net 04.17.
Szolyv�n a volt vasbetonelem-gy�r �talak�tott �s fel�j�tott �zemcsarnok�ban egy �ve b�kkf�b�l gy�rtanak furn�rlapokat, melyek ir�nt nagy a kereslet a hazai b�toripar r�sz�r�l. A furn�rlapokra sok megrendel�s �rkezik k�lf�ldr�l is. A k�t legnagyobb k�lhoni v�s�rl� Spanyolorsz�g �s az Egyes�lt �llamok. Az Alef Kft. �ltal m�k�dtetett furn�rgy�rt� �zemben korszer� olasz g�peken folyik a termel�s. A b�v�t�si terv keret�ben m�g az id�n felszerelik �s beind�tj�k a faforg�cslemez-gy�rt� g�psort is.
Az �v bels��p�t�sze 2006: R�d�czy (f) L�szl� �s Tolnai Zsolt Istv�n epulettar.hu 04.15.
A Laki P�ter �ltal, 1998-ban alap�tott "Az �v bels��p�t�sze" d�jat R�d�czy (f) L�szl� �s Tolnai Zsolt Istv�n, okleveles tervez�m�v�szek �rdemelt�k ki id�n.
A d�jazottak, az aranyozott bronz eml�kplakett mellett, �tvehett�k az alap�t�t�l, Laki P�tert�l az egymilli� forintos jutalmat is.
Az imm�r kilencedik alkalommal oda�t�lt elismer�st m�rcius 21-�n, szerd�n vett�k �t a kit�ntetettek dr. Finta J�zseft�l, a zs�ri eln�k�t�l �s Laki P�tert�l, a LAKI Zrt. eln�k-vez�rigazgat�j�t�l a Mez�gazdas�gi M�zeumban rendezett �nneps�gen. "Az �v bels��p�t�sze" kit�ntet� c�met a Magyar �p�t�sz Kamara Bels��p�t�szeti Tagozata �vente �t�li oda az �ltala kiemelked�nek tartott, k�l�nleges tervez�i �rt�kkel b�r� bels��p�t�szeti munka tervez�j�nek.
A hivatkozott cikk r�szletesen bemutatja a k�t tervez�t, d�jazott �s tov�bbi munk�ikat.
K�z�p-Dun�nt�li Bioenergetikai Klaszter alakult naplo-online.hu 04.13.
Devecser �nkorm�nyzat�nak t�mogat�s�val az Agr�r Innov�ci�s Sz�vets�g m�sf�l �ves el�k�sz�leteinek eredm�nyek�nt �prilis 11-�n megtartott�k a devecseri m�vel�d�si h�zban a K�z�p-dun�nt�li Bioenergetikai Klaszter alap�t� k�zgy�l�s�t.
Az alakul� k�zgy�l�sen a klaszter mellett h�rom termel�i csoportot is alak�tottak, amelyek �sszefogj�k a r�gi� azon agr�rv�llalkoz�it, termel�it, akik a bio�zemanyagok, a biog�z �s a Bakonyi Er�m� Zrt. n�v�nyi nyersanyagainak termeszt�s�vel k�v�nnak foglalkozni. Hosszabb t�von �vente legal�bb 100 ezer tonna t�zif�t lesznek k�pesek
kiv�ltani az �ltaluk termesztett k�l�nf�le energian�v�nyekkel.
2006. j� �v volt a Bakonyerd� Zrt-n�l naplo-online.hu 04.10.
 Fenn�ll�sa legmagasabb �rbev�tel�t �rte el a p�pai Bakonyerd� Zrt., amely t�bb �v ut�n ism�t nyeres�get tud felmutatni.
Rekord�vet z�rt a p�pai Bakonyerd� Zrt., a t�rsas�g tavalyi �rbev�tele 7,2 milli�rd forint volt, az ad�z�s el�tti eredm�ny�k pedig 210 milli� forint. Horv�th L�szl� vez�rigazgat� kijelentette, nincs meg�ll�s, erre az �vre mindk�t ter�leten t�z sz�zal�k k�r�li n�veked�st c�loztak meg. Ha sz�mba vesz�k az egyes �gazatokat, l�that�, mindegyik eredm�nyesen m�k�d�tt tavaly. A fakitermel�st nagyon nagy �rbev�tellel z�rt�k. Az erd�m�vel�s sor�n folytatt�k a k�lts�gtakar�kos gazd�lkod�st. A parkettagy�rukat t�bb �vvel ezel�tt el akart�k adni, azt�n m�gis a
fejleszt�sek mellett d�nt�ttek. Horv�th L�szl� �r�mmel mondta,
bej�ttek a zalahal�pi fejleszt�sek, a lock parketta bevezet�se
bev�ltotta a hozz� f�z�tt rem�nyeket. Ezzel az �j term�kkel alig tudt�k
kiel�g�teni a keresletet.
