T A R T A L O M J E G Y Z É K

T A R T A L O M J E G Y Z É K

Gazdaságelemzés a XVIII. FAGOSZ Fakereskedelmi Konferenciára

A hazai faipar tevékenysége 1999-ben

Hazai hírek és eseménynaptár

Együttműködési megállapodás a MEGOSZ és a FAGOSZ között

Dr. Winkler András Széchenyi díjat kapott

Újdonságok az ITDH-nál

Baltic Timber Jurnal indult

A nemzeti fejlesztési terv

Versenyfutás az Internet címekért

Stiching Robinia

Új tagok a FAGOSZ-ban

Rendezvények

Keres-Kínál

Gazdaságelemzés a XVIII. FAGOSZ Fakereskedelmi Konferenciára

A hazai faipar tevékenysége 1999-ben

A gazdaság egészének fejlődése:

A hazai gazdaság és ezen belül a hazai ipar fejlődését 1999-ben alapvetően meghatározták azok a recessziós folyamatok, amelyek 1998. utolsó hónapjaiban kezdtek kibontakozni. Ezzel az 1997-ben megindult fejlődés lelassult.

1999. közepétől ugyanakkor újabb konjunktúra kezdett érvényesülni. Ez az élénkülő gazdasági növekedés végül is biztosította a külső egyensúly stabilizálódását, az infláció mérséklődését, a gazdaság egészének elfogadható növekedését. A hazai gazdaság fejlődését talán a legszemléltetőbben a bruttó hazai termék (GDP) termelésének és felhasználásának alakulása mutatja.

Összehasonlító áron, előző időszak=100

Bruttó hazai termék termelése és felhasználása 1999-ben	1999
	I. ne.	II. ne.	III. ne.	IV. ne.	Összesen
GDP termelése összesen	103,5	103,9	104,5	105,9	104,5
Háztartások tényleges fogyasztása	104,5	105,0	104,5	104,4	104,6
Közösségi fogyasztás	104,6	101,4	102,8	100,1	102,2

A fellendülésben és a GDP növekedésében az iparnak meghatározó szerepe volt. A 4,5%-os GDP növekedésén belül az ipar 8,2%-kal, ezen belül a feldolgozóipar 9,7%-kal növelte a bruttó hazai termék termelését. A gazdaság egészéről szóló értékelések kihangsúlyozzák, hogy az iparnak ez a kiemelkedő szerepe megnyilvánult abban is, hogy a termelés növekményének túlnyomó része exportra került, ami elősegítette a külgazdasági egyensúly fenntartását.

Az a rendhagyó jellegű fejlődési folyamat, ami az 1999-et jellemezte, hogy egy adott éven belül a recesszió és a konjunktúra rövid időszakon belül jelentkeztek, egyenlőtlenné tette az egyes ágazatok fejlődését is.

Az ipar egészének fejlődése:

Az ipar fejlődése 1990. folyamán egyenlőtlen volt. A termelés az első negyedévi visszaesés után a második negyedévben már kisebb mértében növekedett, amely ütem a harmadik negyedévtől már felgyorsult, így az ipar egészének termelése éves szinten már 10,5%-kal nőtt.

Az ipar 1999 évi növekedési üteme
Összehasonlító áron, előző negyedév =100

	I. ne.	II. ne.	III. ne.	IV. ne.	Összesen
Termelés	-0,3 %	+3,5%	+6,3%	+5,1%	+10,5%

Az ipar fejlődésének a meghatározója 1999-ben is az export volt, de a belföldi kereslet augusztusban megjelenő bővülése is hozzájárult az ipari termelés elért fejlődéséhez. Az ipar belföldi értékesítése az év I. felében még alatta maradt az 1998. évi teljesítményeknek, a II. félévi keresletnövekedés hatására azonban a szállítások az év egészében már 1,7%-kal túl is haladták az előző évi szintet.

Az export szállítások üteme is felgyorsult, mert az 1999 I. félévi 18,7%-os növekedéssel szemben az év egészében a külföldi eladások 22,9%-kal növekedtek, a növekedés mértéke azonban még így is alatta maradt a megelőző évinek.

Az iparon belül a feldolgozóipar teljesítményei alakultak a legkedvezőbben, a termelés 12,5%-kal, a belföldi értékesítés 2%-kal, az export pedig 23,3%-kal növekedett 1999-ben az előző évhez képest.

Jelentős volt azonban az ágazatok közötti differenciálódás. A feldolgozóipar 14 ágazata közül négy ágazat termelése 3-14% közötti mértékben csökkent (építőanyag ipar, fafeldolgozás, vegyi anyagok, kőolaj feldolgozás stb.), kilenc ágazatnál ugyanakkor 2-55% közötti növekedés volt tapasztalható. Legkiemelkedőbb volt 1999-ben is a gépipar azon belül is a villamosgép és műszergyártás, valamint a járműipar fejlődése. Ez az egyenlőtlen fejlődés az ipari termelés ágazati szerkezetét is jelentősen befolyásolta, a gépipari ágazatok együttes aránya az 1998 évi 33%-ról 40%-ra emelkedett, az élelmiszeripar és a vegyipari ágazatok aránya ugyanakkor csökkent.

Az eltérő mértékű növekedés az egyes régiók közötti fejlődést is érintette. Pozitív vonás azonban, hogy csak egy kivétel volt: a dél-alföldi körzet, az ipari termelés az összes többi régióban emelkedett.

Az ipar strukturális változását elősegítette a külföldi tőke beáramlása, ami 1999-ben 19%-kal volt nagyobb, mint az azt megelőző évben. A külföldi tulajdon aránya a feldolgozóipari vállalkozásoknál tovább növekedett. A külföldi tőkebeáramlás a legtöbb feldolgozóipari ágazatnál jól megfigyelhető volt, ezek között azonban a fafeldolgozó ágazat nem szerepelt.

A hazai fafeldolgozás fejlődése:

A hazai fafeldolgozás 1999-ben nem szerepel a dinamikusan fejlődő ágazatok között, annak ellenére, hogy a faanyagok és a feldolgozott faipari termékek iránt a kereslet 1999 II. felében már megélénkült. Az év egészében a hazai fafeldolgozás azonban még így sem nem tudta elérni az 1998 évi teljesítményeket. Az igények kielégítésében jelentős szerepe volt a importnak.

Az 1999 évi piaci folyamatok alakulását talán az alábbi trend mutatja be a legszemléletesebben:

A fafeldolgozóipar 1999. évi értékesítésének változása %-ban összehasonlító áron, az előző év azonos időszakához mérve
Időszak	Belföld	Export
I. negyedév	90,9	95,1
II. negyedév	101,5	92,9
- július	87,4	69,8
- augusztus	108,7	106,8
- szeptember	94,0	90,7
III. negyedév	96,7	89,1
- október	101,2	109,6
- november	97,7	101,6
- december	108,7	110,5
IV. negyedév	102,5	107,2
Év összesen:	97,6	95,4

Forrás: KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 1999 XII.

A hazai ipar és ezen belül a fafeldolgozóipar fejlődésének strukturális átalakulását – figyelemmel a belföldi és a külpiaci folyamatokat - talán az értékesítésnek a felhasználási célok szerinti alakulása mutatja be a legérzékelhetőbben.

Az 1999 évi fejlődésben a belföldi kereslet növekedése jelentős szerepet játszott. Az ipari fejlődés alakulását a felhasználási célok is jelentősen befolyásolták. 1998-hoz képest csökkentek a termelést és a fejlődés növekedését elősegítő ágazatok belföldi szállításai és növekedtek ugyanakkor a közvetlen fogyasztásra termelő ágazatok eladásai.

Az ipar egészének (C,D,E ágazatok) belföldi értékesítése 1999-ben 2,5 ponttal kisebb mértékben nőtt, mint a megelőző évben. 5,5 ponttal csökkent a kereslet az energiaágazatoknál, kismértékben nőtt az igény a továbbfelhasználásra termelő, valamint a beruházási cikkeket gyártó ágazatok részéről.