A j� gazd�lkod�suk eredm�nyek�nt lehet�s�g�k ny�lt arra, hogy a zrt. tulajdon�ban l�v� lerobbant p�pai sz�kh�zukat �t�p�ts�k. �v elej�re elk�sz�ltek a tervek, a fel�j�t�si munk�k m�rciusban elkezd�dtek. A k�t m�eml�k jelleg� utcai frontfal kiv�tel�vel minden megv�ltozik az �p�leten. A h�zban h�rom szintet - pince, f�ldszint, tet�t�r - alak�tanak ki, minden infrastrukt�r�t kicser�lnek. Az �p�letben egy ki�ll�t�termet is l�trehoznak, melyben a Bakony term�szeti �rt�keit fogj�k bemutatni. A beruh�z�s mintegy 300 milli� forintba ker�l. Az �tad�si hat�rid� december 31.
Magyar Gazdas�g�rt D�jat kapott Fekete Lajos, a FALCO Zrt. vez�rigazgat�ja vasnepe.hu 04.07.
 Fekete Lajos a rendszerv�lt�s ut�n lett az akkoriban nagyon is m�ly hull�mv�lgyben l�v� Falco Forg�cslapgy�rt� vez�rigazgat�ja. Racion�lis l�p�seinek k�sz�nhet�en a c�g v�g�l megmenek�lt, s m�ra a t�rs�g legjelent�sebb faipari v�llalkoz�s�v� n�tte ki mag�t.
Fekete Lajosnak k�t hete K�ka J�nos gazdas�gi �s k�zleked�si miniszter szem�lyesen hozta el Szombathelyre a gazdas�g ter�let�n adhat� legrangosabb honi kit�ntet�st, a Magyar Gazdas�g�rt D�jat. A Falco Forg�cslapgy�rt� Zrt. vez�rigazgat�ja nem v�rt kit�ntet�st a munk�j��rt, az�rt persze j�lesett sz�m�ra az elismer�s. Fekete Lajos a d�j�tad�son m�g annyit mondott: az elm�lt �vtizedekben semmi m�st nem tett, csak az elveit - p�ld�ul, hogy a gazdas�g fejletts�ge a t�rsadalom m�s ter�leteire is pozit�v kisug�rz�ssal van - k�vetve dolgozott a magyar ipar fellend�t�s�n.
A cikk r�szletesen ismerteti Fekete Lajos �let�tj�t, eredm�nyeit.
Padl�burkol�kra koncentr�l a Graboplast, a tap�tagy�rt�st le�ll�tja vg.hu 03.05. , gyor-online.hu 03.05.
Az 2007. m�sodik fel�t�l megsz�nteti tap�tagy�rt�s�t a Graboplast Zrt. A t�rsas�g a strat�giai term�keire - �gy a Kecskem�ten k�sz�l� lakoss�gi parkett�ra, a Tatab�ny�n gy�rtott lakoss�gi padl�ra, valamint a Gy�rben el��ll�tott speci�lis padl�kra - k�v�n koncentr�lni.
A Graboplast Padl�gy�rt� Zrt. 20 Md Ft �rbev�tellel �s 2 Md Ft �zemi eredm�nnyel z�rta 2006-ot. Forgalma 20%-kal, eredm�nye pedig 80%-kal haladta meg a 2005. �vit. A termel�s 93%-a export. A n�veked�st a padl�burkol�k hozt�k.
A speci�lis padl�k - j�rm�ipari, int�zm�nyi �s sportc�l� - �rt�kes�t�s�nek n�veked�se 2006-ban 40% volt, a parkett�k� pedig 43%. Mivel 2006-ban a kecskem�ti parkettagy�rban jelent�s kapacit�sb�v�t�st hajtottak v�gre, ez�rt a parkettatermel�s tov�bbi n�vel�s�re megvan a lehet�s�g. Ugyanakkor a speci�lis padl�kn�l m�r a termel�si er�forr�sok fels� hat�r�hoz �rkeztek, ez�rt ebben az �vben d�nteni�k kell arr�l, hogy gy�ri gy�rukban fejlessz�k kapacit�saikat, vagy akviz�ci�val teremts�k meg a n�veked�s felt�teleit.
Jancs� P�ter eln�k-vez�rigazgat� szerint 2007-ben legal�bb 10%-ot meghalad� tov�bbi forgalom- �s eredm�nyn�veked�ssel sz�molnak. A 2007. �vi tervek k�z�tt a tap�tagy�rt�s m�r eml�tett j�niusi megsz�ntet�se mellett a ny�r v�g�re a Kecskem�ten m�k�d� parkettagy�r�ban korszer� energiak�zpontot l�tes�t a c�g.
DESZKA d�jak deol.hu 03.02.
Nos itt faiparr�l vagy erd�szetr�l nincs sz�, a DESZKA a Debreceni Sz�nh�zi kerekasztal, amely egy teljes h�tig k�n�lta a hazai kort�rs dr�materm�s legjav�t a Csokonai Sz�nh�z szervez�s�ben. B�r a fesztiv�l nem versenyjelleg� volt, az Ady Endre Gimn�zium dr�matagozatos di�kjaib�l �ll� zs�ri m�gis kiosztott n�h�ny d�jat. A FAT�J olvas�i sz�m�ra ezek k�z�l n�h�nynak az elnevez�se kelthet �rdekl�d�st: Mester Gerenda D�j, Sz�kl�b D�j, Kerepl� D�j, Totemoszlop D�j, Deszkapall� D�j, Raklap D�j, Kerekerd� D�j. Hogy pontosan ki mi�rt kapta e d�jakat, elolvashat� a a fenti kapcsol� seg�ts�g�vel.
Erd�szek a vas�ti szem�lysz�ll�t�s piac�n mfor.hu 02.27.
Febru�r 26-�n k�t t�rs�gi vas�tt�rsas�g is megkapta a szem�lysz�ll�t�si enged�lyt a Magyar Vas�ti Hivatalt�l, azaz - az �rusz�ll�t�s ut�n - a vas�ti szem�lysz�ll�t�sban is megkezd�d�tt az �t�ll�s a  t�bbszerepl�s piaci modellre. A d�nt�s az�rt is jelent�s, mert a k�zszolg�ltat�si szerz�d�s k�t�s�nek joga ezent�l m�r nem csak a M�V-ot �s a GYSEV-et illeti meg, amit az erdei vasutak szeretn�nek is kihaszn�lni. A k�t kedvezm�nyezett c�g: az �SZAKERD� Zrt. �s a MECSEKRD� Zrt. (R�vid id�n bel�l �jabb t�rsas�gok r�szes�lhetnek ebben a kegyben,
hiszen tov�bbi nyolc c�g enged�lyez�si elj�r�sa m�r folyamatban
van.)
M�trai Imre az �szakerd� Zrt. �ltal m�k�dtetett Lillaf�redi �llami Erdei Vas�t (L�EV) �zemi igazgat�ja kiemelte: b�r a k�zszolg�ltat�s�rt j�r� �llami p�nzek term�szetesen j�l j�nn�nek a t�rsas�gnak, ehhez azonban megfelel� jogi h�tt�rre �s �jabb beruh�z�sokra lenne sz�ks�g.
M�rpedig a L�EV �rbev�tele relat�v alacsony, �s �sszess�g�ben - m�g a FVM-t�l kapott �zemeltet�si t�mogat�s ellen�re is - �vi hat-h�t milli� forintos vesztes�ggel �zemel, eml�keztetett az igazgat�.
Az enged�lyhez jutott t�rsas�gok k�z�l az �szakerd� Zrt. �zemelteti a jelent�sebb szakaszokat. A�24,5 kilom�ter hossz� L�EV-en az elm�lt �t �vben mindig 200 ezer felett volt az utasl�tsz�m, a�cs�csot pedig�2005 jelentette 235 ezer utassal. A 7,5 kilom�teres P�lh�zi �EV �ves szinten 40-50, a Mecsek Erd�szeti Zrt. �ltal m�k�dtetett Almamell�ki ��V pedig 15-20 ezres forgalmat bonyol�t. A fenti szakaszokon�teh�t mintegy 300 ezer ember utazik �vente.�
Eredm�nyesek az �llami erd�szeti Zrt-k vg.hu 02.26.