Ez a tendencia nem érvényesült a fafeldolgozó ágazat valamennyi szakágazatánál. A továbbfelhasználásra termelő ágazatokon belül a fűrészáru szakágazat belföldi értékesítései ugyanis jelentősen csökkentek (az export is), kismértékű növekedés történt a falemezgyártás belföldre történő szállításainál (az export itt is visszaesett). Csökkent ugyanakkor a belföldi kereslet az épületasztalos ipari termékeknél, ami a lakásépítés visszaesésével függ össze. Jelentősen növekedett ugyanakkor a csomagolást szolgáló fatermékek belföldi kereslete, igaz, hogy ez az export szállítások terhére került kielégítésre.

1999-ben is jelentősen növekedett a közvetlen fogyasztásra termelő ágazatok belföldi értékesítése. Ugyanez vonatkozik a faipari tevékenységekre is, kivétel talán a bútorgyártás hol az 1998 évi kiemelkedően magas értékesítési szintet 1999-ben nem sikerült teljesíteni, a belföldi értékesítés visszaesett.

Változás %-ban, előző évhez képest, összehasonlító áron

	Értékesítés változása 1999-ben ágazatok szerint	Belföld		Export
	Értékesítés változása 1999-ben ágazatok szerint	1998	1999	1998	1999
1.)	Energia termelő ágazatok	+1,6	-5,5	-1,1	-5,1
2.)	Továbbfelhasználásra termelő ágazatok	+3,5	+1,2	+15,4	+18,2
	ebből - Fűrészáru gyártás	+12,7	-16,5	+52,8	-14,8
	- Falemez gyártás	+6,4	+1,2	+22,8	-3,4
	- Épületasztalos ipari termékek gyártása	-11,9	-3,1	+16,7	+1,9
	- Tároló fatermékek gyártása	+4,4	+14,7	-13,0	-7,9
3.)	Beruházási javakat termelő ágazatok	+9,3	+1,7	+61,3	+39,4
4.)	Tartós fogyasztási cikkeket termelő ágazatok	+18,0	+18,7	+46,2	+32,9
	ebből: - Bútorgyártás	+16,8	-8,0	+17,1	-0,7
5.)	Nem tartós fogyasztási cikkeket termelő ágazatok	+4,2	+7,0	-2,7	-3,6
	ebből: - Fatömegcikk gyártás	-17,5	+10,9	+25,6	-0,5
	- Parafa, fonott áruk gyártása	+70,3	-1,6	-	-
6.)	Ipar értékesítése összesen (C,D,E)	+3,9	+1,4	+28,6	+22,9
	ebből: - Fafeldolgozás összesen	-1,8	-2,4	+17,9	-4,6
	- Bútorgyártás összesen	+16,8	-8,0	+17,1	-0,7

Forrás: KSH Ipar és Építőipar statisztikai évkönyv 1998 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 1999 jan.-dec.

Megjegyzés: A rendeltetés szerinti ágazatcsoportok megnevezése nem változott, a tartalom azonban az új ágazati osztályozású rendszerre való áttérés miatt kismértékben módosult.

A külkereskedelmi forgalom alakulása:

A külkereskedelmi forgalom – mint a gazdasági tevékenység egyik meghatározó területe – 1999-ben jelentős élénkülést mutat, ezen belül a faipari termékeknél is. A dollár alapon számított összes behozatal 9%-kal, a kivitel 8,7%-kal növekedett, a külkereskedelmi mérleg hiánya így 1999-ben is nőtt: 3 milliárd dollár lett, ami 300 millió dollárral több, mint 1998-ban.

Jelentősen differenciálódott azonban a behozatal és a kivitel áruösszetétele. A hiány az energiahordozók, valamint a feldolgozott termékek többletbehozatalának a következménye.

Folyó áron, millió dollárban

A külforgalom változása 1999-ben, az előző évhez képest	Behozatal	Kivitel
Összesen	109,0	108,7
- Élelmiszerek, italok, dohány	88,4	82,3
- Nyersanyagok	82,6	91,6
= Fa és parafa	110,9	104,7
- Energiahordozók	100,9	93,6
- Feldolgozott termékek	104,3	102,1
= Faáru és parafaáru	110,1	105,4
= Bútor és bútorelem	120,3	129,1
- Gépek és szállítóeszközök	117,5	119,8

Forrás: KSH Külkereskedelmi Termékforgalom 1999 jan.-dec.

A nyersanyagok kiegyenlítettebb áruforgalmán belül a fa behozatala 10,9%-kal bővült (ennek zöme fenyő fűrészáru). Ez tulajdonképpen összhangban is van az ipar, építőipar és a beruházás 1999. évi növekedésével. A faanyagok iránt ugyanis növekedett a kereslet. A fa kivitele – ennél kisebb mértékben – 4,7%-kal nőtt 1999-ben. Az értékben a 135 millió USD fa behozatallal szemben 154 millió USD fa kivitelére került sor. Ennek jelentős része azonban olyan alapanyag, ami a hazai fafeldolgozó ipar dinamizálásával itthon is fel lehetett volna dolgozni. A hazai fűrészáru gyártás 1999 évi csökkenésének egyik oka éppen ebben keresendő.

A feldolgozott termékek közül a faáruk behozatala 10,1%-kal, a kivitele pedig 5,4%-kal növekedett. A kivitt termékeknek egy része (faforgácslap, farostlemez stb.) szintén alapanyag, amit versenyképes kereslet esetén a hazai végtermék gyártó faipar is hasznosíthatott volna. A kiviteli többlet 117 millió USD, ami további potenciális tartalékot jelent a hazai fafeldolgozóipar fejlődéséhez.

A feldolgozott termékek közül a bútor és bútorelem behozatala 20,3%-kal, a kivitel pedig 29,1%-kal bővült, ami igen élénk forgalomnövekedést jelent. A gazdaság egésze szempontjából ez a 312 millió USD kiviteli többlet ugyancsak pozitív jelenség. Kedvezőtlen tendenciát jelet a behozatal növekedése. Egyre növekszik ugyanis a bútornak alkatrész és elem formájában történő behozatala, aminek pedig a hazai alapanyaga belföldi forrásból is biztosítható lenne, gyártókapacitás ugyancsak rendelkezésre áll.

Forrás: KSH Külkereskedelmi Termékforgalom 1999 jan.-dec.

A Bútorszövetség két hete megjelent 2000. évi katalógusa szerint a bútor és bútorelem exporton belül e két csoport részadatai az alábbiak:

Bútor és bútorelem export	1997.		1998.		1999. I. fé.
Bútor és bútorelem export	M $	részarány	M $	részarány	M $	részarány
Bútor	110,1	34%	138,2	34%	77,9	30%
Bútorelem (alkatrész)	217,7	66%	268,0	66%	182,0	70%
ebből: ülőbútor elem	184,6	56%	243,7	60%	169,3	65%
Bútor és bútorelem együtt	327,8	100%	406,2	100%	259,9	100%

Az 1999. évi bútor és bútorelem export egészére, valamint az importra ez a bontás egyelőre nem áll rendelkezésünkre. Az azonban így is látható, hogy e kategóriában az alkatrész részaránya meglehetősen magas. (A fások részére további probléma, hogy a bútorelem nem csak fából készült árukat tartalmaz, de feltételezzük, hogy zöme fa alapanyagú.) Valószínű, hogy a bútorelem, de különösen az ülőbútor elem export tételben a rétegeltlemez gyártók és a fűrészipar teljesítménye jelentős. Versenyhelyzetünk szempontjából további elemzés lesz szükséges, hogy a bútorelem import összetétele hogyan alakult. Erre egyelőre sajnos nincsenek megfelelő adataink.