 Az �PV Zrt-hez tartoz� erd�szeti t�rsas�gok 2007-ben a tervek szerint 60 milli�rd forintos �rbev�telt, s 2,2 milli�rdos ad�z�s el�tti eredm�nyt �rnek el. A 19 c�g - melyek 970 ezer hekt�r �llami erd�t kezelnek - 2007-2009 k�z�tti id�szakra vonatkoz� �zleti terv�t a privatiz�ci�s szervezet febru�r k�zep�n fogadta el.
Terjed a k�nny�szerkezetes �p�tkez�s nol.hu 02.22.
2006-ban mintegy 2000 k�nny�szerkezetes h�z �p�lt Magyarorsz�gon, ami 25%-kal t�bb, mint 2005-ben, mondta K�rp�ti J�zsef, az �p�t�si V�llalkoz�k Orsz�gos Szaksz�vets�ge (�VOSZ) k�nny�szerkezet-�p�t� tagozat�nak eln�khelyettese. H�zank�nt 20 M Ft-tal sz�molva ez 40 Md Ft �ssz�rt�k, ami 8 Md Ft-tal t�bb, mint az el�z� �vi. A k�nny�szerkezetes h�zakat �p�t� v�llalkoz�sok sz�ma 50-nel 200-ra n�tt, de k�z�l�k csak 43-nak van �MI enged�lye (�ME). E v�llalkoz�sok kem�ny magja a MAK�SZ v�djegyet haszn�l�k csoportja, amihez az �MI enged�lyen t�l tov�bbi vizsg�kon is j�l kell szerepelni. Ez ut�bbi 16 c�g �p�ti a hazai k�nny�szerkezetes h�zak 60%-�t.
A 2006-ban haszn�latba vett 18 ezer csal�di h�znak 11%-a k�nny�szerkezetes, ami m�r k�zel�ti a nyugat-eur�pai �tlagot �s messze meghaladja a 90-es �vek k�zepi 3-5%-ot. A beadott �p�t�si enged�ly k�relmek alapj�n 2007-re 30-40%-kal 2600-2800 elk�sz�lt h�zra b�v�lhet ez a piac, v�rhat�an el�rve a 15%-os r�szar�nyt.
R�szeg szarvasok radio.hu 02.20.
R�szeg szarvasok vesz�lyeztetik a kir�ndul�kat a cseh erd�kben. Az erd�szeti hivatal szerint a repce- �s a r�palevelek erjed�se okozza a bajt. Az �llatok, k�l�n�sen a d�mvadak szeretik ezeket a leveleket �s az
erjed�s sor�n keletkezett etanolt�l �gy ber�gnak, mint az az ember, aki
15 kors� s�rt hajtott fel egym�s ut�n.
Z�ld�ram a t�mogatott �ltetv�nyekb�l�magyarhirlap.hu 02.12.
Az �llam az id�n is kiemelten t�mogatja az energiaerd�k telep�t�s�t, f�ggetlen�l az �ltetv�nyek k�rnyezetre gyakorolt esetleges k�ros hat�sait�l. A k�rnyezetv�d�k a z�ld�ram kiemelt �ron t�rt�n� �tv�tel�t is b�r�lj�k, mert a szab�lyoz�s a nagy hat�sfok� mini �ramtermel�k helyett a hatalmas er�m�veket r�szes�ti el�nyben.
(A cikk �rdekes szempontokat sorol a nagyok helyett a kis er�m�vek jav�ra.)
K�rnyezetterhel� biomassza er�m�? greenfo.hu 02.09., magyarhirlap.hu 02.06.
Szabad-e m�k�dtetni olyan k�rnyezetv�delmet szolg�l� beruh�z�st, amely terheli a k�rnyezetet? A szombathelyiek szerint nem. Egyre nagyobb a tiltakoz�s a V�p ter�let�n, de a megyesz�khely k�zel�ben tervezett biomassza-er�m� ellen. Az �tven megawatt teljes�tm�ny�, 34 milli�rd forintba ker�l� l�tes�tm�ny d�nt� r�szben szalm�t, energiaf�vet, kukorica- �s napraforg�sz�rat hasznos�tana, de a helyiek att�l f�lnek, hogy terheli is a k�rnyezetet.
A k�vetkez� �vekben nyolc, a v�pihez hasonl� biomassza-er�m� �p�t�s�t tervezik. Az els� kivitelez�s�t a Zempl�nben, Szerencs hat�r�ban �prilisban m�r meg is kezdik. Inform�ci�ink szerint ott nincs tiltakoz�s, az �nkorm�nyzat is t�mogatja a t�rs�gfejleszt� beruh�z�st.
M�g ebben az �vben megkezdhetik a bajai �s a kalocsai, j�v�re pedig a beretty��jfalui, a medgyesegyh�zai, a zsanai, a bonyh�di �s a kaposv�r-topon�ri biomassza-er�m� �p�t�s�t.
K�rd�jelek a p�csi biomassza er�m� fejleszt�sek k�r�l nol.hu 04.25.
 A PannonPower egy 50 �s egy 35 MW-os biomassza blokkot tervez �p�teni. Ezeket m�r nem erdei f�val, hanem gyorsan n�v� energia�ltetv�ny f�j�val, illetve szalm�val �s kukoricasz�rral f�ten�k. A szalmat�zel�s� blokk 17, az energia�ltetv�ny f�j�t f�t� blokk pedig 13 milli�rd forintb�l meg�p�thet�. (A szalma hamuja korr�zi�t okoz, s a kaz�nt az agressz�v hamu ellen v�deni kell, ez�rt dr�g�bb.) A szalmat�zel�s� blokk t�bbletbefektet�se megt�r�l, mert a szalma f�t��rt�ke 40 sz�zal�kkal magasabb, mint a f��. A beruh�z�shoz meg kell teremteni a biomassza besz�ll�t�i h�tter�t. Az 50 MW-os blokk sz�m�ra 15-20 ezer hekt�r �ltetv�nyen lehetne megtermelni a faanyagot, m�g a 35 MW-os blokk energiaig�ny�t 10 ezer hekt�rnyi gabona szalm�ja el�g�ten� ki.
Braun Attila szerint a t�mogat�si rendszer nem �szt�nzi arra az agr�rv�llalkoz�sokat, hogy belefogjanak a biomassza termel�sbe.
Az energiaerd� a telep�t�st k�vet� m�sodik �vben arathat�, att�l kezdve az �ltetv�ny nyolc esztend�n �t k�t�vente v�ghat�. A v�llalkoz�k azonban a jelenlegi t�mogat�si rendszer mellett nem tudj�k megel�legezni az els� k�t �v telep�t�si �s m�vel�si k�lts�geit. Braun Attila elmondta, hogy az els� k�t �vben hekt�ronk�nt - a f�ldalap� t�mogat�son k�v�l - tov�bbi 300 ezer forint �llami t�mogat�s kellene ahhoz, hogy az agr�rv�llalkoz�k a mez�gazdas�gban elv�rhat� nyeres�get az energia�ltetv�nyeken is el�rhess�k. Ilyen m�rt�k� t�mogat�sra egyel�re nincs es�ly, mert - mint azt N�meth Imr�t�l, a Minisztereln�ki Hivatal fejleszt�spolitikai �llamtitk�r�t�l megtudtuk - az uni� jelenleg �vi 45 euro t�mogat�st biztos�t az energiaerd�t telep�t�knek. Ez t�z esztend� alatt a termel�k �ltal k�v�nt t�mogat�s harmad�t teszi ki. K�rd�s, hogy ilyen m�rt�k� t�mogat�s mellett a h�er�m� tal�l-e partnereket az energiaerd�-telep�t�shez.
L�nyegesen kisebb a t�mogat�ssal lehetne megteremteni a szalmat�zel�s� blokk besz�ll�t�i b�zis�t. Jelenleg a gabona �s kukoricatermel�k a sz�r 90 sz�zal�k�t nem hasznos�tj�k. Braun Attila �gy v�li, hogy �vente hekt�ronk�nt 10 eur� elegend� lenne ahhoz, hogy a termel�ket r�vegy�k, ne sz�nts�k be a gabonaszalm�t �s a kukorica-sz�rat, hanem b�l�zva adj�k el az er�m�nek. Azt, hogy ezt a hekt�ronk�nti 10 eurot elb�rja-e az agr�rb�dzs�, ma m�g bizonytalan.
Eladt�k a PannonPowert vg.hu 02.02.