Az ágazat fejlődésének megítélése:

Annak ellenére, hogy 1999-ben - az I. félévben jelentkező recesszió miatt – a fafeldolgozás néhány ágazatánál a termelésben és az értékesítésben nem sikerült az előző évi szintet elérni, az év II. felében kibontakozott konjunkturális folyamatok hatására a vállalakozások többségének a helyzete az év végére azonban stabilizálódott, ami biztos alapot teremt a 2000. év és a további évek fejlődéshez.

Háttér táblázatok az elemzéshez

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron.

	1998	1999 dec.	1999 jan-nov.	1999 jan-dec.
1., Ipari termelés és értékesítés (%)
a) Termelés
Ipari termelés összesen	12,5	12,7	9,8	10,5
Fafeldolgozás	5,7	9,0	-5,7	-4,6
Bútorgyártás	17,9	-7,5	-5,3	-5,5
b) Értékesítés	13,2	14,4	10,6	11,0
Ipar belföldi ért. összesen	3,2	4,0	1,4	1,7
Fafeldolgozás	-2	8,7	-3,4	-2,4
Bútorgyártás	17,5	-8,2	-7,9	-8,0
Ipar export ért. összesen	28,4	28,9	22,2	22,9
Fafeldolgozás	16,9	10,5	-5,7	-4,6
Bútorgyártás	17,3	1,9	-1,1	-0,7
2., Építőipari (építés, szerelés) termelése (%)
Termelés összesen	13,1	5,4	6,2	6,1
Ebből: Szerkezet-kész ép.	-	2,4	2,7	2,7
Ép. gépészeti szerelés	-	10,2	13,5	13,1
Befejezett építés	-	22,9	24,7	24,5
3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron
Behozatal milliárd Ft	5.511,5	673,5	5.920,1	6.645,6
millió USD	25.706,0	2.682,1	25.114,0	28.008,2
Kivitel milliárd Ft	4.934,5	600,5	5.282,8	5.938,5
millió USD	23.005,0	2.391,8	22.402,0	25.012,5
Egyenleg milliárd Ft	-577,0	-72,9	-637,3	-707,0
millió USD	-2.701,0	-290,3	-2.712,0	-2.995,7
4, Az ipar árindexei, előző év azonos időszaka=100
Termelői árak	11,3	8,7	4,9	5,2
Belföldi ért. árak	10,6	12,2	6,7	7,2
- Fafeldolgozó ipar	9,5	1,6	4,5	4,4
Export árak	12,5	4,4	2,6	2,8
5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100
	1998	1999.	1999. jan.	2000. jan.
	14,3	10,0	9,8	10,0

Forrás: KSH Jelenti 1999/6,9,12 KSH Statisztikai Havi Közlemények 1998/12, 1999/12 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 1999. december

Konjunktúra jelzőszámok 1999. január-december

Összehasonlító áron, az előző negyedév =100, illetve az előző hó =100

Megnevezés	I. n.é.	II. n.é.	III. n.é.	IV. n.é.	Júli.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.
1.) Ipari termelés	99,7	103,5	106,3	105,1	100,4	102,7	104,6	101,8	99,8	98,3
2.) Építőipai termelés	99,5	104,3	99,8	102,0	102,0	96,8	102,5	100,1	103,8	96,5
3.) Kiskereskedelmi forgalom *	94,9	106,9	104,3	104,3	100,9	101,8	103,2	98,2	103,9	102,4
4.) Az ipari termelői árindexe	104,6	104,4	104,5	105,1	100,9	100,7	101,2	101,1	101,5	100,4
5.) Fogyasztói árindex **	104,1	103,0	101,7	101,6	100,7	100,4	100,5	100,6	100,4	100,8
6.) Import: értékindex, évkezdettől	113,7	112,8	112,9	114,3	106,8	107,4	107,8	108,2	108,7	109,0
7.) Export: értékindex, évkezdettől	113,8	112,5	113,6	115,9	106,7	107,9	107,2	107,6	108,4	108,7
8.) Külker. egyenleg, millió USD; évkezdettől	-641,0	-1.537,0	-2290	-2995,7	-57,5	-55,1	-64,5	-64,5	-48,9	-72,9
9.) Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió USD; évkezdettől	-598,0	-1218,0	-1288,0	-2076,0	-136,0	154,0	-88	-54	-161	-573
10.) Beruházás	100,0	107,1	104,3	96,1
11.) Behozatal volumene***	101,6	104,3	103,9	105,8	Forrás: A KSH Jelenti 1999/10-11-12.
12.) Kivitel volumene ***	105,5	102,2	105,1	106,1	*: Szezonális hatásoktól megtisztított index
13.) Foglalkoztatottak száma					**: Fogyasztói árindex: 2000. január 101,5
előző negyedév	99,9	101,1	100,7	100,3	***: A szezonális hatásoktól megtisztítva
évkezdettől	103,4	103,6	103,5	103,1	n.a: nincs adat
14.) Munkanélküliek száma					Megjegyzés: Az adatok adatjavítások és kiegészítések miatt folyamatosan változnak.
előző negyedév	106,4	93,2	102,1	93,6
évkezdettől	87,0	87,6	89,8	91,0
15.) Alkalmazásban állók nettó nominál keresete, évkezdettől	112,9	112,7	112,6	112,7
16.) Bruttó hazai termék (GDP)
előző év azonos né. = 100	103,3	103,8	104,4	105,9
évkezdettől	103,3	103,6	103,9	104,5

A megtermelt bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei 1999

(előző év azonos időszaka = 100,0)

Ágazat	I.	II.	III.	IV.	1999
Ágazat	negyedév				1999
Megtermelt GDP összesen	103,5	103,9	104,5	105,9	104,5
Ágazatok bruttó hozzáadott értéke összesen	103,3	103,9	104,7	105,9	104,5
- Mezőgazdaság és halászat	106,0	90,2	95,9	103,1	98,7
- Ipar	105,6	106,2	107,4	113,1	108,2
= Ebből: - Feldolgozóipar	106,5	107,5	108,9	115,4	109,7
- Építőipar	103,6	104,6	104,1	104,5	104,2
- Szolgáltatások összesen	102,0	104,2	104,2	102,7	103,3

A bruttó hazai termék (GDP) felhasználása 1999

(előző év azonos időszaka = 100,0)

Megnevezés	I.	II.			III.	IV.		1999
	negyedév
Háztartások fogyasztási kiadása	104,8		105,4	105,0			105,2	105,1
Természetbeni társadalmi juttatás	103,8		103,4	102,6			101,2	102,8
Háztartások tényleges fogyasztása	104,5		105,0	104,5			104,4	104,6
Közösségi fogyasztás	104,6		101,4	102,8			100,1	102,2
Végső fogyasztás összesen	104,6		104,4	104,3			103,8	104,3
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	106,4		106,8	104,2			108,1	106,6
Export	109,5		109,8	113,6			118,9	113,2
Import	112,9		110,2	109,3			116,6	112,3

Egy lakosra jutó bruttó hazai termék

	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998
Forint	241476	285040	344707	425365	548836	676315	841039	997238
USD	3228	3608	3745	4046	4367	4433	4504	4650
ECU	2613	2789	3207	3409	3374	3538	3987	4138

Forrás: http://www.ksh.hu

A hazai ipar termelésének és értékesítésének dinamikája 1995-1999

Összehasonlító áron, előző év azonos időszaka=100%

	Ipar összes vállalkozásai	Ipar összesen C,D,E	Feldolgozóipar (15-37)	Fafeldolgozás (20)	Bútorgyártás (3610)
1. Termelés:
1995	104,6	104,4	105,0	97,1	102,0
1996	103,4	103,6	103,4	100,5	89,4
1997	111,1	112,8	114,8	104,6	99,0
1998	112,5	113,7	116,1	105,7	117,4
1999	110,5	110,8	112,5	95,4	94,5
2. Belföldi értékesítés:
1995	98,4	97,7	97,2	92,2	80,6
1996	98,5	97,5	96,5	96,8	87,2
1997	98,7	98,4	98,0	95,6	94,2
1998	103,2	103,9	105,5	98,2	116,8
1999	101,7	101,4	102,0	97,6	92,0
3. Export értékesítés:
1995	118,8	118,5	118,5	111,9	159,5
1996	117,6	119,5	118,5	115,8	93,2
1997	134,1	136,8	136,9	120,5	107,7
1998	128,4	128,6	129,0	117,9	117,1
1999	122,9	122,9	123,3	95,4	99,3

Forrás: KSH Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv 1996-1997-1998.

KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 1999 jan.-dec.

Megjegyzés:

1.) Az “Ipar összes vállalkozásai” -nál közölt információk teljes körűen tartalmazzák valamennyi ipari vállalkozás adatát, az ágazati (C,D,E), a szakágazati (20, 3610) bontás 1998-ig a 10 fő feletti, 1999-től az 5 fő feletti vállalkozások adatait.

2.) C= bányászat, D= feldolgozóipar, E= villamos energiaipar.

3.) 1999-től az új – TEÁOR ’98 szerinti – ágazati osztályozás szerint történik a tevékenységek ágazati osztályozása. Ez egyes vállalatoknak más szakágazatba történő átcsoportosítását is eredményezte.

A hazai fafeldolgozás ágazatba (20) sorolt cégek termelése és értékesítése

Milliárd Ft-ban, folyó áron. A változás indexe: összehasonlító áron, az előző év = 100

(20) Fafeldolgozás	termelés		belföldi értékesítés		export		export részarány az összes értékesítésből %
(20) Fafeldolgozás	Mrd Ft	vált. %	Mrd Ft	vált. %	Mrd Ft	vált. %	export részarány az összes értékesítésből %
1995.	52,6	97,1	37,0	92,2	14,5	111,9	28,1
1996.	63,5	100,5	42,5	96,8	20,8	115,8	32,9
1997.	77,9	104,6	47,0	95,6	30,1	120,5	39,0
1998.	91,7	105,7	50,8	98,2	40,3	117,9	44,2
1999.	98,4	95,4	57,8	97,6	41,3	95,4	41,7

A hazai bútoripar ágazatba (361) sorolt cégek termelése és értékesítése

Milliárd Ft-ban, folyó áron. A változás indexe: összehasonlító áron, az előző év = 100

(361) Bútoripar	termelés		belföldi értékesítés		export		export részarány az összes értékesítésből %
(361) Bútoripar	Mrd Ft	vált. %	Mrd Ft	vált. %	Mrd Ft	vált. %	export részarány az összes értékesítésből %
1995.	35,8	102,0	20,7	80,6	14,7	159,5	41,5
1996.	38,2	89,4	22,3	87,2	15,5	93,2	41,0
1997.	43,2	99,0	24,3	94,2	18,6	107,7	43,3
1998.	57,8	117,9	32,5	117,5	24,8	117,3	43,2
1999.	62,2	94,5	35,0	92,0	27,0	99,3	43,5

Forrás: KSH Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv 1997, 1998. KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 1999/12.

Megjegyzés:

1.) A tábla 1998-ig a 10 fő feletti, 1999-től az 5 fő feletti a 20 Fafeldolgozás szakágazatba, illetve a 36.1 Bútorgyártás szakágazatba sorolt vállalkozások adatait tartalmazza.

2.) A statisztikai megfigyelés köre 1999-ben változott: a 49 fő feletti vállalkozásokat teljes körűen, az 5-49 fő közötti vállalkozásokat reprezentatív módon figyelik meg.

3.) Az adatok 1999-től az új (TEÁOR ’98) ágazati osztályozási rendszer szerinti tevékenységeket tartalmazzák, ez egyes vállalatoknak más szakágazatba történő átcsoportosítását is eredményezte.

A hazai fafeldolgozó ipar 1999. évi termelése és értékesítése szakágazatonként

Érték: folyó áron, milliárd Ft-ban. Index: összehasonlító áron, előző év =100

TEÁOR ’98		Termelés		Értékesítés
kódja	megnevezése	Mrd Ft.	Index %	Belföld		Export
kódja	megnevezése	Mrd Ft.	Index %	Mrd Ft.	Index %	Mrd Ft.	Index %
20.10	Fűrészáru gyártás	20,5	84,8	11,3	83,5	9,2	85,2
20.20	Falemez gyártás	28,8	97,1	15,7	101,2	13,4	96,6
20.30	Épületasztalos ipari termékek gyártása	32,1	95,9	19,1	96,9	13,5	101,9
20.40	Tároló fatermékek gyártása	8,1	109,3	5,7	114,7	2,3	92,1
20.51	Fatömegcikk gyártás	7,9	107,0	5,5	110,9	2,4	99,5
20.52	Parafa, fonott áru gyártása	1,0	96,8	0,5	98,4	0,5	100,0
20	Fafeldolgozás összesen:	98,4	95,4	57,8	97,6	41,3	95,4
36,1	Bútorgyártás	62,2	94,5	35,0	92,0	27,0	99,3

Forrás: KSH adatszolgáltatása.

Megjegyzés:

A TEÁOR ’98 új ágazati osztályozási rendszer szerinti tevékenységek. Az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adatai

Fa, faáru és bútor külkereskedelmi termékforgalma

Az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke, a “SITC Rev.3” szerinti csoportosításban, Folyó áron

Árucsoport		Behozatal	Kivitel	Egyenleg
24 Fa és parafa		Millió Ft
	1996	17.111	18.839	1.728
	1997	20.986	24.012	3.026
	1998	26.142	31.365	5.223
	1999	32.112	36.249	4.137
24 Fa és parafa		Millió USD
	1996	112,4	123,7	19,5
	1997	112,5	129,6	17,1
	1998	121,9	146,7	24,8
	1999	135,2	153,5	18,3
63 Faáru (bútor kivételével)		Millió Ft
	1996	10.613	27.729	17.116
	1997	15.272	34.103	18.831
	1998	22.915	43.991	21.076
	1999	27.886	51.290	23.404
63 Faáru (bútor kivételével)		Millió USD
	1996	69,7	182,1	112,4
	1997	81,9	183,3	101,5
	1998	106,8	205,2	98,4
	1999	117,6	216,4	98,8
82 Bútor és bútorelem		Millió Ft
	1996	28.185	52.239	24.054
	1997	36.155	65.242	29.087
	1998	43.507	93.315	48.808
	1999	57.905	131.740	73.835
82 Bútor és bútorelem		Millió USD
	1996	185,0	343,0	158,0
	1997	195,5	351,0	155,5
	1998	202,5	430,5	228,0
	1999	243,6	555,7	312,1

Forrás: KSH Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998.

KSH Külkereskedelmi Termékforgalom 1999jan.-dec.

Építési engedélyek – lakásépítések

Építési engedély száma	1998	1999	Változás %-a 1998 =100
Lakóépület	16497	20470	+24,1
Üdülőépület	1086	1098	+1,1
Nem lakóépület	14429	14509	+0,6
Összes épület hasznos alapterülete 1000 m²	6032	6083	+0,8

Építési engedélyt kapott lakóépületek száma	Lakóépületek száma	Összes lakóépületből
	Összesen	1 lakásos		2 lakásos	3 és több lakásos
		épület részarány %-a
1998	16497	91,5		4,9	3,6
1999	20470	91,1		5,3	3,6
Változás %-a 1998 =100	+24,1
ebből: Budapest
1998	1504	73,1	13,2		13,3
1999	1564	68,2	13,6		18,1
Változás %-a 1998 =100	+4,0

Építési engedélyt kapott lakó- és üdülőépületek alapterülete	Hasznos alapterület 1000 m²
	1998	1999	Változás %-a 1998 =100
Lakóépület alapterülete összesen	2213	2822	+27,5
ebből: 1 lakásos lakóépület	1704	2125	+24,7
2 lakásos lakóépület	166	208	+25,3
3 és több lakásos épület	343	489	+42,6
Üdülőépület	106	95	-9,9