 Az RPG�befektet�i csoport�eladta 85 sz�zal�kos�r�szesed�s�t a Pannonpower Holding Zrt.-ben�a Dalkia Zrt-nek. Ut�bbi a Veolia Environment �s a Electricit� de France k�z�s tulajdon�ban �ll� francia energetikai c�g�magyarorsz�gi le�nyv�llalata. A v�tel�rat nem hozt�k nyilv�noss�gra. A Dalkia tov�bbi 14,9 sz�zal�kot�is v�s�rolt kisbefeket�kt�l.
Az RPG a vesztes�ges, rossz hat�konys�g� p�csi er�m�b�l�hat�kony �s j�vedelmez�, tiszta �s meg�jul� er�forr�sokat felhaszn�l� h�- �s villamos energia termel� c�get hozott l�tre, miel�tt eladta volna.�A Pannonpower �ves forgalma el�rte a 85 milli� doll�rt.
mfor.hu 02.12.
A Dalkia Energia Zrt. a k�vetkez� �vekben komoly fejleszt�seket tervez
a Pannonpower Holding Zrt.-n�l a meg�jul� energiaforr�sok ter�let�n -
k�z�lte Patrick Labat, a Dalkia francia vez�rigazgat�ja a Pannonpower megv�s�rl�s�r�l tartott sajt�t�j�koztat�n. Az anyav�llalat t�mogatja a p�csi er�m�vet m�k�dtet� t�rsas�g biomassza-hasznos�t�si tev�kenys�g�nek folytat�s�t, az ezzel kapcsolatos beruh�z�sokat, a blokkok j�v�beni t�zel�anyag-ell�t�s�hoz sz�ks�ges energia�ltetv�ny-programot. S�t, szorgalmazza a k�rny�k geotermikus energi�j�nak hasznos�t�s�t is.
Somosi L�szl�, a Pannonpower eln�k-vez�rigazgat�ja arr�l sz�lt, hogy a p�csi er�m�ben mintegy�30 milli�rd forintb�l a megl�v� kett� mellett tov�bbi k�t �j biomassza-blokk �zembe helyez�s�t tervezik, amelyek a m�g m�k�d� k�t g�z�zem� berendez�st v�ltan�k fel.
�kocentrum Gemencen petofinepe.hu 01.14.
 A gemenci kisvas�t indul� �llom�s�nak is helyet ad� p�rb�lyi erd�szet fejleszt�s�vel egy magas sz�nvonal� �kocentrumot hozott l�tre a Gemenc Zrt., mondta el Barab�s Tibort�l, a c�g vas�ti erd�szet�nek vezet�je. A beruh�z�ssal 690 n�gyzetm�teres fogad��p�letet alak�tottunk ki, mely nemcsak v�r�teremk�nt m�k�dik. A boltban a t�jegys�ggel, az erd�vel kapcsolatos aj�nd�kt�rgyakat is �rulnak majd, tette hozz�.
A kisvas�t k�zel�ben �jdons�g a botanikus kert, valamint szint�n a k�zelben tal�lhat� a vadaspark is.
Fejleszt�sek a Mecsextr�m Kalandparkban helyilapok.hu 01.24.
 Az el�zetes terveknek megfelel�en folyamatosan fejleszti a Mecsextr�m Parkot a Mecseki Erd�szeti Zrt. Mint azt a park vezet�j�t�l megtudtuk, jelenleg egy ny�ri bob-p�lya kialak�t�s�n dolgoznak, �p�l az �j iroda�p�let, egy �tterem -b�f� komplexum, s ha az idei beruh�z�sokra sz�nt 250 milli� forintos keretbe m�g belef�r, akkor m�s �lm�ny-eszk�z�k fejleszt�s�re is sor ker�l.�
Dr. Tihanyi P�l azt is elmondta, hogy az eml�tett �p�tkez�sek miatt a t�li h�napokban a nagyk�z�ns�g nem l�togathatja a parkot - b�r �rdekl�d�k most is akadnak sz�p sz�mmal.
Kieg�sz�t�s a h�rhez: a ny�ri bob p�lya m�jus 18-�n nyit. A sz�guld�s �lm�ny�t m�g izgalmasabb� teszi a k�rnyezet: az erd�ben, szakad�kok, patakok, f�k �s bokrok felett siklanak majd a kocsik. A k�tszem�lyes aut�k ak�r 40 km/h sebess�ggel is roboghatnak a hat cs�b�l �ll�, k�r�lbel�l egy km hossz� p�ly�n.