Forrás: KSH Legfrissebb Adatok: Lakásépítések 1999

Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete	Száma, db		Hasznos alapterület 1000 m²
	1998	1999	1998	1999	Változás %-a 1998 =100
Nem lakóépületek összesen	14429	14509	3713	3166	-14,7
Ebből: Hivatali	304	291	188	260	+38,0
Kereskedelmi	1422	1433	702	572	-18,5
Oktatási, égészségügyi	443	421	212	149	-29,8
Egyéb épület	12260	12364	2611	2186	-16,3

Lakásépítés	Új lakásépítési engedélyek száma				Használatba vett lakások száma
Lakásépítés	1997	1998	1999	Változás %-a 1998 =100	1997	1998	1999	Változás %-a 1998 =100
I. negyedév	4768	3428	4897	+42,9	3743	3137	2602	-17,1
II. negyedév	7506	6459	8245	+27,7	4769	3486	3221	-7,6
III. negyedév	7484	7214	8647	+19,9	6877	4371	3651	-16,5
IV. negyedév	10716	6341	8788	+38,6	12741	9329	9813	+5,2
Összesen	30474	23442	30577	+30,4	28130	20323	19287	-5,1

Forrás: KSH Legfrissebb Adatok: Lakásépítések 1999

Áralakulás

Ipari árindex

Előző év december=100

Kód	Ágazat	Belföldi értékesítés árindexe		Export értékesítés árindexe
Kód	Ágazat	1999. december	2000. február	1999. december	2000. február
20	Fafeldolgozás	101,6	103,7	99,5	98,8
22	Kiadói, nyomdaipari tev.	106,4	102,8	104,6	101,5
243	Festék, bevonó anyag	107,5	102,1	107,4	102,4
25	Gumi és műanyag	107,1	103,1	105,2	102,1
264	Égetett agyag, építőanyag	112,2	101,8	97,0	99,6
265	Cement, mész	117,0	106,9	103,9	110,0
28	Fémfeldolgozási termékek	103,1	101,4	101,5	102,0
29	Gép, berendezések	104,7	101,7	102,7	100,3
361	Bútorgyártás	107,3	101,6	104,4	100,9
C,D,E	Ipar összesen	112,2	103,4	104,4	101,8

Forrás: KSH Ipari Termelői Árak 1999 dec. 2000 febr.

Külkereskedelmi egységértékindex

Előző év azonos időszaka =100

Ágazat	1998		1999
Ágazat	IV. negyedév	Év összesen	IV. negyedév	Év összesen
Behozatal	110,3	111,4	107,6	105,5
Kivitel	111,4	112,9	105,0	103,8

Forrás: KSH Ipari Termelői Árak 1999 dec.

A vállalkozások száma

A vállalkozások számának megoszlása nagyságcsoportok szerint 1998-ban	0,1 M Ft alatti	0,1-0,5 M Ft közötti	0,5-1,0 M Ft közötti	1,0-5,0 M Ft közötti	5,0 M Ft feletti	Összesen:
Megoszlás az árbevétel nagysága szerint
(20) Fafeldolgozás	51,0%	34,8%	8,3%	4,4%	1,5%	100,0%
(36) Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipar	44,1%	36,9%	11,8%	6,6%	0,5%	100,0%
(C,D,E) Ipar összesen:	34,8%	34,6%	12,4%	13,0%	5,3%	100,0%
Megoszlás az alkalmazásban állók száma szerint
(20) Fafeldolgozás	25,5%	31,6%	17,2%	18,3%	7,4%	100,0%
(36) Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipar	17,9%	34,5%	25,6%	19,7%	2,3%	100,0%
(C,D,E) Ipar összesen:	7,6%	17,1%	12,5%	26,4%	36,4%	100,0%

Forrás: KSH Ipar és Építőipar Statisztikai Évkönyv 1998. Megjegyzés: 20 fő feletti vállalkozások.

Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint	Jogi személyiségű társas vállalkozások						Jogi sz. nélküli társas	Egyéni	Összesen
	Gt-k	Ebből		Szö-vetk.	Egyéb társas	Együtt
	Gt-k	Kft.	Rt.	Szö-vetk.	Egyéb társas	Együtt
(20) Fafeldolgozás
1997. január 1.	1040	1019	20	50	4	1094	1072	9153	11319
1998. január 1.	1122	1107	15	55	5	1182	953	4681	6846
1998. december 31.	1352	1335	17	51	5	1408	1280	4525	7213
Növekedés 1998-ban	+230	+228	+2	-4	0	+226	+297	-156	+367
(36) Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipar
1997. január 1.	770	741	29	60	1	831	946	7889	9666
1998. január 1.	946	918	28	47	0	993	1045	5248	7286
1998. december 31.	1116	1088	28	46	0	1162	1293	5154	7609
Növekedés 1998-ban	+170	+170	0	-1	0	+169	+248	-94	+323

Forrás: KSH Ipar és Építőipar Statisztikai Évkönyve 1997, 1998

Megjegyzés:

1.) TEÁOR ’92-es ágazati osztályozás sz erinti csoportosítás.

2.) Az egyéni vállalkozások tevékenység szerinti besorolása 1997-től változott az 1997 évi és az 1998 évi adatok így nem összehasonlíthatóak.

Hazai hírek

Együttműködési megállapodás a MEGOSZ és a FAGOSZ között

A két szervezet az alábbi megállapodást kötötte:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) és a Magán Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) között

A két szövetség az erdőgazdálkodással kapcsolatos hazai és nemzetközi érdekképviselet terén alapvetően saját tagjai nevében lép fel, ugyanakkor a magyar erdőgazdálkodás egészét érintő kérdésekben a felek folyamatos egyeztetések alapján nemzeti érdeket is megjelenítenek. A két szövetség közti munkamegosztásban az erdőgazdálkodói és tulajdonosi tagság tulajdonosi összetételének megfelelően a FAGOSZ jelentősebb részarányban az állami erdőgazdálkodók, míg a MEGOSZ a magán erdőgazdálkodás érdekeit jeleníti meg.

A FAGOSZ felvette a kapcsolatot az Erdőtulajdonosok Európai Szövetségével, a CEPF-el és belépve e szervezetbe három éven át biztosította a nemzetközi tagság anyagi és technikai feltételeit. A FAGOSZ látva a MEGOSZ szervezeti megerősödését 1999. év végével lemond eddigi CEPF tagságáról a MEGOSZ javára, amely vállalja ettől az időponttól az ezzel járó kötelezettségeket.

A két szervezet a hazai és nemzetközi érdekképviselet során végzett tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja egymást és együttműködik a magyar erdőgazdálkodás és fafeldolgozás termékei piaci pozíciójának, e kör vállalkozói gazdasági lehetőségeinek javításában, valamint a minőségbiztosítás és az erdőtanúsítás érdekében. A két szervezet tagjai aktuális érdekeiknek megfelelő közös kezdeményezéseket tesz a szükséges egyeztetések lefolytatására és az érdekek hatékony érvényesítésére. Annak érdekében, hogy a különböző fórumokon szereplés minél hatékonyabb legyen, a két szervezet folyamatosan tájékoztatja egymást arról, hogy tagságuk a magyar erdőgazdálkodásban mekkora részt képvisel.

A FAGOSZ kezdeményezésére és hatékony szervező munkájának eredményeként elindított Magánerdő és Vállalkozás rendezvény szervezését és lebonyolítását a felek továbbra is közösen végzik azzal, hogy az esemény főszervezője a továbbiakban a MEGOSZ. A felek az eseménnyel kapcsolatos konkrét anyagi és tevékenységi megosztásról e pont alapján évente külön megállapodást kötnek.

Budapest, 2000. március 1.

A megállapodást a Szövetségek elnökei: Telegdy Pál és Cserép János urak, valamint a főtitkárok írták alá az elnökségek előzetes tárgyalásai és felhatalmazásai alapján.

Dr. Winkler András Széchenyi díjat kapott

A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára 2000. március 15-én Széchenyi díjat adományozott dr. Winkler Andrásnak a faanyagok komplex felhasználásának, feldolgozásának kutatása terén elért eredményeiért, az új faipari technológiák és mérések kidolgozásáért. Dr. Winkler András a műszaki tudomány doktora, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Fa- és Papírtechnológiai Intézet, Lemezipari Intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár.

Dr. Winkler András tudományos munkássága széleskörű. Célja a korszerű faipari kutatás fejlesztése hazánkban, a fafeldolgozó technológiák fejlesztése az alapkutatásokra támaszkodva.

Új szemléletet sikerült teremtenie a fahulladékok és gyengébb faválasztékok fontos alapanyaggá történő átértékelésével. Olyan modellt dolgozott ki, amelyben a hosszú idő alatt “megtermelt” faanyag minden részéből értékes terméket lehet létrehozni.

Új vizsgálati módszereket dolgozott ki a kisméretű farészek és az azokból készült falemezek és idomtestek jellemzésére.

Mérésekkel vizsgálta a faanyagokban történő változásokat. Leírta a lignin és a poliózok változásait különböző fafajoknál a famegmunkálás során.

Eljárásokat dolgozott ki fakéregből gyártható forgácslapok, furfurol maradékból gyártható farostlemezek, gipszkötésű farostlemezek, akácból és csertölgyből gyártható közepes sűrűségű farostlemezek valamint cellulóz készítésére. Jelenleg a magyar favagyon hasznosításáról készít tanulmányt munkatársaival.

Vendégkutatóként és előadóként több egyetemen dolgozott, könyveket és számos publikációt írt, az Egyetemen három laboratóriumot alapított, kilenc éven át az Egyetem rektora volt, amely idő alatt számos új szakot hozott létre, több tudományos fórum tagja.

Újdonságok az ITDH-nál

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., vagy angolból rövidítve ITDH működteti a magyar kereskedelmi külképviseletek. Mindenkinek javaslom, hogy látogasson el a www.itd.hu oldalra, amely megújult és rengeteg érdekes információt tartalmaz, többek között számos pályázati lehetőség leírását.

Ugyanakkor az egyes külképviseletek közül is egyre többen indítják el saját honlapjaikat, melyek jelentős előnye, hogy a helyi nyelv mellett magyarul is sok értékes dolgot tartalmaznak. (KSZ = Kereskedelmi Szolgálat)

Így a Londoni KSZ oldala a www.huntrade.co.uk, amelynek különösen az “Üzleti lehetőségek, Britt cégek érdeklődései 1999-2000.” oldalának “Fa- és bútoripar” kategóriáját javaslom meglátogatni. Ugyanakkor a londoni, angliai üzleti életről is sokat megtudhatunk.

Nemrég nyitotta meg honlapját a Tajvani KSZ is: www.hungary.org.tw/hungary.htm ahol a tajvani üzleti szokásokról lehet nagyon sokat tanulni, valamint számos szervezethez kapcsolatot találni. Az ottani élet rejtelmeihez hasznos “kézikönyvként” szolgálhat ez a hely.

Baltic Timber Jurnal indult

Ezzel a címmel indította el a három balti ország Észtország, Lettország és Litvánia közös faipari lapját, amely alapvetően a fűrészipar (főleg fenyő érdeklődési körébe tartozó dolgokról ír. A lapgazda a Forest Media Centre (T/F: 371/7331326, e mail: balti@parks.lv), a főszerkesztő Andrejs Domkins (T/F: 371/3081932, e-mail: ktc@cs.llu.lv)

A 60 oldalas, végig színes, nagyon igényes lap két változatban készül: a helyi olvasóknak saját nyelvükön, és angolul a nagyvilágnak. Az új, nemzetközi újságot azért indították, mert tapasztalatuk szerint a német és az angol szaklapok hellyel-közzel és nagy általánosságban adnak tájékoztatást a balti faipar fejleményeiről, ami iparágukról nem megfelelő képet fest e legfontosabb vevő országaikban és általában külföldön.

Mi a lett társszövetségtől természetesen az angol változatot kaptuk

A nemzeti fejlesztési terv

A Nemzeti Fejlesztési Terv, más néven a Széchenyi terv teljes kormányzati szövege olvasható a Gazdasági Minisztérium honlapján: www.gm.hu. Ennek alapján szeretnénk a FAGOSZ csatlakozó koncepcióját is kidolgozni. Kérem, hogy aki csak teheti, olvassa el az iratot ebből a forrásból, vagy kérésre tagjainknak szívesen küldünk másolatot belőle. (Apró betűvel 20 oldal.)

Ha már ennél az oldalnál vagyok, tagjaink figyelmébe ajánlom a www.gm.hu oldalon a GM támogatási csomagjainak leírását, pályázati feltételeit és letölthető pályázati űrlapjait is.

Versenyfutás az Internet címekért

A www.domain.hu helyen lehet utánanézni annak, hogy az utolsó két héten ki mire kezdeményezte a március 1-től teljesen szabad címbejegyzést. Ettől kezdve a .hu világában - leegyszerűsítve - bárki bármilyen címet nyithat, amit más még nem kért. Így vette meg az X-Meditor Kft. (az Asztalosújság kiadója) a faipar.hu címet, és néhány másikat.

Ugyanakkor érdekes túlburjánzás is tapasztalható, mint például a Creditinfo Bt bejelentette igényét ezekre a címekre: retegeletlemez.hu, faaruhaz.hu, lap-lemez.hu, faforgacslap.hu, farostlemez.hu, butorlap.hu, lamberia.hu, hajopadlo.hu, egzota.hu, tolgy.hu, luc.hu, vorosfenyo.hu, lombos.hu, borovi.hu, faanyag.hu, fenyo.hu, ronk.hu. Kíváncsi vagyok, hogy ez a cég mire fogja használni ezeket a címeket: el akarja adni őket valakiknek majd, vagy valóban mindegyiken valamilyen szolgáltatást fog nyújtani ???

Ha tagjainknak van hasonló tapasztalatuk, illetve véleményük az ilyen ügyekkel kapcsolatban, kérem vegyék fel a kapcsolatot a titkársággal.

Stiching Robinia

Két fialatember keresett fel a napokban a FAGOSZ titkárságon a fenti nevű holland szervezettől. Sokat hallottam már e “cég”-ről, ezért kicsit kikérdeztem őket. Ennek eredménye:

A szervezet nevében a Robinia megtévesztő. Azt hihetnénk, hogy csak az akáccal, az akác hollandiai bevezetésével, vagy hasonlóval foglalkoznak. E helyett céljuk általában a minőségi európai fa ügyének támogatása, köztük az akác, a szelídgesztenye, a vadcseresznye és hasonlók. A stitching alapítványt jelent. Ezt a szervezetet természetes személyek alapították 1991-ben és mára tevékenységük annyira kibővült, hogy a Wageningenben lévő irodájukban 25-30 fő dolgozik. Köztük öten fizikaiak és néhányan terepei (brigád?) vezetők, néhányan a fa termékekkel foglalkoznak, többen projecteket irányítanak, támogatással és tanácsadással foglalkoznak.

17 olyan cég van, amelyek egy az alapítványhoz tartozó munkacsoport tagjai. Ezek elsősorban olyan faipari és fakereskedelmi vállalkozások, amelyek az említett fafajokban érdekeltek. Ezek:

Acaccia-Robinia Netherland bv,

Houthandel P. Beckers bv,

L. van Dijk Houthandel - Zaerij bv,

Timberfabrik Doornenbal bv,

Douma International bv,

Houtverwerkingsindustrie Fransen bv,

Gelfort bv,

Geurts Fijntimmerwerk,

Haasnoot Bruggenbouv bv,

Fa. Hooijer bv,

Original Kinderland,

Meijer Groen- en Recreatiebeheer,

PontMeyer Westzaan bv,

Wed. J. Reef bv,

Robinia Kft, (ez magyar cég Budapesten)

Houthandel van de Stadt,

Houthandel C.L. van Vliet.