100 �ves lenne Winkler Oszk�r kisalfold.hu 01-20.
 Ha �lne, janu�r 19-�n lett volna sz�z�ves dr. Winkler Oszk�r (1907-1984) �p�t�sz, a soproni egyetem egykori professzora, a faipari m�rn�ki kar n�hai d�k�nja. A Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetemen ebb�l az alkalomb�l megeml�kez�st tartottak a h�res soproni sz�rmaz�s� professzorr�l, aki hossz� id�n kereszt�l t�lt�tte be Sopron f��p�t�szi posztj�t is. A megeml�kez�s Winkler Oszk�r mellszobr�nak - mely Kutas L�szl� szobr�szm�v�sz alkot�sa - megkoszor�z�s�val �rt v�get.
Term�szetv�delmi Informatikai rendszert �p�t az Albacomp a Nemzeti Parkoknak
sg.hu 2007.04.20. , hvg.hu 2007.04.19. , vg.hu 2007.04.19. , index.hu 2007.04.19.
A Term�szetv�delmi Informatikai Rendszer (TIR) ki�p�t�se szeptemberben fejez�dik be - t�j�koztatta a KvVM �prilis 19-�n k�zlem�nyben az MTI-t. A rendszer fejleszt�se EU t�mogat�ssal 2004-ben kezd�d�tt meg, a
program k�lts�gvet�se 500 M Ft. A rendszer fejleszt�s�t az
Albacomp v�gzi. Az inform�ci�s rendszer seg�ti a term�szeti �rt�kek
nyilv�ntart�s�t, a strat�gia tervez�st, a Natura 2000 ter�letek
�llapot�nak nyomon k�vet�s�t, a kutat�sokat, a v�dett� nyilv�n�t�si
folyamatokat, a k�relh�r�t�st �s az oktat�st. A rendszer hivatott
biztos�tani a term�szetv�delmi d�nt�sek szakmai megalapoz�s�t, az
orsz�g term�szeti �llapot�nak jellemz�s�t, az EU csatlakoz�ssal j�r�
term�szetv�delmi ir�nyelvek el��r�sainak teljes�t�s�t.
Pers�nyi Mikl�s n�gy �ves miniszteri tev�kenys�g�t �sszegz� besz�mol�j�n ismertette a t�bbek k�z�tt a fentieket is.
hirado.hu 2007. janu�r 2. , mfor.hu 2006.12.27.
A TIR, a Term�szetv�delmi Inform�ci�s Rendszer a Nemzeti Parkok munk�j�t fogja seg�teni. Adatokat szolg�ltat a term�szet- �s t�jv�delmi tervek k�sz�t�s�hez. TAR: Term�szeti T�rzsadat Alapnyilv�ntart� Rendszer. OKIR: Orsz�gos K�rnyezetv�delmi Inform�ci�s Rendszer. Project�rt�k: 176 M Ft. Projectz�r�s: 2007. szeptember. (Teh�t a TIR az OKIR r�sze �s a TAR alapj�n m�k�dik. A KvVM-ben a TIR k�zpont fogja �ssze.)
A TIR seg�ti a term�szeti �rt�kek nyilv�ntart�s�t, a strat�gia tervez�st, a Natura 2000 ter�letek �llapot�nak nyomon k�vet�s�t, a kutat�sokat, a v�dett� nyilv�n�t�si folyamatokat, a k�relh�r�t�st �s az oktat�st. A TIR hivatott biztos�tani a term�szetv�delmi d�nt�sek szakmai megalapoz�s�t, az orsz�g term�szeti �llapot�nak jellemz�s�t, az EU csatlakoz�ssal j�r� term�szetv�delmi ir�nyelvek el��r�sainak teljes�t�s�t.
kvvm.hu 2004.10.06.
Az �gy el�zm�nye: a rendszer l�trehoz�s�nak sz�nd�k�t a KvVM-ban m�r 2004.10.6-�n bejelentett�k.
Szeml�zte: MM
| FELIRATKOZ�S FAT�J-Online h�rlev�lre.
 K�rem jelezze szakter�let�t, c�g�t, annak kapcsol�it.
Hivatkoz�s:
 Ha felhaszn�lja b�rmely cikket a FAT�J-b�l, k�rem hivatkozzon r� annak kapcsol�j�val is.
|