E cégek tevékenysége: játék, kertibútor, parkbútor, akác építőfa, karók és oszlopok, víz- és útépítés, parketta, épületasztalosipar, bútorgyártás, lépcső, híd, kerítés. (Céglista T/F számokkal a titkárságon.)

Véleményem szerint nonprofit szervezetként tanácsadói a fenti cégeknek, mintegy előretolt, piackutató, információgyűjtő szervezetként, amit az adományokból (tagdíj) finanszíroznak.

Ugyanakkor - ha jól értettem - a holland parlament olyan törvényt alkotott, illetve valamelyik adótörvényben ilyen rendelkezést, amelyik szerint a befektetési alapokhoz elhelyezett befektetés kamata után a 20 év lejárta után nem kell kamatadót fizetni, ha az alap portoliojának egy részét úgynevezett zöld ügyekbe fekteti. Ezek egyike lehet az erdőtelepítés) is. Az alapítvány tanácsadása mellett mintegy 600-700 ha akác erőt telepítettek az elmúlt három év alatt Hollandiában (Más forrásból úgy tudom, hogy a magyar tudást viszont felülbírálták, vagy nem vették figyelembe és ez a telepítés a kipusztulás előtt áll.)

Külföldi tevékenységük részeként érdekeltségi körükben van Portugáliában egy 1,5 ha-os farm, ahol a déli száraz területen megpróbálják az akácot bevezetni. Magyar érdekeltségüket képezi Ácsteszér közelében 1995. óta egy 230 ha-os terület, mely ľ részben mezőgazdasági és Ľ részben erdőterület. A tulajdonviszonyokat végül is nem értettem meg, mindenesetre megadtam az ÁESZ megfelelő kapcsolati adatait, hogy tisztázzák ki az erdőgazdálkodó, van-e üzemtervük, és abban mi szerepel. Úgy látszott, hogy e téren teljesen tájékozatlanok voltak.

Abból, amilyen nyomtatott háttér iratokat hoztak, hogy egy 1500 példányban megjelenő Leafletter című újság-félét jelentetnek meg és a szakértőiket elég jól utaztatni tudják, érzésem szerint “jól eleresztett” szervezetről lehet szó. Ez számomra egyben annak igazolása is, hogy a magyar akácban milyen nagy üzlet lehetősége lappang még. Lehet, hogy érdemes lenne ebbe még az eddigieknél is többet befektetni.

Új tagok a FAGOSZ-ban

dr. Ébli György egyéni vállalkozó

A cég székhelye és postafiókcíme Cím: 1116 Budapest, Június u. 9.

Tel: ( 1) 2275774 2261403
Fax: ( 1) 2083852
Internet cím: www.fagosz.hu/ebli-gyorgy
E-mail cím: gabor@qwertynet.hu

Tevékenység leírás: Tanácsadás az erdészeti gazdaságtan és gazdálkodás területén, erdei mellékhaszonvétel.

(FVM Szaktanácsadó Névjegyzék szám: 10140-13/Bp. 2000. III. 17.)

ERFA-TOURS Erdészeti és Faipari, Utazás- és Oktatásszervező Kft.

Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. IV. emelet

Tel: ( 1) 2012453
Fax: ( 1) 2012453
Internet cím: www.foltnet.hu/erfatours
E-mail cím: erfatour@matavnet.hu
Molnár Jánosné - ügyvezető
Tevékenység leírás: Utazásszervezés: kiutazási tevékenységünk keretében csoportok/egyének részére szakmai programok szervezése, vásárlátogatások. Beutazás: csoportok/egyének részére szakmai programok összeállítása. Vadásztatás, üzleti találkozók,konferenciák szervezése.

Rendezvények

Dach+Wand Építőipari Szakvásár

2000 május 31-június 3.

Nürnberg Németország

Május végén ismét megnyitja kapuit a Dach+Wand nemzetközi szakvásár, melyre az idén 40.000 látogatót várnak szerte a világból.

Az 1971 óta Németország különböző városaiban megrendezett szakvásár a tetőszerkezetek, falburkolatok, szigetelőanyagok témakörében Európa legjelentősebb vására.

A célközönséget tekintve elsősorban a tetőfedő-, ács-, bádogos-szakcsoportot, továbbá az építészet különböző szektorainak (tetőszerkezetek, tetőtér beépítés, csatlakozók, vízelvezetés, csatornázás, világítástechnika, szellőző berendezések, hő- és hangszigetelés, új tetőfedő eljárások, napelemek, különféle energianyerő berendezések, elektromos rendszer és villámhárítás) szakembereit célozza meg.

A támogatók között szerepel a Német Tetőfedők Kézműipari Szövetsége, valamint a Tető-, Fal, és Szigeteléstechnikai Szövetség Kölnben.

Vadászfestők időszakos kiállítása

Az Erdészeti Múzeum tisztelettel és szeretettel hívja és várja Önt, kedves Családját, barátait, munkatársait és ismerőseit Boros Zoltán és Udvarnoki András vadászfestők időszakos kiállítására.

Hely: Erdészeti Múzeum - Sopron, Templom u. 4. Megnyitás: 2000. március 31. (péntek) 14 óra

Megnyitja: Dr. Kőhalmy Tamás intézeti igazgató Megtekinthető: 2000. április 24-ig, szerda kivételével naponta 10-13 óráig

A kiállítást támogatta a Pilisi Parkerdő Rt.

Keres-Kínál

Szil fűrészárut keres: Sabrina REAU, a DUPART SA cégtől. Cím: Route de la Merlatiere 85140 CHAUCHÉ - France T. 00 33 2 51 41 83 54,

F. 00 33 2 51 41 85 27 e-mail: finnsa@yahoo.fr

A cég igényes bútorok francia gyártója, aki Észak-Amerikából importál jelenleg és érdeklődik, hogy lennének-e e téren magyar szállítók. (A konkrétabban megnevezett fajok: Ulmus procera, Ulmus glabra, Ulmus hollandica.)

Egészségügyi okok miatt eladó egy fűrészüzem. Ezen belül egy építés alatt álló több fejes profilozó, valamint szárító és fűtőberendezés.
Információ: 85658 Egmating bei München-Glonn Kellersteig 1. Németország Tel: 08095/432, Fax: 08095/2217 E-mail: albeegmating@gmx.de
Ing. Wilfried Buchs

Lettországi vállalkozás kínál gatterfriss és műszárított fenyő, éger és rezgőnyár fűrészárut, raklapelemet és bútorlecet, mindenféle méretben. Latvian company "Kadikis", e-mail: kadikis@apollo.lv, vagy kadikis@kvarcs.lv, tel/fax +371-483497, közvetlenül +371-9175925 (Artur Veips), +371-9462988 (Edgar Janovsky) (2000.03.22)

Az ITD Londoni Irodájának üzleti ajánlatai: (www.huntradeuk.co.uk)

Faszén - Charcoal
Bagnalls, Enslow, Bletchingdon, Oxford OX5 3AX, Tel: 44-1869 350 749, Fax: 44-1869 350 918, 1999/10/25.

Faházgyártók - House & chalet manufacturers
Mr Paul A Worsley, Masonite CP Ltd, Jason House, Kerry Hill, Horsforth, Leeds LS18 4JR, Tel: 44-113 258 7689, Fax: 44-113 259 0015, 1999.12.23.

Fa bútorláb - Wooden feet
Mr Tony Sharpe, Clockwork Components Ltd; Unit 11 Pioneer Road, Faringdon, Oxfordshire SN7 7BU, Tel: 44-1367 241 242, Fax: 44-1367 241 642, 2000.01.04.

Csap-hornyos parketta - Tongued and grooved parquet
Mr Nicholas Rabl-Radcliffe, Danes Beacon, Foxhole Lane, Cranbrook, Kent, Tel: 44-1424 420 275, Fax: 44-1424 460 560, 2000/01/19

Fenyőfabútor - Pine furniture
Mr John Ferris, Trend Sales & marketing, Stable Cottage, Nunton , Wiltshire SP5 4HN, Tel/fax: 01722 339 050, 2000.02.04.

Parketta, állvány, fűrészáru,bútor, kertibútor - Parquet, timber decking and patios, sawn lumber, garden & household furniture
Mr R J Haria, Complex Limited, 508 Kingsbury Road, First Floor, London NW9 9HE,. Tel: 44-208 206 1528, Fax: 44-208 204 2294, 2000.02.09.

Szerszámnyél - Tool handles
Mr Martin Newsome, J. Newsome (Tools) Ltd, Meadow Street, Sheffield S3 7BJ, Tel: 44-1142 757 002, Fax: 44-1142 797 070, 2000.02.10.

Bútor – Furniture
Mr Kevin Kane, No 1. St. Endas Villas, Proudstown Road, Navan, Co Meath, Ireland, Tel/Fax: 44-46 21852, 2000.03.07.

Üzleti ajánlatok az ITD honlapjáról: (www.itd.hu)

6/E/61 Izraeli nagykereskedelmi cég vásárolna fa- és acél- létrákat. O.H. MARKETING, (Haim Ostro), POB 1009, 43104 Raanana, Fax: 972-9-748-4308, E-mail: ostro01@netvisiomn.net.il

7/E/70 Osztrák cég vásárolna bükkfa parkettát. A specifikáció és fajtánként az igényelt mennyiség megjelölése megtekinthető. HANDELSAGENTUR FRIEDRICH JAGER, Brunhildenstrasse 6, A-3133 Traismauer. Tel/Fax: 43-2783-7713

12/V/19 Görög vállalat, amely telekommunikácóval, tőzsdei beruházással, valamint kereskedelemmel foglalkozik, hétvégi faházak gyártásába és értékesítésébe kiván beruházni s ehhez partnereket keres. TELECOSM, A. Diakoy 35, Amfissa-Fokida T.K. 33100, Greece. E-mail:telecosm@otenet.gr

12/I/115 Romániai fafeldolgozó és kereskedő cég exportál bükk, tölgy (gőzölt, szárított) faanyagot. PRODIMPEX STAR s.r.l. (Fazekas Éva: magyar,/ angol nyelven),3700 Nagyvárad, Románia. Tel: 40-59-431-989, fax: 40-94-512-966

14/I/132 Romániai fakitermelő cég kinálja fatermékeit (közelebbi megjelölés nélkül.) S.C. CONINVEST Srl. Sebes, Lancram 311A, jud. Alba-Romania. Tel/Fax: 40 58 887 008

16/E/183 Belsőépítészeti és belső berendezéseket gyártó belga cég, amely kis padokat és falábbal ellátott ülőkéket gyárt megbízást adna műbútorasztalosnak, aki ilyen termékek, vagy legalább a falábak legyártására vállalkozik. WOMBAT (Hans De Logi), Am Schtte, Bardelare 11, B--9971 Lembeke, Belgium. Tel/Fax: 32 9 377 2117.

Állásajánlat: Észak-dunántúli fűrészüzembe üzemvezetőt keresnek. Tel: (96) 363023, (99) 311291

Állást keres: pályakezdő erdőmérnök nyelvismeret: román felsőfok, angol francia társalgási szinten, ezen kívül számítógépes ismeretek(Ms.word, Ms.Excel) Tel: 1-356-3476

Eseménynaptár 2000.

Az alábbiakban ízelítőt adunk eseménytárunkból a közeli időszakra. A teljes évi eseménylistánk 410 elemet, az április közepe - május vége időszaki rész összesen 80 elemet tartalmaz. A további események, a szervezők és más tájékoztatás iránt érdeklődő tagjaink forduljanak bizalommal a titkárságon Győri Nándorhoz.

2000. április 21-június 4.

EXPO FRANCE francia beruházási és fogyasztási javak Kiállítása
április 25-április 28. Budapest Vásárközpont

SECUREX Nemzetközi munka- és biztonságvédelmi szakkiállítás
április 26-április 29. Budapest Magyarország

BUILDING TRADE (UFI) Építőipari vásár
április 25-április 29. Belgrád Jugoszlávia

NEMZETKÖZI BÚTORVÁSÁR Madrid
április 25-április 30. Madrid Spanyolország

SZEVA szerszám, vasáru szakkereskedői kiállítás
április 27-április 29. Budapest Vásárközpont

FAGOSZ Fakereskedelmi Konferencia
április 26-április 27. Siófok Hotel Ezüstpart

Nemzetközi Építőipari Vásár
április 26-április 30. Zágráb Horvátország

Targbud Építőipari Vásár
április 27-április 30. Katowice Lengyelország

SOPRONI TAVASZI VÁSÁR
általános lakossági kiállítás és Vásár
április 28-április 30. Sopron Magyarország

WOHNSINN Svájci Lakás-szalon vásár
április 28-május 7. Basel Svájc

DECO UND TECHNIK
Kárpitosbútor Európai Szakvására
május 3-május 6. Bad-Salzuflen Németország

A HÁZ Építőipari Szakvásár
május 3-május 7. Szombathely Magyarország

Holzbau und Ausbau
május 4-május 7. Friedrichshafen Németország

Faanyagvédelmi konferencia (FATE)
május 5-május 6. Mátrafüred Magyarország

HAJDÚÉP 2000
Építészeti és Lakberendezési Szakkiállítás
május 5-május 7. Debrecen

ECA Faipari Szakkiállítás
május 6-május 7. Wiesbaden Németország

DREMA
Nemzetközi Faipari Gép és szerszám kiállítás
május 9-május 13. Poznan Lengyelország

MEBLE Bútor- és lakás-felszerelési vásár
május 9-május 13. Poznan Lengyelorszg

Primultini Fűrészüzemi Nyitott Nap
május 12. Csákvár Magyarország

EXPOLIGNUM
Nemzetközi erdészeti és faipari gépkiállítás
május 11-május 14. Zsolna Szlovák-Köztársaság

FORESTRY Erdészeti Szakkiállítás
május 11-május 14. Warschau Lengyelország

VOLGABUILD Nemzetközi Építőipari Szakvásár május 16-május 19. Nischnij Nowgorod Oroszország

FAIPAR 2000 faipari bútoripari, erdészeti szakvásár
május 17-május 21. Székelyudvarhely Románia

AJKA EXPO belsőépítészet, bútor, lakberendezés
május 18-május 21. Ajka(Városi Sportcsarnok)

UNIMARKET Miskolci Tavaszi Vásár
május 18-május 21. Miskolc

BAU-MIX Zalaegerszegi Tavaszi Vásár
május 18-május 22. Zalaegerszeg

RINGBEN Veszprémi Vásár
május 18-május 21. Veszprém

Magánerdő és Vállalkozás Szakvásár és Országos Találkozó
május 19-május 20. Monor (MEGOSZ, FAGOSZ)

Sasmil Fa- és Bútoripari beszállítók vására
Xylexpo Famegmunkálóipari Világvásár (gépek)
május 24-május 28. Milánó Olaszország

INDUSTRIA
Beruházási javak nemzetközi szakvására
május 23-május 26. Budapest(Hungexpo)

HABITAT Nemzetközi Vásár
május 24-május 28. Prága Cseh Köztársaság

ARBOR EXPO Bútor- és Faipari Szakkiállítás
május 25-május 28. Szeged

NEMZETKÖZI FAIPARI KIÁLLÍTÁS és Építőipari kézműves Vásár
május 25-május 29. Sarajevo Bosznia-Hercegovina

SOM Faipari Kiállítás
május 24-június 4. Rosenheim Németország

DACH + WAND Tető és Szigeteléstechnikai Nemzetközi Vásár és Kongresszus
május 31-június 3. Nürnberg Németország